172156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fa érlelésére 172158 Eljárás antimikotikus polién-antibiotikumok (makrolidok) megluminkomplexeinek előállítására
5 172156 6 juk tehát a kidöntött és lombozatától megfosztott fatörzsekből fúrészeléssel kialakított rönköket, szélezett és szélezetlen deszkákat, faforgácsot, fűrészport stb. — melyeket később további műveletek során például forgácslemezekké lehet feldolgozni. Visszatérve a rajzokhoz az 1. és 2. ábrákon a nyers fa gyorsított szárítására alkalmas 10 szárítótartályt látjuk, melynek lényegében hengeralakja van. A 10 szárítótartály egyik végét egy csésze alakú 12 fedél zárja le, másik végére pedig egy billenthető 14 fedél van szerelve. A szárítótartály lényegében vízszintesen van elrendezve a 15 tartókon. A 10 szárítótartály belseje 16 zárt teret képez, amelybe — mint a 3. ábrán látható — egymásra rakva helyezkednek el a nyers vagy részben szárított 18 deszkák — ami lehet, mint említettük farönk, vagy egyéb alakú nyers fa is. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő egyik előnyös kiviteli példa szerint a 20 szélezett deszkák a tartály hosszanti irányában egy 22 kocsira vannak rakva, amelynek hornyos 24 kerekei a tartályba szerelt, fordított V-alakú 26 síneken gördülnek. A 22 kocsi rakodófelületét egy fémlemez alkotja, amely egyúttal az alsó 28 fűtőelektróda szerepét tölti be. Az 1. ábrán töredékesen látható a 10 szári tó tartályon kívül levő, a tartályon belül levő 26 sínekkel azonos irányban elhelyezkedő 30 tartógerenda, amely arra szolgál, hogy a 22 kocsit és annak rakományát előre—hátra mozgatni és a nyers fát a kocsira rakni vagy onnan kirakni lehessen. A 3. ábrán jól látható az U-alakú 32 járom, amely a szárítótartály belsejében a tartály felső részéhez van rögzítve és a felső elektróda-szerkezet, amelyet függőleges irányban lehet mozgatni. Az elektródák között alkalmasan megválasztott térköz van. Az elektróda-szerkezetben van egy 36 felső-elektróda, amely az alsó 28 fűtőelektródához hasonlóan van elrendezve és a kocsi felső részét alkotja. A 36 felső elektródából nyúlnak ki a 38 nyúlványok, amelyek 40 szögvasak segítségével vannak hozzáerősítve a 36 felső elektródához. A felső ellektróda 38 nyúlványai felül egy vízszintes 42 tartólaphoz vannak erősítve, amely szigetelő tulajdonságú anyaggal, például fenolgyantával van bevonva. A 38 nyúlványok előfeszített fenolgyantából vannak készítve és szerepük az, hogy a 36 felső elektródát a 32 járomtól elszigeteljék. A 42 tartólap egymástól egyforma távolságban levő, menetes végű 44 rudakhoz van erősítve oly módon, hogy a rudak körül 46 spirálrugók vannak elhelyezve, amelyek a tartólapot előfeszítik. A 42 tartólap és az U-alakú 32 járom közé felfújható 48 légzsákok vannak helyezve, amelyek arra szolgálnak, hogy a 46 spirálrugók feszítőerejével szemben az elektródákat függőleges irányban lefelé mozgathatják. Minden egyes 48 légzsákhoz egy-egy flexibilis 50 csővezeték csatlakozik, amelyeken keresztül a sűrített levegő tartályához szerelt 52 csőből érkező levegő segítségével a légzsákokat fel lehet fújni. Amikor a felső elektróda-szerkezet normál üzemi helyzetben van, akkor a 48 légzsákokban nincs nyomás alatti levegő. Ennélfogva az elektróda-szerkezet függőlegesen felfelő elmozgatható és így a kocsit nyers fával meg lehet rakni. Amikor a kocsit a szárításra kerülő nyers fával, vagy deszkákkal megraktuk, a 48 légzsákokat sűrített levegővel felfújjuk, s így a felső elektróda-szerkezet függőlegesen lefelé mozog mindaddig, amíg érintkezik a nyers fa rakomány felső részével, illetve amíg legfeljebb csak egészen kis térköz nem alakul ki az elektróda-szerkezet és a nyers-fa rakomány felső része között. Az elektródák szigetelőanyagú filmréteggel vannak burkolva. Ennek anyaga lehet például — mint már említettük — polietilén, amely megakadályozza a koronakisülést, az ívképzodést vagy a parázskisülést. A berendezés szerkezeti elrendezése lehetővé teszi azt, hogy nagy feszültségű árammal és vákuummal a kereskedelemben szokványos méretű nyers fát nagy mennyiségben lehessen rövid idő alatt érlelni, illetve kiszárítani. Ehhez megemlíthetjük még, hogy nem csupán nagyobb feszültségű áram alkalmazására van lehetőség — anélkül, hogy a fa belsejében túlzott és káros felmelegedés következnék be — de a berendezés révén a nyers fából a nedvességet is a villamos energia rendkívül gazdaságos felhasználása mellett lehet kivonni egy olyan pontig, amelynél a villamos áram által létesített meleget a nyers fa nedvesebb részei elnyelik (ahol tehát a dielektromos állandó konstans és ahol az energia-kihasználási tényező is nagyobb) anélkül azonban, hogy ezekben a lokalizált fa-részekben a nedvesség eltávozása túlságosan gyors lenne és így károsodás következnék be. Ha a nyers fában a nedvességeloszlás nem egyenletes, a végtermékben akkor is egyenletes remanens nedvesség-tartalmat lehet a berendezés segítségével biztosítani. Legtöbb esetben a túl nagy vákuum azt idézi elő, hogy a nedvesség folyadék alakjában távozik el a nyers fából, anélkül, hogy az elpárologtatóshoz szükséges melegmennyiség elhasználódna, miáltal a berendezés hatásfoka abszolút értelemben nő. A túl nagy vákuum létesítése azonban olyan szerkezeti elemekhez van kötve, amelyek révén meg kell akadályozni az ívképződést vagy a koronakisülést, mert a hirtelen képződő villamos ív a fában helyi elszenesedéshez vezet. Mivel ez a probléma régóta fennáll, eddig nem lehetett a villamos fűtést és vákuumot együttesen, egyszerre alkalmazni a fa érlelésénél, még a legkorszerűbb, speciális berendezésekben, de még a kísérletek során sem. A berendezésben levő felső elektróda rendszer hagyományos módon villamos áramforrásra van kötve. Az 54 csatlakozókábelt vázlatosan látjuk a 3. ábrán. A megfelelő földelés érdekében a kocsit előnyösen egy hajlékony 56 vezeték révén a szárítótartályra kapcsoljuk, mielőtt a szárítási folyamat megindulna. A villamos energiát szolgáltató generátort célszerűen egy 58 tokozatban helyeztük el (lásd az 1. ábrát) amely a 10 szárítótartály közelében van elrendezve, s a generá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
