171974. lajstromszámú szabadalom • Nagy zavarvédettségű fénypontkapcsoló áramköri elrendezés fénypontok egyenkénti működtetésére és fényerősségvezérlés megvalósítására

3 171974 4 menetére kötöttek. Feladata a bemenetein kapott jelek információ tartalmának kiértékelése, és ennek megfelelő információtartalmú, valamint a kapcsolóeszköz által igényelt energiatartalmú vezérlőjel előállítása a kapcsolóeszköz vezérléséhez. Ugyan- 5 akkor vagy a fénypontkapcsoló áramkörnek, vagy a kapcsolóeszköznek, vagy együttesen olyan kialakításúnak kell lenni, hogy a vezérlések közötti időtartamokban az információtartalmat képesek legyenek tárolni. 10 A relés kapcsolóeszközű fénypontkapcsoló áramköröknél a vezérléssel egyidőben jön létre a kijelzés. A fénypontkapcsoló áramkörbe beírt információ tárolására, pl. az izzólámpa begyújtva tartá- 15 sara, vagy öntartó tulajdonságú relét, vágy bistabil áramköri kialakítási fénypontkapcsoló áramkört alkalmaznak. A billenőkörös elrendezésű áramköröknél, mint pl. az 1 472 467 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban ismertetettnél is, az egyik, 20 kitüntetett stabil állapotban vezető félvezetőeszközzel kapcsolják sorba a relét működtető tekercset, s az információtartalom törléséhez minden esetben külön törlőjel adott esetben külön törlőbemenet kialakítása is szükséges. Az ilyen rend- 25 szerű fénypontkapcsolók az alkalmazott kapcsolóeszköz nagy helyigénye, kis működési sebessége, a vezérléshez szükséges - félvezetős kapcsolókhoz viszonyítottan - nagy teljesítményigénye, valamint a mozgó alkatrészek gyakori meghibásodása miatt a 30 korszerű követelményeket nem elégítik ki. A fejlettebb kialakításoknál elektronikus kapcsolóeszközökkel vezérlik az izzólámpákat. Tranzisztoros kapcsolóeszközök alkalmazása esetén szin- 35 tén többnyire két stabil állapottal rendelkező fény pontkapcsoló áramkört alkalmaznak, ahol egyes megoldásokban a kapcsolóeszközt megvalósító tranzisztort is az áramkör részének alakítják ki. Más megoldásoknál a kijelzés időtartamát a 40 vezérlőjelek szélességével határozzák meg. A tranzisztoros kapcsolóeszközök alkalmazásánál lényeges nehézséget okoz az izzólámpák izzószálainak pozitív hőmérsékleti tényezője, arra azok bekapcsolásakor az üzemi, melegállapotú működés közbeni 45 áramfelvételt 5-10-szeresét is elérő tranziens áramlökés kialakulását eredményezi. Ennek hátrányos volta egyrészt az izzólámpák gyakori meghibásodásában, másrészt abban nyilvánul meg, hogy úgy a kapcsolótranzisztorokat mint a tápenergiát szol- 50 gáltató egyenáramú tápegységeket az áramlökésekre túl kell méretezni, s az költségtöbbletet jelent. Ismertek ugyan olyan kapcsolási elrendezések, melyek a vezérlések közötti időtartamokban az izzószálakat előfűtik, pl. a 60 218, 61916, 63 964 55 lajstromszámú NDK, valamint a 161 497 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti megoldásoknál, de ezeknél egyrészt az alkalmazott újabb áramköri elemek, másrészt az állandó energiafogyasztás jelent többletköltséget. A tranzisztoros kapcsolóeszközű 60 fénypontkapcsoló kialakítások leglényegesebb hátránya, hogy a kapcsolótranzisztor a kijelzés teljes időtartama alatt jelentős vezérlöteljesitményt igényel, mivel a tranzisztor önmagában információtárolást nem képes megvalósítani. 65 Az újabb fénytájékoztató berendezéseknél tranziens áramlökésekre kevésbé érzékeny, és folyamatos vezérlést nem igénylő vezérlőelektródával ellátott szelephatású félvezetőeszközöket, pl. tirisztort, triac-ot alkalmaznak a fénypontok ve: kapcsolóeszközeként. Ezen félvezetőeszközök a,k„, masak a begyújtásukat követően információtárolásra, s így a fénypontkapcsoló áramkör feladata a vezérlő- és adatjelek - kiértékelésére, valamint a félvezetőeszközt begyújtó impulzus előállítására korlátozódik. >Az információ beírása és kijelzése egyidőben jön létre, s mindaddig tárolódik a vezérlőelektródával ellátott szelephatású félvezetőeszközben a vezérlés megszűnését követően is, míg annak anód-katód feszültsége 0-ra nem csökken. Ez lehetővé teszi az egyszerű törlést, tirisztoros kapcsolóeszköznél az egy- vagy kétutasan egyenirányított, előnyösen kapuzottan egyenirányítón háromfázisú pl. az 1 499 975 lajstromszámú francia, vagy a 164 837 lajstromszámú magyar szabadalomban ismertetett tápfeszültségforrás, triac-os kapcsolóeszköznél az előnyösen szinuszos váltóáramú tápforrás alkalmazásával, de ugyanakkor a tápfeszültségjelek nullértékénél vagy nullátmeneténél ismétlődő ciklikus gyújtás igényel a folyamatos kijelzés. A vezérlőelektródával ellátott szelephatású félvezetőeszközökkel kialakított fénypontok gyújtására két főbb kapcsolási megoldás ismeretes. Az egyik megoldás szerint az egysorban elrendezett fénypontok tirisztoros kapcsolóeszközeit RC elemekből és diódával kialakított csatolóáramkörökkel kötik össze. Kapcsolóeszközt vezérlő áramköre csak a sorban elsőként elrendezett fénypontnak van. A vezérlő és adathordozó egységtől kapott információ csak az első fénypontba íródik be, s a tirisztor kapcsolásakor az anódján föllépő feszültségszintváltozás, valamint a kiírási ütem szerint érkező további vezérlőjelek, pl. léptetőjel, tápfeszültséget kapcsoló jel stb. gyújtják a sorban elrendezett többi tirisztort ütemenként egymás után. Ilyen és ehhez hasonló vezérlésű, pl. transzformátoros csatolókörű kapcsolási elrendezéseket ismertetnek a tirisztoros kapcsolóeszköz alkalmazásával a 1 104 266, 1 104 267, 1 104 268 lajstromszámú angol, az 1 526 674 lajstromszámú francia szabadalmak és triac-os kapcsolóeszközű változata a 2 120 556 lajstromszámú francia szabadalom. A másik megoldás szerint az egyes fénypontok kapcsolóeszközeit megvalósító tirisztorokat tirisztoronként külön vezérlőáramkörről gyújtják pl. az 1 526 674 lajstromszámú francia szabadalom második kiviteli példája szerinti kapcsolási elrendezésnél. Itt minden tirisztor vezérlése külön a tirisztorhoz rendelt transzfluxorról történik, s az együttes gyújtású tirisztorok transzfluxorai közös beíró-, tartó-, stb. vezetékekkel vannak kialakítva. Ismeretes továbbá olyan kapcsolási elrendezés is, amely alkalmas egyedi fénypontok fényerősségének szabályozására, mint egy ilyen elrendezést az 1 138 820 lajstromszámú angol szabadalmi leírás is ismertet. A fényerősség szabályozásához a fénypontot működtető vezérlőelektródával ellátott szelephatású félvezetőeszköz, főleg triac azon tulajdonságát használják föl, hogy a triac-on átfolyó 2