172131. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotának változtatására

5 72131 6 részre osztva, és — a jelen példa esetében na­gyobb hosszúságú — 4 kényszerkapcsolt dobfél­ből és ennek folytatásába eső rövidebb 5 szaba­­donfutó dobfélből van összeállítva. A 4 kényszerkapcsolt dobfél pl. fölékelés útján van együttforgásra késztetve az 1 hajtótengely­­lyel. Az 5 szabadonfutó dobfél az 1 hajtótengely­hez — a jelen kiviteli példa esetében — a 6 kap­csolótárcsa útján csatlakozik. A 6 kapcsolótárcsából a 7 összekötő csapok nyúlnak bele az 5 szabadonfutó dobfél homlok­felületébe. Minthogy a 6 kapcsolótárcsa pl. föl­ékelés útján ugyancsak együttforgásra van kész­tetve az 1 hajtótengellyel, ezért mindaddig, amíg a 7 összekötő csapok kapcsolatot teremtenek a 6 kapcsolótárcsa és az 5 szabadonfutó dobfél kö­zött, addig ez utóbbi együtt forog az 1 hajtóten­gellyel és így a 4 kényszerkapcsolt dobféllel is. Ellenkező esetben, tehát ha az 5 szabadonfutó dobfél és a 6 kapcsolótárcsa közötti 7 összekötő csapokat eltávolítjuk, illetve az ezek útján való összeköttetést az 5 szabadonfutó dobfél és a 6 kapcsolótárcsa között megszüntetjük, akkor az 5 szabadonfutó dobfél mozgása az 1 hajtótengely­től, és így a 4 kényszerkapcsolt dobféltől is füg­getlenítetté válik. Az 5 szabadonfutó dobfél közelében célszerű elhelyezni valamilyen megállító szervet, pl. a 8 rögzítő csapot, amelynek segítségével az 5 sza­badonfutó dobfél a 4 kényszerkapcsolt dobféltől való függetlenítés után álló helyzetben megtart­ható. Az 5 szabadonfutó dobfél mozgásának függet­­lenítése, illetve a 6 kapcsolótárcsának az 1 hajtó­tengellyel való kapcsolata természetesen nemcsak az ábrán föltüntetett módon valósítható meg, ha­nem számos más, ezzel egyenértékű kialakítás is lehetséges. Sok esetben előnyös lehet pl. olyan kialakítás, amikor a 6 kapcsolótárcsa az 5 szabadonfutó dobféllel eleve mereven össze van erősítve, míg az 1 hajtótengelyhez oldható módon, pl, valami­lyen tüske, csap stb. segítségével kapcsolódik. Hasonlóképpen elképzelhető olyan szerkezeti megoldás is, amelynél az 5 szabadonfutó dobfél, valamint a 4 kényszerkapcsolt dobfél közé épí­tünk be egy vagy több ideiglenes kötőelemet, pl. tüskét, csapot, tárcsát stb. Bármely szerkezeti kialakítás esetében köve­telmény azonban, hogy a 4 kényszerkapcsolt dobfél és az 5 szabadonfutó dobfél azonos átmé­rőjű legyen, rajtuk a kötél egyetlen rétegben le­gyen fölcsévélve és vezetve, továbbá, hogy mi­közben az egyik kötélág a dobra fölcsévélődik, azalatt a másik ág lecsévélődjék. E követelmények azt jelentik, hogy üzemi ál­lapotban a találmány szerinti megoldású dobhaj­tás ugyanúgy működik, mint a hagyományos ki­alakítású osztatlan dobok esetében. Az eltérés akkor következik be, ha az 5 szabadonfutó dob­fél mozgását a 4 kényszerkapcsolt dobféltől füg­getlenítjük. A kötélzet erőállapotának megváltoztatása, te­hát az utólagos megfeszítés gyakorlatilag oly mó­don történik, hogy az 5 szabadonfutó dobfél „le­választása'- után azt a 8 rögzítő csappal álló hely­zetében megtartjuk, majd a hajtás rövid időre való megindításával a két 4 és 5 dobfelet egy­máshoz viszonyítva relatív elfordulásra késztet­jük. Ennek következményeképpen a kötél meg­feszül. E megfeszítést természetesen óvatosan kell vé­gezni, nehogy a kötélzetet nem kívánt módon túlterheljük. A feszítés végrehajtása után a 8 rögzítő csapokat oldjuk, a 7 összekötő csapok se­gítségével pedig ismét összeköttetést teremtünk a két 4 és 5 dobfél között. Ugyancsak kézenfek­vő, hogy a feszítést csak olyan esetben lehet vég­rehajtani, amikor — az ábrán föltüntetett mó­don — a kötélzet 10 lecsévélődő kötélága, vala­mint all fölcsévélődő kötélága a két 4 és 5 dob­felet közrefogják. A találmány szerinti berendezés minden olyan zárt kötélhajtásnál célszerűen alkalmazható, ahol a kötélzet kétirányú mozgatására van szükség, továbbá ahol a kötélzetet vezető korongok vagy dobok helyzetének változtatása, illetve a kötél­ágak valamelyikének kitérítése és ezáltal annak az eredetinél hosszabb út megtételére való kény­szerítése szerkezetileg előnytelen. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés dobhajtású kötélzet erőállapotá­nak változtatására, főleg szállitó- és emelőberen­dezések, pl. kötélpályák, felvonók, daruk stb. zártrendszerű kötélzetének megfeszítésére vagy lazítására, amely berendezésnek a kötélzet táro­lására, valamint föl- és lecsévélésére alkalmas al­kotóirányú centrális hajtótengely körül és annak segítségével motorikusán meghajtható körhen­gerpalást alakú kötéldobja van, azzal jellemezve, hogy a kötéldob palástja a hajtótengelyre (1) me­rőleges osztósík (9) mentén két dobfélre (4, 5) van szétválasztva, a két dobfél (4, 5) azonos át­mérőjű, melyek közül az egyik kényszerkapcsolt dobfél (4) célszerűen fölékelés útján a hajtóten­gellyel (1) együttforgásra alkalmasan van kiala­kítva, a szabadonfutó dobfél (5) pedig a hajtó­tengelyre (1) oldható kapcsolattal van fölerő­sítve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldható kapcso­lat olyan kapcsolótárcsa (6), amely a hajtóten­gellyel (1) kényszerkapcsolat, célszerűen föléke­lés útján együttforgásra alkalmasan van kiala­kítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló­tárcsa (6) a szabadonfutó dobfélhez (5) egy vagy több helyen oldható kötőelem, előnyösen össze­kötő csap (7) útján csatlakozik. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldható kapcso­lat olyan kapcsoló tárcsa (6), amely a szabadon­futó dobféllel (5) össze van erősítve, a hajtóten­gelyhez (1) pedig oldható módon kapcsolódik. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldható kapcso­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom