172131. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotának változtatására

3 172131 4 tor, a mozgató mechanizmus, a kötéltároló do­bok, a kötélzet vezető szervei stb. elhelyezve. A találmány célja, hogy a zárt rendszerű kö­télhajtások esetében a kötélzetet meg lehessen feszíteni anélkül, hogy a szerelő személyzetnek közvetlenül a dobok vagy terelő korongok helyén kellene beavatkozniok. Amennyiben ugyanis a szerelőnek nem kell közvetlenül megközelítenie a kötélzetet, úgy nagy magasságú toronydaruk esetében mind a macska mozgatása, mind pedig a kötélzet megfeszítése elvégezhető a terepszint közelében a daru forgó vázán, ahol több gépi be­rendezés már el van amúgy is helyezve. Toronydaruk esetében azért is jelentős a föl­vetett probléma, mert a futómacska a gémen an­nak nemcsak vízszintes, hanem ferde helyzeté­ben is kell mozogjon. Emiatt a kötélzet és vele együtt a futómacska mozgatása ékszíjtárcsa jel­legű hajtótárcsával nem oldható meg. A lejtőha­tás miatt ugyanis gondoskodni kell arról, hogy a kötélzet a ferde gémállás mellett végrehajtott kötélmozgatás közben se csússzék meg. Ez a nagymértékű utánállítás pedig a szokásos mód­szerekkel így ellenmenetes csavarokkal nem hajtható végre. A találmányi gondolat — éppen az előbbiek­ben említett okok miatt — abból indult ki, hogy nagy kinyúlású toronydaruk ferde gémhelyzet melletti macskamozgatása esetén nagyok a kötél­erők. Emiatt a kötélzet mozgatását célszerűen olyan dobhajtással valósítjuk meg, melynél ugyanazon dobra oly módon fut föl két kötélág, hogy miközben az egyik ág letekeredik, azalatt a másik ág fölcsévélődjék. A szóban forgó adottság mellett a találmányi gondolatot megtestesítő felismerés az volt, hogy a kötélzet erőállapotának változtatásakor, más szóval a kötélzet utánállításakor, (tehát feszítés­kor vagy adott esetben lazításkor) az egy ugyan­azon dobra fölfutó kötélágak közül lehetőség nyíljék az egyik kötélágnak a mozgatásból való időleges kiiktatására. A felismeréshez tartozik, hogy az egy dobra futó két kötélág mozgásának időlegesen egymástól való függetlenítése azáltal valósítható meg, ha magát a dobot is egymástól időszakosan függetlenítetté tehető részekből ál­lítjuk össze. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotá­nak változtatására, főleg szállító- és emelőberen­dezések, például kötélpályák, felvonók, daruk stb. zárt rendszerű kötélzetének megfeszítésére, vagy lazítására — amely berendezésnek a kö­télzet tárolására, valamint föl- és lecsévélésére alkalmas alkotóirányú centrális haj tó tengely kö­rül és annak segítségével motorikusán meghajt­ható körhengerpalást alakú kötéldobja van —, oly módon van kialakítva, hogy a kötéldob palástja a hajtótengelyre merőleges osztósík mentén két dobfélre van szétválasztva, a két dobfél azonos átmérőjű, az egyik ún. kényszer­kapcsolt dobfél pl. fölékelés útján a hajtóten­gellyel együttforgásra van késztetve, a hajtóten­gely mentén pedig a másik ún. szabadonfutó dob­felet is ideiglenesen együttforgásra késztető, egyébként pedig e másik dobfélnek a hajtóten­gelyhez viszonyított szabadonfutását megengedő oldható kapcsolat van kialakítva. A találmány szerinti berendezés további is­mérve lehet, hogy az oldható kapcsolat kapcsoló­tárcsa, amely a hajtótengellyel kényszerkapcso­lat, például fölékelés útján együttforgásra van késztetve. A szabadonfutó dobfélnek a kényszerkapcsolt dobféllel való ideiglenes együttforgásának megvalósítása érdekében a kapcsolótárcsa a sza­badonfutó dobfélhez egy vagy több helyen kény­szerkapcsolatot teremtő oldható kötőelem, elő­nyösen összekötő csap útján csatlakozik. Az oldható kapcsolat más esetben olyan kap­csolótárcsa, amely a szabadonfutó dobféllel ösz­­sze van erősítve, a hajtótengelyhez pedig oldható módon kapcsolódik. Egy harmadik lehetséges kiviteli alak eseté­ben az oldható kapcsolatot a szabadonfutó dob­felet a kényszerkapcsolt dobféllel ideiglenesen összekötő egy vagy több kötőelem, például tüske, csap, tárcsa stb. alkotja. A szabadonfutó dobfélnek a kényszerkapcsolt dobfél forgása közben történő megállítása érde­kében a szabadonfutó dobfél a hajtótengelytől és a vele összefüggő mechanizmustól függetlenített rögzítő szervvel, például a szabadonfutó dobfélbe belenyúló rögzítőcsappal van ellátva. A két dobfél közötti relatív elfordulás létreho­zása érdekében a két dobfél közé külső erőforrás segítségével meghajtható szerv van beiktatva. A szabadonfutó dobfél a kényszerkapcsolt dobfél megállított állapotában külső erőforrás segítségé­vel meghajtható szervvel, például fogaskerékkel, csigahajtással stb. van összeköttetésben. A kötélzet egyik ágának fölcsévélődése során a másik ág lecsévélődését és megfordítva, a másik ág lecsévélődése során az első ág fölcsévélődését eredményező módon egyetlen rétegben van a dobfelek palástja mentén vezetve. A kötélzet erőállapotának változtatása, pl. a kötélzet meg­feszítése során a lecsévélődő kötélág és a fölcsé­­vélődő kötélág a kényszerkapcsolt dobfelet és a szabadonfutó dobfelet egymástól elválasztó osz­tósíkot közrefogják. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy szerkezetileg egyszerű, mivel nem kell egyebet tenni, mint a szokványos kötéldobot meg kell osztani, és egyik felének a másik mozgásától való függetlenítéséről és rögzíthetőségéről kell gon­doskodni. Az egyszerű szerkezeti fölépítésből kö­vetkezik, hogy a berendezés könnyen és minden különösebb szakértelem nélkül kezelhető, műkö­dése pedig megbízható. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a kötélzet föl-, illetve lecsévélésére szolgáló do­bot tüntettük föl hosszmetszetben. Az 1 hajtótengely geometriai és egyben forgás­­tengelyét is képezi a két részre osztott dobnak. Az 1 hajtótengely a 2 tengelykapcsolón keresztül van összeköttetésben a hajtómechanizmussal, vé­gei pedig a 3 csapágyakkal vannak megtámaszt­va. Maga a dob a 9 osztósík mentén van két 5 10 15 Í20 25 M 35j 40 45 50 55 60 65j 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom