172158. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antimikotikus polién-antibiotikumok (makrolidok) megluminkomplexeinek előállítására
7 172158 8 miatt — 10 Hgmm-t meg nem haladó nyomáson szárítjuk. A kiindulási antibiotikumok aktivitására vonatkoztatva a megluminkomplexet 85—95%-os hozammal kapjuk. Steril por-készítmény előállítása céljából az antimikotikus polién-antibiotikum megluminkomplexét vízben oldjuk, és az oldatot „Millipore” típusú baktériumszűrőn keresztül szűrjük. A szűrt oldatot steril körülmények között ampullákba töltjük, —40 °C-on befagyasztjuk és liofilizáljuk. A steril port tartalmazó ampullákat gumidugóval elzárjuk, a dugóra alumíniumból készült kupakot húzunk. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal közelebbről megvilágítjuk. I. A nem aromás heptaének csoportjába tartozó makrolidok megluminkomplexeinek előállítása 1. példa (Amfoglukamin előállítása) 15 g, 750 fxg/mg fajlagos aktivitású B-amfoterizint állandó keverés mellett 150 ml dimetilszulfoxidban oldunk, és az oldatot 50—65 °C-ra melegítjük. Keverés közben 15 ml vizes, 1 g/ml koncentrációjú megluminoldatot adunk hozzá. A meglumint [l-deoxi-l-(metilamino)-glucitol; C7HnN05] az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyve (XVIII. kiadás, 291. old.) szerint előírt minőségben alkalmazunk, azaz a meglumin legalább 99%-os legyen, olvadáspontja a 128 és 132 °C közötti tartományon belül maximálisan 2 °C-os intervallumba essék. A fajlagos forgatóképesség [a]D20 15,5 és 17,5° között kell hogy legyen. Az esetleg jelenlevő oldhatatlan szennyeződéseket leszűrjük. Az átlátszó szűrlethez dietiléter és aceton 3: 7 térfogatarányú elegyét adjuk 7-szeres térfogatmennyiségben. A kivált csapadékot leszűrjük, acetonnal mossuk, majd 20 °C-on vákuumban, 10 Hgmm-t meg nem haladó nyomáson szárítjuk. 22,34 g amfoglukamint kapunk, amelynek — a B-amfoterizin nemzetközi etalonja szerint megállapított — fajlagos biológiai aktivitása 440 [xg/mg (ED/mg). Ez a kiindulási B-amfoterizinre vonatkoztatva az amfoglukaminaktivitás 91,3%-os hozamának felel meg. A B-amfoterizin megluminkomplexe (összegképlet C54H90N2O22; mólsúly 1192,3) az A) reakcióvázlat szerint képződik. A reakcióvázlatban feltüntetett szerkezetű megluminkomplex 3 mólnyi meglumin-felesleget tartalmaz, ami a vegyület oldódását segíti elő. Az amfoglukamin oldhatósága vízben 100 mg/ml. A vegyület azonosítására a Borowski-féle rendszerben, azaz metanol, kloroform és 8 pH-jú borátpuffer 2:2:1 arányú elegyében az eloszlási koefficienst mérjük: K?=3—3,8. A szárazanyagra átszámított fajlagos extinkciós tényező (E í "t) 363± 2,383± 2 és 406± 2 nm hullámhossznál 390, 660, illetve 700. Az N-metil-D-glukózamín kimutatására az ezüsttükör-próbát is elvégeztük. Az amfoglukamin szárítása során fellépő súlyveszteség legfeljebb 5%. 2. példa (amfoglukamin előállítása) 19,7 g, 750 [Xg/ing fajlagos biológiai aktivitású B-amfoterizint és 14,7 g legalább 99%-os l-dezoxi-l-(metilamino)-glucitolt 50—65 C-on 100 ml dimetilszulfoxidban oldunk. Az oldatot 10 percen át keverjük, majd a 7-szeres térfogat mennyiségű 1: 1 arányú aceton-dietiléter-elegyet adjuk hozzá. A kivált csapadékot leszűrjük, aceton-dietiléter-eleggyel mossuk, majd 20 °C-on 10 Hgmm nyomáson szárítjuk. 32,7 g amfoglukamint kapunk, amelynek fajlagos biológiai aktivitása 440 ug/mg. Ez a kiindulási B-amfoterizin aktivitásának 90%-a. 3. példa (Mikoglukamin előállítása) 7 g, a mikoheptin-etalon szerint 450 ug/mg fajlagos biológiai aktivitással rendelkező mikoheptint és 7 g meglumint 50—65 °C-on 40 ml dimetilformamidban oldunk, és az oldatot 10 percen át keverjük. Az átlátszó oldathoz 7-szeres térfogatmennyiségű acetont adunk. A kivált csapadékot leszűrjük, acetonnal mossuk, majd 20 °C-on 10 Hgmm nyomáson szárítjuk. 13,2 g mikoglukamint kapunk, amelynek — a mikoglukamin-etalon szerint megállapított — fajlagos biológiai aktivitása 212 [Ag/mg. Ez a mikoheptin aktivitásának 89%-a. A mikoheptin megluminkomplexe (összképlet Cj4HggN2022) a B) reakcióvázlat szerint képződik. II. Az aromás heptaének csoportjába tartozó makrolidok megluminkomplexeinek előállítása 4. példa (Levoriglumin előállítása) 3 g, mg-onként 39 200 ED fajlagos biológiai aktivitással rendelkező levorint keverés közben 50 ml dimetilformamidban oldunk, az oldatot 50—55 °C-ra melegítjük, majd állandó keverés közben 3,5 g N-metíl-D-glukózamint adunk hozzá. Az oldhatatlan szennyeződéseket leszűrjük, és a szűrlethez hétszerannyi 3:7 térfogatarányú dietiléter-aceton-elegyet adunk. A kivált csapadékot leszűrjük, a fenti arányú oldószerelegygyel mossuk, majd 20 °C-on 10 Hgmm nyomáson szárítjuk. 4,2 g levoriglumint kapunk. A termék vízben 50 mg/ml mennyiségben oldható, 80%-os etanolban az extinkciója E} 520—560. A levorin-etalon szerint mért fajlagos biológiai aktivitása 24 000 ED/mg, ami a kiindulási antibiotikum aktivitásának 85,7%-a. Az 1%-os vizes levoriglumin-oldat pH-értéke 9,5 10. A halálos dózis felét (LD50) fehér egereken intravénás beadással állapítottuk meg. A levoriglumin LD50 értéke 3,2 mg/kg. Ezzel szemben a levorin nátriumsójának az LD50 értéke azonos beadás esetén 1,6±0,09 mg/kg. A levorin szerkezeti képlete még nem ismert. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
