172159. lajstromszámú szabadalom • Tojáskeltető tálca tartókerettel és állvánnyal
3 172159 4 lyek lökéselnyelő tulajdonságúak. és a töréssel szemben megfelelő biztonságot nyújtanak. A találmány szerinti tálcán diagonális alakzatban vannak a tojáscellák elrendezve, úgyhogy 48 tojás helyezhető el egy olyan tálcán, amelynek mérete azonos egy jelenleg ismert 36 tojás felvételére képes tálca méretével. A tálca tojáscellánként hat elkeskenyedő kiugrással van ellátva, amelyek úgy helyezkednek el. hogy minden egyes tojáscellában biztosan megtartják és körülveszik a tojást, és lökéselnyelő tulajdonságúak. További négy kiugrás vízszintesen helyezkedik el, oly módon, hogy fokozza a megtámasztás és lökéselnyelés hatékonyságát. A tojástálcák fogazott végrészekkel is el vannak látva, úgyhogy három egymáshoz kapcsolt tálca ugyanazoknak a diagonális alakzatú tojáscelláknak a kialakulását eredményezi a határolóvonalon keresztül is. A három összefűzött tálca egyetlen folyamatos tálcaként jelenik meg és viselkedik, és tojásbefogadó képessége a teljes tálcán mindenütt azonos. A találmány tárgyát képezi egy tartókeret is, amely három ilyen összefűzött tálca felvételére alkalmas. A tartókeret felépítése olyan, hogy maximális gázcirkulációt biztosít; egy fém anyagú kerettagból és egy vékony huzalszerü szalagcsoportból áll, amelyek e tartókeret fenékrészét alkotják. A tartókeretet egy állványra helyezzük, amely ugyancsak egy új, e találmány tárgyát képező konstrukció, és oly módon van kialakítva, hogy egy hagyományos állvány elhajlított végrészekkel rendelkezik, és toldatokkal, illetve meghosszabbított szerkezetrészekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik, hogy az említett tartókeret tökéletesen illeszkedjék az állványra. A találmány értelmében tehát olyan keltetőtálcát bocsátunk a használók rendelkezésére, amelynek tojásfelvevőképessége maximális, az eddigi 6 cella helyett 48 cellát tartalmaz. Ez a találmány szerinti tálca lökéselnyelő, illetve lökéscsillapító tulajdonságú, a tojások megtartását és oldalsó megtámasztását úgy biztosítja, hogy törési veszéllyel csak a lehető legkisebb mértékben kell számolni. A találmány szerinti tálcák hármasával egyetlen folytonos egységgé kapcsolhatók össze. A találmány tárgyát képező újszerű tartókeret lehetővé teszi a maximális gázcirkulációt a hármasával összekapcsolt tálcákon keresztül. A találmány szerinti állvány a hagyományos konstrukció átalakításával a találmány szerinti tartókeret felvételére alkalmasan van kiképezve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti tojáskeltető tálca egy előnyös kiviteli alakjának perspektivikus nézete ; a 2. ábra az 1. ábra szerinti tálca felülnézete; a 3. ábra az 1. ábra szerinti tálca alulnézete; a 3a. ábra egy különálló tojáscellát szemléltet; a 4. ábra máglyaszerűen összerakott tojástálcákat mutat oldalnézetben, részben metszetben ; az 5. ábra a tojástálcák egymással összekapcsolt végrészeit szemlélteti; a 6. ábra három egymással összekapcsolt tojástálcát mutat a bennük elhelyezett tojásokkal; a 7. ábra egy tartókeretet és egy állványt perspektivikus nézetben tüntet fel. A találmány tehát tojáskeltető tálcákra, állványokra és tartókeretekre vonatkozik. A tojástartó tálcát az 1, 2. és 3. ábra szemlélteti. Ennek a tálcának lépcsősen eltolt tojáscellái vannak, úgyhogy 48 tojáscella kialakítására van lehetőség egy akkora alapterületen, ahol eddig maximálisan 36 tojás fért el. Ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti tojáskeltető tálca az ezideig ismertekhez képest lényegesen megnövelt tojásbefogadó képességgel rendelkezik. A szerkezetben nyolc cellasor van kiképezve. Mindegyik cella egy-egy tojáscella félszélességének megfelelő mérettel el van tolva a mellette fekvő sorban levő cellákhoz viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy ha a 2. ábra szerinti tálca bal oldali szélső cellasorát tekintjük, a cellák ebben a sorban egy cella szélességi méretének a felével eltoltan helyezkednek el azokhoz a cellákhoz képest, amelyek ezt a bal oldali legszélső cellasort jobbra közvetlenül követik. Ugyanez az alakzat-törvényszerűség érvényesül mind a nyolc cellasorban. Ez lehetővé teszi olyan cellák kialakítását, amelyekben elhelyezkedő tojások egymással való érintkezésének a lehetősége ki van küszöbölve. A tojások elhelyezése a 6. ábrán látható módon történik, tehát nem fordulhat elő, hogy az egymással szomszédos tojások nagyobb, illetve legnagyobb kerületük mentén egymással érintkezésbe kerüljenek. A 2. ábrán, a bal oldali felső sarokban levő két szomszédos sorban levő, de közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő cellába szaggatott vonalakkal berajzoltuk a tojásokat is, amelyek jól láthatóan nem érintkeznek egymással, noha mindkét tojás túlnyúlik a cellasorokat egymástól elválasztó függőleges síkon. Amennyiben a tojások nem a találmány szerinti lépcsősen eltolt alakzatban lennének elrendezve, egymással érintkezésbe kerülnének és a keltetés során eltörnének. Mind a negyvennyolc tojáscella hat-hat függőleges 4 kiugrással rendelkezik, amelyek a cellákat határolják. E 4 kiugrások közül négy mintegy 30°-os szögben helyezkedik el, háromszögalakúak és felfelé elkeskenyednek, mégpedig úgy, hogy 6 bázisuk sokkal vastagabb, mint 7 csúcsuk; ez a kialakítás rugalmas, lökéselnyelő, illetve csillapító hatást eredményez. A tojásnak a cellába helyezésekor ezeket a kiugrásokat el kell hajlítani, hogy meg ne sérüljön a tojás. Ugyanez a lökéselnyelő tulajdonság érvényesül, amikor a tálca a keltetés során mozgatjuk. A kiugrások csúcsai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
