172156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fa érlelésére 172158 Eljárás antimikotikus polién-antibiotikumok (makrolidok) megluminkomplexeinek előállítására
3 172156 4 romlás következett be, ami töréshez, vagy egyéb felületi hasadáshoz vezetett. Történtek olyan javaslatok is, melyek szerint a szárításhoz szükséges meleget dielektromos fűtés útján állították elő. Ennek okát abban lehet megtalálni, hogy ez a fűtési mód igen alkalmas arra, hogy a nyers fát teljes keresztmetszetben melegítse arra a szükséges szárítási hőfokra, amely mellett a fa kereskedelmi és ipari alkalmazhatósága megmarad. Mindezek a módszerek arra irányultak, hogy a fát gyorsan lehessen kiszárítani, ami végső soron oda vezetett, hogy a fa szabályozatlan, egyenetlen hőmérsékletnek volt kitéve, s ez az egyenetlen meleg, különösen a fa belsejében nem kívánatos feszültségeket hozott létre. Ennek viszont egyenes következménye az lett, hogy a fa állagában fizikai károsodások keletkeztek. Mivel pedig a vá^jumos szárítás azzal jár, hogy a fában levő illő anyagok — tehát a nedvesség — alacsonyabb hőmérsékleten távoznak, mint amekkora hőfok az atmoszferikus nyomás mellett már elegendő lenne — éppen ezért a dielektromos úton történő fűtés és vákuumos szárítás kombinációját a nyers fa érlelési technológiája szempontjából a gyakorlatban nem vezették be. Ezt az is alátámasztotta, hogy nagyobb tömegű nyers fa érleléséhez szükséges áramerősség és feszültség mellett a fából kivonandó nedvesség és csökkentett nyomás alatt levő környezet magas relatív nedvességtartalma a villamos berendezésben korona-hatással, ív képződésével vagy parázskisüléssel, ill. ehhez hasonló jelenséggel jár együtt, melyek nem csupán a felhasznált villamos energia hatásfokát csökkentették, de sok esetben a fa lokális elszenesedéséhez vezettek. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés révén mindezek a problémák megoldhatók és a kedvezőtlen jelenségek kiküszöbölhetők. A korábbi módszerekhez képest viszonylag igen gyorsan és az eddig alkalmazott hőmérséklethez viszonyítva, alacsonyabb hőfokon lehet a fa érlelését végrehajtani, ugyanakkor pedig a fában levő nedvességet és egyéb illó anyagokat oly módon lehet kivonni, hogy mindennemű vetemedésnek, vagy egyéb fizikai károsodásnak elejét vehetjük a szárítás tartama alatt. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás és berendezés előnyei abban a tényben gyökereznek, hogy nyers vagy részben már szárított farönköket, szélezett fűrészárut — vagy bármilyen, egyéb nyers fát — villamos úton létrehozott hőenergia segítségével az atmoszferikusnál alacsonyabb nyomáson melegítünk, eközben a nyers fában levő illó anyagokat és vizet egyenletesen elpárologtatjuk a szárítandó fa belsejéből. Közelebbről megjelölve: a találmány szerinti megoldásnak megfelelően a nyers vagy részben szárított fát zárt térbe tesszük, amelyből ezután a levegőt eltávolítjuk úgy, hogy a zárt térben levő fa környezetében az atmoszferikusnál valamivel alacsonyabb nyomás legyen. Ennek mértéke 375 Hgmm és 15 Hgmm között mozog. Az alkalmazott vákuum mértéke függ a fa fajtájától és változtatható a szárítás tartama alatt avégből hogy a nedvesség és egyéb illó anyagok egyenletesen távozhassanak el anélkül, hogy túllépnénk azt a hőmérsékletet, amelyen a fa belső szerkezetében károsodások keletkeznének. A nedvesség és egyéb illó anyagok eltávolításához dielektromos fűtést alkalmazunk. A vákuumot és a szárítandó fával közölt hőmennyiséget egyidejűleg állítjuk elő, jóllehet a fűtés lehet szakaszos, de lehet szabályozott fűtés is, melynek során időszakonként nagyobb hőfokot állítunk elő az előző időszakasz hőmérsékleténél, ez a hőmérséklet azonban nem haladhatja meg a fa nedvességének és illó anyagainak eltávozásához szükséges hőmérsékletet, amelyen a fa rostjai már károsodnak és ugyanakkor megakadályozzuk azt, hogy a fa belső szerkezetében a rostokat összetartó erőnél nagyobb feszültségek ébredjenek. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés szempontjából az eljárás foganatosítása végett egy három dimenziós tárolótérbe — tartályba — helyezzük a szárítandó fát, ezt követően a tartályt légmentesen lezárjuk, majd a zárt térben levő gáznemű anyagokat eltávolítjuk. A tartályba legalább egy mozgatható és egy rögzíthető elektróda van beszerelve. Az utóbbira van rátéve a nyers fa, míg a mozgatható elektródát a nyers-fa irányába függőlegesen mozgatni lehet. A két elektróda fűti a tartályban levő fát, vonja ki a nedvességet és egyéb illó anyagokat. Az elektródák vékony, szigetelő tulajdonságú anyag-réteggel — filmmel — vannak bevonva, ami lehet például polietilén, s ez megakadályozza azt, hogy koronakisülés, ívképződés vagy parázskisülés jöjjön létre a szárítási periódus alatt. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljárás és berendezés előnyeit az alábbi részletes műszaki ismertetés és a leíráshoz mellékelt rajzok révén részletesen is felsoroljuk, ill. ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra oldalnézetben mutatja be a tartályt és a vele összeszerelt, a vákuum előállításához szükséges berendezéseket, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő egyik kiviteli példa szerint, a 2. ábrán az 1. ábrán látható berendezést felülnézetben látjuk, a 3. ábrán a tartályt kinagyítva és keresztmetszetben látjuk, a 2. ábrán látható 3—3 metszővonal szerinti metszetnek megfelelően, a 4. ábra a találmány szerinti megoldásnak megfelelő, további kiviteli példa kapcsán, szintén keresztmetszetben mutatja be a tartályt, benne az elrendezett nyers fával és a fűtőelektródákkal. A leírásban használt nyers fa, farönk, deszka és ehhez hasonló megjelölések alatt mindenkor frissen vágott, vagy részben szárított fafélesége^ értünk, amelyeket a fűrésztelepeken különböző formában és különböző alakítási stádiumban állítanak elő. E megjelölések fogalmi körébe von5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
