172184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénacetálok előállítására észterekből

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 172184 # Bejelentés napja: 1977. II. 24. (RO—917) Franciaországi elsőbbségei : 1976. II. 25. (76—05241), 1977. I. 13. (77—00854) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 43/30 C 07 D 317/16 C 07 D 319/06 C 07 D 321/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1978. I. 28. HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. 1 # ... ' luLi.t in Feltaláló: Tulajdonos: Decor Jean-Pierre, vegyészmérnök, Thurins, Rhone-Poulenc Industries, Párizs, Franciaország Franciaország Eljárás halogénacetálók előállítására észterekből 1 A találmány tárgya új eljárás etilénes aldehidek I. általános képletű halogénacetáljai előállítására. Ebben a képletben X halogénatomot, azaz klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, R3 és R5 azonosak vagy különbözők lehetnek, és hidrogénatomot vagy 1—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot, különösen metil- vagy etilcsoportot jelentenek, R6 1—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportot, különösen metil- vagy etilcsopor­tot, különösen metil- vagy etilcsoportot jelent vagy a két R6 jel együttesen egy Rg jelű, 2—6 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilén­­csoportot, különösen —CH2—CFI2-csoportot al­kot, amely adott esetben hidroxilcsoporttal vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal lehet szubsz­­tituálva. Leszögezzük, hogy az itt használt halogénatom ki­fejezés kizárólag klór-, bróm- és jódatomra vonatkozik. Etilénes aldehidek halogénacetáljai szerves szintézi­sek közbenső vegyületeiként használhatók. így például arra használhatók, hogy mono- vagy poliénes csoport­ba a, fi-etilénes aldehidcsoportot lehessen bevinni úgy, hogy poliénes szulfonnal bázikus vegyület jelenlétében a 794 872 számú belga szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint reagáltatjuk és az ezzel a kondenzációval keletkezett szulfont ezután további kettős kötés kelet­kezése közben deszulfonáljuk. Különösen előnyösen a retináit, az A vitamin aldehid-2 jét állíthatjuk elő úgy, hogy l-bróm-2-metil-4,4-dietoxi­­-2-butént fenil-5-(2,6,6-trimetil-l-ciklohexenil)-3-metil­­-2,4-pentadiénil-szulfonnal reagáltatunk, és az így ka­pott fenilszulfonil-9-(2,6,6-trimetil-l-ciklohexenil)-l,l­­-dietoxi-3,7-dimetil-2,6,8-nonatriént retinallá deszulfo­náljuk. Ismeretes, hogy az a, [Ï-ctilcn-aldehidek y-halogén­­acetáljait egy l-alkoxi-l,3-dién halogénalkilezésével állíthatjuk elő S. M. Makin és munkatársai módszere [J. Gén. Chim. URSS, 32, 1088 (1962)] szerint alkohol jelenlétében N-halogén-szukcinimiddel reagáltatva. De ennek az eljárásnak az a kényelmetlen hátránya van, hogy a kiindulási anyagként használt dietilén-éterek nehezen hozzáférhetők; ezeket általában az a, ß- vagy ß, y-etilén-aldehidek acetáljainak magas hőmérsékleten, katalizátor jelenlétében való reagáltatásával állíthatjuk elő, és maguk az alkalmazott kiindulási anyagok is nehezen szintetizálhatok. Bár a Makin-féle módszer a konjugált kettős kötés-rendszert tartalmazó aldehidek co-halogénacetáljainak előállítására szintén alkalmaz­ható, de az ilyen vegyületeknek ezzel a módszerrel való szintézise a szükséges kiindulási anyagok nehéz hozzá­férhetősége miatt nagyon nagy nehézségekkel jár. A találmány szerinti eljárás ezeknek a nehézségeknek leküzdését teszi lehetővé, és könnyen hozzáférhető ki­indulási anyagokból jó kitermeléssel valósítja meg telí­tetlen aldehidek halogénacetáljai előállítását. Lényegében azt találtuk, hogy az I. általános képletű etilénes aldehidek halogénacetáljait úgy állíthatjuk elő, hogy halogénezőszerrel, azaz Cl+, Br+ vagy J+ halo-5 10 15 20 25 30 172184 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom