172221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tenilpropilamin-származékok előállítására
7 172221 8 4-Ciklohexil-l-(3-dietilamino-prop-l-enil)-benzol Az 1. példa a (iii) lépésében ismertetett módon járunk el azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 3-klór-4-ciklohexil-acetofenon helyett ekvimoláris menynyiségben 4-ciklohexil-acetofenont használunk. így éterből végzett átkristályosítás után 171—172 °C olvadásponttá hidrokloridja alakjában a 31023 CB kísérleti kódszámú cím szerinti vegyületet kapjuk. 10. példa 3-Fluor-4-ciklohexil-1 -(3 -dietilamino-prop-1 -enil)-benzol 5 Az 1. példa (i—iii) lépésében ismertetett módon járunk el azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként 3-klór-4-ciklohexil-acetofenon helyett ekvimoláris menynyiségben 3-fluor-4-ciklohexil-acetofenont használunk, így éterből végzett átkristályosítás után 171—172 “C 10 olvadáspontú hidrokloridja alakjában a 31030 CB kísérleti kódszámú cím szerinti vegyületet kapjuk. Az 1—11. példákat az alábbi I. táblázatban foglaljuk össze. 11. példa I. táblázat A példa száma Kísérleti kódszám Rí R. A —NRgR* A hidroklorid olvadáspontja CC) í. 933 CB ciklohexil Cl —CH =CH—-N(C2H5)2 161 2. 31004 CB ciklohexil Cl —CH =CH— —N(CH3)2 163—164 3. 31013 CB ciklohexil Cl —CH =CH — morfolinil 198—200 4. 31015 CB ciklohexil Cl —CH =CH— pirrolidinil 161—162 5. 994 CB fenil-H —CH =CH— —N(C2H5)2 210—212 6. 31001 CB fenil-H —CH2CH2— —N(C2Hj)2 140 7. 934 CB ciklohexil Cl —ch2ch2— —N(C2H5)2 134 8. 31012 CB ciklohexil Cl —ch2ch2— —N(CH3)2 190—191 9. 31016 CB ciklohexil Cl —ch2ch2— pirrolidinil-175—177 10. 31023 CB ciklohexil H —CH =CH—-N(C2Hj)2 171—172 11. 31030 CB ciklohexil F —CH =CH— —N(C2Hj)2 171—172 Az I általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóik — mint említettük — pszichostimuláns, görcsoldó, vérnyomáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásúak. Az I általános képletü vegyületek pszichofarmakológiai hatását az alábbi kísérletekkel kívánjuk demonstrálni. Aktivitási vizsgálat magát úgy, hogy a hátsó lábaival megfogja a huzalt. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatása 35 alatt azonban az állatoknak nem sikerült összehúzódzkodni. Egyensúlyérzékelési vizsgálat 40 [Boissier, J. R„ Dumont, C. és Ratouis, R. : Therapie, 75,1170(1960)] [Boissier, J. R. és Simon, P. : Archives Internationales de Pharmacodynamie, 158, 212 (1965). Egy egeret elhelyezők egy olyan, plexiüvegből készült ketrecben, amelyen több fotoelektromos cellára ható fénysugámyalábok haladnak keresztül. Ha az egér mozog és ezáltal megszakítja valamelyik sugárnyalábot, akkor egy elektromos impulzus váltódik ki, amelyet egy számlálóegységgel regisztrálunk. A méréseket 6 kezelt állatból és kontrollként 6 kezeletlen állatból álló csoportokon végezzük 20 percen át. összehúzódási vizsgálat [Courvoisier, S., Ducrot, R. és Julou, L.: „Psychotropic Drugs” (Pszichotróp gyógyszerek) című könyv 373. oldala; megjelent az Elsevier kiadó gondozásában 1957-ben] Ebben a vizsgálatban egy egeret mellső lábainál fogva felkötünk egy kifeszitett huzalra. Az állat normális körülmények között 5 másodpercen belül összehúzza Ebben a vizsgálatban egy egeret 1 percre elhelyezünk 45 egy vízszintesen forgó, fából készült tengelyen, amely állandóan 12 fordulat/perc sebességgel forog. Az egér normális körülmények között ellensúlyozza ezt a mozgást egyensúlyi és helyzetérzékelési reflexeivel, ha azonban a központi idegrendszerre valamilyen hatóanyag 50 hat, akkor ezek a reflexek zavartak és bizonyos számú állat leesik. Explorációs vizsgálat [Boissier, J. R. és Simon, P. : Archives Internationales de Pharmacodynamie, 147, 372 (1964)] Ez a lyukakkal ellátott palánkot alkalmazó vizsgálat lehetővé teszi valamely vegyület anxiolitikus hatásának 60 objektív vizsgálatát azáltal, hogy meghatározzuk adott időn belül egy kontrollállathoz képest a kezelt egér által felderített lyukak számának csökkenését. Az állatokat a kísérlethez 10-es csoportokban használjuk, az explorációs idő pedig 5 perc, vagyis az állatok 5 percen át 65 mozoghatnak szabadon. 4
