172183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-dezacetoxi-vinkrisztin és savaddíciós sói előállítására

3 172183 4 Tumor 4-dezacetoxi­­-vinkrisztin-szulfát ip. dózis mg/kg/nap Kezelési alkal­mak <napok) száma Átlagos élettartam T/c. 100 40. napon kezelt kontroll él tumor­mentes Ehrlich ascites 0,3 9 30 17,4 172 10/10 7/10 sarcoma 0,6 9 29 17,4 169 9/10 4/10 Yoshida 0,125 1 23 12,3 187 0/6 0/6 sarcoma 0,25 1 38,7 14,8 262 0/6 0/6 0,50 1 42,7 14,8 288 2/6 2/6 1,00 1 43,5 14,8 294 0/6 0/6 Novikoff 0,25 8 19,0 7,8 243 1/6 0/6 hepatoma 0,50 8 25,0 7,8 320 3/6 0/6 A táblázatból látható, hogy a vegyülettel 0,1—1,0 mg/kg/dózisban i. p. kezelt állatok átlagos élettartama 70—190/o-ban nőtt a kezeletlen kontrollokhoz képest. 15 A vegyület hatása dózisfüggő, és a tumorgátló hatás elsősorban az Ehrlich ascites és Yoshida sarcomával, valamint a Novikoff hepatomával szemben jelentős. A táblázatban feltüntete|^r/c hányados a kezelt/kont­­*roll arányt jelöli. 20 A vegyület toxicitását vizsgálva megállapítottuk, hogy az 25%-kal kevésbé toxikus, mint az azonos dózis­­-intervallumban ható vinkrisztin. Lényeges, hogy a vin­­krisztin alkalmazáskor megfigyelhető, bénulásos tüne­tekkel járó neurotoxicitás, a 4-dezacetoxi-vinkrisztin 25 alkalmazása esetén még a letális adagok beadása után sem jelentkezik. Az akut toxicitás (LD50) közelítő érté­keit a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat Szer LD,„m /k 4-dezacetoxi-vinkrisztin (egér ip.) 5 4-dezacetoxi-vinkrisztin (egér iv.) 6 4-dezacetoxi-vinkrisztin (patkány ip.) 1,3 vinkrisztin (egér ip.) 4,2 vinkrisztin (patkány ip.) 1,3 A 4-dezacetoxi vegyület humán célra elsősorban intra­vénás vagy infúziós úton adható 0*01—0,3 mg/kg, elő­nyösen 0,05—0,2 mg/kg dózisban naponta egyszer, vagy kisebb részadagokban. 45 A találmány tárgya eljárás az új 4-dezacetoxi-vin­­krisztin és savaddíciós sói előállítására, azzal jellemezve, hogy a 4-dezacetoxi-vinblasztiat oxidativ formilezésnek vetjük alá, a kapott terméket kívánt esetben tisztítjuk, kívánt esetben savaddíciós sójává alakítjuk. 50 A találmány szerinti eljárásban az N-metil-csoportot tartalmazó 4-dezacetoxi-vinblasztinból N-fonnil-cso­­portot tartalmazó 4-dezacetoxi-vinkrisztint állítunk elő oxidativ formilezés útján. Oxidativ formilezés alatt oxidáció és formilezés együttes vagy egymást követő 55 műveletét értjük. Oxidáció és ezt követő formilezés esetén az oxidáció terméke egy vegyületkeverék (4-dezacetoxi-vinkrisztin és N-dezmetil-4-dezacetoxi-vinblasztin keveréke), me­lyet kívánt esetben komponenseire bontunk, majd az 60 N-dezmetil komponenst formilezzük, vagy kívánt eset­ben magát a keveréket formilezzük. A reakciót oxidálószer és fonnilezőszer egyidejű jelenlétében végezve közvetlenül a kívánt vegyületet, a 4-dezacetoxi-vinkrisztint kapjuk. 65 Az oxidációt valamely oxidáló hatású sav, vagy an­nak sója vagy anhidridje jelenlétében vagy oxigén vagy levegő és oxigénátvitelre alkalmas katalizátor jelenlété­ben végezzük. Oxidáló hatású savként például salétromsavat vagy sóját, vagy előnyösen krómsavat (Cr03), vagy valamely alkálifémdikromátot, mint például kálium-, vagy nát­­riumdikromátot alkalmazunk. Oxigénátvitelre alkalmas katalizátorként valamely platinacsoportbeli fémet, mint például platinát, pallá­diumot vagy rhódiumot, célszerűen hordozóra felvitt platina-csoportbeli fémet alkalmazunk. Formilezőszerként hangyasavat alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási mód­ja szerint oly módon járunk el, hogy a 4-dezacetoxi­­-vinblasztint, melyet kívánt esetben a reakció előtt sav­addíciós sójából tesszük szabaddá, valamely iners szer­ves oldószerben és/vagy a formilezőszerben oldjuk. Oldószerként magát a formilezőszert, célszerűen han­gyasavat és adott esetben valamely benzolsorbeli szén­­hidrogént, mint például benzolt, toluolt vagy xilolt, előnyösen benzolt használunk. A reakcióelegybe valamely oxigénátvitelre alkalmas katalizátort, célszerűen valamely hordozóra felvitt platinacsoportbeli nemesfémet, előnyösen platinakor­mot, vagy csontszenes palládiumot adagolunk. Az oxi­dációt 0° és 30 °C közötti, előnyösen szobahőmérsékle­ten, oxigénatmoszférában, célszerűen 1—3 atmoszféra nyomású oxigénatmoszférában végezzük. A reakció lefutása után a reakciókeverékből a katalizátort el­távolítjuk, és a katalizátormentes reakcióelegy pH-érté­­két valamely szervetlen bázissal, előnyösen ammonium­­hidroxiddal 7—10, előnyösen 8,5—9-re állítjuk be, majd a lúgos oldatot valamely iners szerves oldószerrel, mint például benzollal, toluollal, xilollal, vagy valamely klórozott szénhidrogénnel, előnyösen metilénkloriddal vagy kloroformmal extraháljuk. Az extraktumok be­­párlása után nyert terméket kívánt esetben átkristályo­­sítással, előnyösen valamely rövidszénláncú alkohol, — mint például metanol, etanol, propanol —és víz elegyéből való átkristályosítással tisztítjuk. A kapott terméket kívánt esetben savaddíciós sójává, előnyösen szulfátsójává alakítjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint oly módon járunk el, hogy a 4-dezacet­­oxi-vinblasztint valamely rövidszénláncú alifás keton­ban, mint például acetonban, metiletilketonban vagÿ metilizobutHketonban oldjuk. Oxidálószerként célsze­rűen krómsavat vagy valamely alkálifémdikromátot alkalmazunk' Az oxidációt jégecet és ecetsavanhidrid jelenlétében,'® °C alatti, előnyösen — 90 °C és — 30 °C közötti hőinérsékleten végezzük. Az oxidáció lejátszó­dása után a reakcióelegy pH-értékét 5—10 közötti 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom