172178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vacina előállítására a Marek-féle betegség ellen
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172178 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY w Bejelentés napja: 1974. X. 18. (Pl—505) Nemzetközi osztályozás: C 12 K 9/00 A 61 K 39/00 Közzététel napja : 1978. I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. Feltalálók : dr. Tóth Béla állatorvos, Budapest dr. Bamberger Károly állatorvos, Budapest dr. Roith János állatorvos, Budapest dr. Drén Csaba állatorvos, Budapest Tulajdonos: PHYLAXIA Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat, és MTA Állategészségügyi Kutató Intézet, Budapest Eljárás vakcina előállítására a Marek-féle betegség ellen 1 A találmány tárgya eljárás vakcina előállítására a Marek-féle betegség veszteségeinek csökkentésére. A Marek-féle betegséget (MB) 1907-ben Marek József professzor a világon elsőnek irta le egy kisebb importált állományban. A betegség azonban a nagyüzemi baromfitenyésztés széleskörű elterjedéséig nem okozott nagyobb veszteséget. Hazánkban először 1965-ben észlelték az ún. heveny MB-t (Tury Ernő és Vetési Ferenc: Gócos lymphadenosis tömeges előfordulása tyúkállományokban. Az Állatorvostudományi Egyetem által rendezett szakülés hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. Budapest, 1965.), amely súlyos veszteséget okozó heveny kórforma. A betegség rendkívül ragályos természetű. Mai ismereteink szerint leggyakoribb terjedési módja az, hogy a fertőzött állatok bőréről leváló hámsejtekkel nagymennyiségű virus jut a környezetbe, amitől nemcsak a közvetlen közelben, hanem a levegőbe kerülő porral még a távolabb levő baromfi is fertőződik. Érthető ezért, hogy a baromfiállományok túlnyomó többsége fertőzött. A betegség által okozott veszteség állományonként változó lehet, mind a mortalitás, mind a morbiditás tekintetében, általában 10—60% között mozog. Jóllehet a betegséget már korábban igyekeztek a leukózis’szarkóma csoporttól elkülöníteni (Biggs, P. M.: Btítish Veterinary Journal 1961. 117: 326—334., valamittt l3th World’s Poultry Congress Symposium Papers. Kiev,1966. ISO. 18.)/ éz végleg a betegséget előidézö-hieitiesz-tfptasú virus izolálásával Vált lehetővé (Churchfl Biggs, P. M.: Natúré 1967. 215 : 528—530., 2 Solomon J. J. et al: Proc. Soc. Exptl. Biol. Med. 1968. 127: 173—177., Nazerian K. et. al: Proc. Soc. Exptl. Biol. Med. 1968. 127: 177—182., Drén Cs. M.: Magyar Állatorvosok Lapja 1972.6: 307—311.). 5 Minthogy a betegség elleni nagyüzemi védekezésben sem a higiénés izolációs módok (Dury L. N. et. al: Poultry Science 1969.48: 1640—1646., Tóth B.: Magyar Állatorvosok Lapja 1970. 25 : 430., Bamberger K.: Magyar Állatorvosok Lapja 1972. 6: 320.), sem a gene- 10 tikai rezisztencia fokozása (Biggs P. M. et al: British Poultry Science 1968. 9: 37—52., Cole R. K.: Avian Diseases 1968. 12: 928.), sem pedig a matemális ellenanyagok (Chubb R. C., Churchill A. E.: Veterinary Record 1969, 85: 303—305.) önmagukban nem vezettek 15 kielégítő eredményhez, viszonylag már korán próbálkoztak hatékony vakcina előállításával (Churchill A. E. et al: Journal of General Virology 1969.4: 557—564,69. 17 014 sz. holland, illetve 161 356 sz. magyar szabadalmi leírás és 766 830 sz. belga szabadalmi leírás) és kipróbá- 20 lásával (Churchill A. E. et al: Nature 1969. 221: 744— 747., Kottaridis S. D., Luginbuhl R. E.: Nature 1969. 221: 1258—1259., Rispens et al: British Veterinary Journal 1969. 125 : 445—453.). Ezek a vakcinák jó védelmet biztosítottak, de csak meglehetősen költséges 25 módon lehetett őket tárolni és felhasználni, mert a virus csak élő sejthez kötött állapotban volt ezekben a vakcinákban életben tartható. Witter és munkatársai 1969-ben (Witter R. L. ct al: American Journal of Veterinary Research 1969. 31: 525—538 és 162 835 sz. 30 magyar szabadalmi lehás) pulykából izoláltak egy her172178 1
