172227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazol-származékok előállítására
11 172227 12 ammónium-hidroxid-oldathoz. A kapott szuszpenziót éterrel extraháljuk és az elkülönített éteres kivonatot kiselejtezzük. A vizes fázis pH-értékét sósav hozzáadása útján 7 és 8 közöttire állítjuk be, majd a szuszpenziót ismét extraháljuk éterrel és ezt az éteres kivonatot is kiselejtezzük. Végül a pH-értéket további sósav hozzáadásával 2-re állítjuk, a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk és megszárítjuk. Az így kapott tennék 236—240 °C-on olvad. Vékonyréteg-kromatográfiai vizsgálat során egyetlen foltot mutat. A termék 0,1 n nátrium-hidroxid-oldattal való titrálással 381,3, 0,05 n ezüst-nitrát-oldattal történő titrálással pedig 379,4 egyenértéksúlyt mutat. Az l-(2'-karboxietil)-2-izopropiI-4,5-difenil-imidazol-hidroklorid számított egyenértéksúlya : 370,87. A tennék infravörös színképe és *H—NMR-színképe megfelel a feltételezett szerkezet szerint várható értékeknek. A fent leírthoz hasonló módon állítjuk elő az alább felsorolt további hasonló vegyületeket, az alább megadott kiindulási vegyületek megadott mennyiségeinek a felhasználásával. a) l-(2'-karboxietil)-2-(p-klór-fenil)-4,5-difenil-imidazol, op.: 222—225 °C; 22,5 g (0,1 mól) benzil-monoxim, 8,9 g (0,1 mól) béta-alanin, 14,0 g (0,1 mól) p-klór-benzaldehid és 20 g cinkpor felhasználásával; b) l-(2'-karboxietil)-2-(3",4''-diklór-fenil)-4,5-difenil-imidazol, op.: 224 °C; 22,5 g (0,1 mól) benzilmonoxim, 8,9 (0,1 mól) béta-alanin, 21 g (0,12 mól) 3,4-diklór-benzaldehid és 20 g cinkpor felhasználásával ; c) l-(2'-karboxietil)-2-(p-klór-fenil)-4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-imidazol, op.: 249—251 °C; 28,5 g (0,1 mól) anizil-monoxim, 8,9 g (0,1 mól) béta-alanin és 20 g cinkpor felhasználásával; d) 1 -(2'-karboxietil)-2-(p-metoxi-fenil)-4,5-difenil-imidazol, op.: 168—169 °C; 22,5 g (0,1 mól) benzil-monoxim, 8,9 g (0,1 mól) béta-alanin és 20 g cinkpor felhasználásával ; e) 1 -<2'-karbpxietil)-2-izopropil-4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-imidazol, op.: 231—233 °C; 28,5 g (0,1 mól) anizil-monoxim, 8,9 g (0,1 mól) béta-alanin, 7,3 g (0,1 mól) izobutiraldehid és 20 g cinkpor felhasználásával; f) l-(r-karboxietil)-2,4,5-trifenil-imidazol, op.: 228— 230 °C; 22,5 g (0,1 mól) benzil-monoxim, 8,9 g (0,1 mól) d,l-alanin, 10,6 g (0,1 mól) benzaldehid és 20 g cinkpor felhasználásával. 8. példa l-(2'-karboxietil)-2-(p-klór-fcnil)-4,5-difeml-imidazol-3-oxid 2,25 g (0,01 mól) benzil-monoximot, 0,9 g (0,01 mól) béta-alanint és 1,4 g (0,01 mól) p-klór-benzaldehidet 20 ml butanolban szuszpendálunk, illetőleg oldunk. Az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd lehűlés után a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, kevés butanollal mossuk és megszárítjuk. Az így kapott .termék 238—;241 °C-on olvad. E termék vékonyréteg-kromatogramja, infravörös és *H—NMR-színképe azonos az l-(2'-karboxietil)-2- -(p-klór-fenil)-4,5-difenil-imidazol-3-oxid autentikus mintájának megfelelő értékeivel. 9. példa l-(2'-karboxietil)-2-(p-fluor-fenil)-4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-imidazol 18,6 g (0,15 mól) p-fluor-benzaldehid, 42,7 g (0,15 mól) anizil-monoxim és 13,4 g (0,15 mól) béta-alanin elegyét 300 ml jégecetben 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Lehűlés után a reakcióelegyet élénk keverés közben belecsepegtetjük 1,5 1 vízbe. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, majd 750 ml 0,5 n nátrium-hidroxid-oldatban oldjuk. Ezt azoldatot éterrel folytonosan extraháljuk 24 óra hosszat. Az éteres fázist kiselejtezzük és a terméket 4 n sósavoldat hozzáadásával kicsapjuk. A csapadékként kapott l-(2-karboxietil)-2-(p-fluor-fenil)-4,5-bisz-(p-metoxi-fenil)-imidazol-3-oxidot szűréssel elkülönítjük. 42 g (0,091 mól) l-(2-karboxietil)-2-(p-fluor-fenil)-4,5- -bisz-(p-metoxi-fenil)-imidazol-3-oxidot 200 ml jégecetben gyengén forralunk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Eközben fél óra alatt 20 g cinkport adunk a forrásban tartott elegyhez, majd a visszafolyató hűtő alkalmazásával történő forralást 4 óra hosszat folytatjuk. Lehűlés után a kivált cink-acetát csapadékot szűréssel elkülönítjük és kiselejtezzük. A kapott szűrletet cseppenként, élénk keverés közben hozzáadjuk 1 liter jeges vízhez. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, 1 liter vízben szuszpendáljuk és e szuszpenzió pH-értékét nátrium-hidroxiddal 10 és 11 közöttire állítjuk be. Ezután éterrel 72 óra hosszat folytonos műveletben extraháljuk a meglúgosított vizes fázist. Az éteres fázist elkülönítés után kiselejtezzük. A vizes fázis pH-értékét sósav hozzáadásával 4 és 5 közöttire állítjuk be, a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük és vízzel mossuk, majd metanol és víz 1: 1 arányú elegyében szuszpendáljuk, oly módon, hogy 1 g csapadékra 15 ml metanol—víz elegyet alkalmazunk. Az így készített szuszpenziót 15 percig forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Lehűlés után a csapadékot szűréssel elkülönítjük és megszárítjuk. Ily módon 31 g l-(2-karboxietil)-2-(p-fluor-fenil)-4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-imidazolt kapunk, amely 235,7—236,7 °C-on (korrigált érték) olvad. Az így kapott termék vékonyiéteg-kromatográfiával vizsgálva egyetlen foltot ad, ami bizonyítja, hogy a termék tiszta, egységes vegyület. Titrálással meghatározott egyenértéksúlya 446,2 (100%). A termék infravörös abszorpciós színképe és magmágneses rezonancia-színképe igazolja a vegyület fenti kémiai elnevezésének megfelelő kémiai szerkezetet. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az (I) általános képletű új imidazol-származékok—e képletben R2 1—6 száiatomos alkilcsoportot vagy adott esetben 1—4 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoporttal vagy halogénatommal helyettesített fenilcsoportot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
