172069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(3-diszubsztituált-foszfon-tioureido)-2-(3-helyettesített-ureido-vagy tioureido)-benzol-származékok előállítására

3 172069 4 (3) a második reakciólépés IV általános képletű intermedier benzolvegyületet tartalmazó reakcióelegyéhez -ahol X és R' a fenti- R-N=C=Y általános képletű izociaaátot vagy izotiocianátot - ahol R a fent megadott - adunk, az előbbi reakciólépés IV általános képletű benzolvegyületével legalábbis ekvimoláris mennyiségben és az elegyet 10 C° és 80 C° közötti hőmérsékleten legalább 10 percig keverés közben reagáltatjuk, (4) a kapott vegyületet a reakcióelegyből ismert módon kinyerjük, mikor is a (2) és (3) reakciókat in situ, a keletkezett intermedier izolálása nélkül végezzük. A 169 608 számú magyar szabadalmi leírás, mely jelen bejelentés benyújtásakor még nem volt ismert, ugyanazon reakciósort tartalmazza, azonban az intermediereket mindig elkülönítik. A találmány szerinti in situ eljárás a fenti szabadalom szerinti eljárásnál is előnyösebb, mivel nincs szükség az egyes lépések utáni izolálásra. A találmányt a következőkben részletezzük. Oldószer. A találmány szerinti reakciót inert, vagyis hidroxilcsoportot, aminocsoportot nem tartalmazó oldószerben folytatjuk le, melynek forráspontja legalább 30 C°, de előnyösen legalább 60 C° és amelyben az eljárás szerves reagensei oldódnak. Ilyen oldószerek magukba foglalják a nem hidroxitos oxigénezett vegyületeket, mint amilyen a glikol•dimetil-éter, dietil-éter, etil-acetát és butil-acetát, halogénezett szénhidrogének, mint amilyen a metilén-diklorid, etilén-diklorid, kloroform és a szén-tetraklorid, nem amin-nitrogént tartalmazó vegyületeket, mint amilyen az acetonitril, és aromás vegyületeket, mint amilyen a benzol. A mellékreakciók meggátlására vízmentes körülményeket kell biztosítani. Egy adott mennyiségű termék előállításához alkalmazott oldószer mennyisége tág határok közt változhat. Általában annyi oldószert szükséges alkalmazni, mely elegendő arra, hogy a kiindulási szerves anyagokat oldja és keverhető legyen, de nem használunk annyi oldószert, mely a végtermék kinyerését megnehezíti. Az előállított termék 1 móljára vonatkoztatva előnyös 300 ml és 5 liter közötti oldószer mennyiséget alkalmazni, de legelőnyösebb 1—2 liter felhasználása. 1. Reakciólépés. Az első reakcióban használt tiocianát-reagensek alkálifém-tiocianátok, mint a nátrium-tiocianát, kálium-tiocianát és a lítium-tiocianát, alkáliföldfém-tiocianátok, mint a kalcium-tiocknát és a bárium-tiocianát, ammónium-tiocianát lehet, vagy általában vízoldható kloridot képző kationok tiocianátjait használjuk. Az első reakció két reagensét lényegében ekvimoláris mennyiségében alkalmazzuk. A tiocianátot előnyös az oldószerben szuszpendálni és a klór-foszfátot ezután beadagolni, bár a reagensek 5 együtt, vagy esetleg fordított sorrendben is adagolhatok. A reakció 10C° és 80 C° közötti hőmérsékleten, visszafolyatás hőmérsékletén vagy kívánt eset -10 ben nyomás alatt, és előnyösen 20-35 C° közötti hőmérsékleten folytatható le. A reagensek beadagolásakor a termék azonnal képződik, de az előnyös 20—35 C° közötti hőmérsékleten a reakciót legalább 1,1/2 óra, de előnyösen 2 óra alatt moz-15 gátassal, mint keveréssel, szükséges lefolytatni. Hosszabb reakcióidő, például 18 óra alatt azonos eredmény érhető el. 20 2. Reakciólépés. Az 1. reakciólépés befejezését követően az o-diamino-benzol-vegyületet a reakcióelegyhez hozzáadjuk. A beadagolt mennyiség lényegében az első 25 reakciólépésben előállított foszfonizotiocianáttal ekvivalens, melynek kitermelését az első reakciólépés külön mintájával, és a termék kinyerésével állapítjuk meg. Megfelelő mennyiségű diamino-benzol-vegyület alkalmazása igen fontos, mivel a kívánt 30 reakció a két aminocsoport egyikével megy végbe, ezért a foszfonizotiocianát feleslegének jelenléte valamennyi biszvegyület kialakulásához vezet. A biszvegyület kialakulásának elkerülése szem-35 pontjából szintén fontos, hogy a reakciót 50 C° alatti hőmérsékleten folytassuk le. Előnyös 10-45 C° közötti hőmérsékleten i de legelőnyösebb 20-35 C° közötti hőmérsékleten dolgozni. 40 A reakció szinte pillanatszerűen lejátszódik, és alapjában véve kevesebb mint 10 perc keverés után végbemegy. Ez a reakciólépés 45 perc és 1 óra közötti idő alatt jobban végbemegy és hosszabb idő alatt teljesen befejeződik. 45 3. Reakciólépés. A 2. reakciólépés befejezését követően a kívánság szerinti izocianátot, vagy izotiocianátot a reak-50 cióelegyhez adjuk olyan mennyiségben, mely a képződött l-amino-2-(diszubsztituált foszfontioureido)-benzol-vegyülettel legalább ekvivalens. Ebből a célból a második reakciólépésben 100%-os kitermelés biztonságosan feltételezhető, még ha ez a 55 becslés túlzottan kedvező is, mivel az izocianát vagy izotiocianát reagens feleslege a végső reakciólépés szempontjából nem hátrányos. A reakció 10 C° és 80 C° közötti hőmérsékleten 60 folytatható le, hacsak a végtermék hidrogén-szulfid eliminálásával benzimidazol gyűrűzárásra nem képes, mely esetben a maximális hőmérsékletet megfelelően csökkenteni kell. Bármely esetben legelőnyösebb a reakciót 20—35 C° közötti hőmérsék-65 léten lefolytatni. 2