171974. lajstromszámú szabadalom • Nagy zavarvédettségű fénypontkapcsoló áramköri elrendezés fénypontok egyenkénti működtetésére és fényerősségvezérlés megvalósítására

5 171974 6 áram elektrolitikus középértékét, ami a fénypont fényerősségével arányos, a gyújtási szög változtatásával egyszerűen lehet változtatni. A példaképpen említett angol szabadalom szerinti kapcsolási elrendezésnél minden egyes fényponthoz külön szabá- 5 lyozókört rendelnek. A fénypont fényerősségét érzékelőeszközzel, főként fotodiódával vagy foloellcnállással érzékelik, s az érzékelőcszközt mérőhídba kapcsolják. A mJn'íhidat a kívám fényerősségre kiegyenlítik, s;

kimenetéről mcröeríisítöt, '0 annak kimenetéről pedig gyújtóimpulzusgencrátort vezérelnek, amelynél a merőerősítő kimeneti jelével a gyújtóimpulzusok késleltetése vezérelt. Több előnyösen eltérő színű fénypont fényerősségének szabályozásánál csak egy mérőhidat alkalmaznak, s 15 a mérőhid érzékelőeszközt iaxtaJmazó ágait.több- _ szőrözik, és minden egyes kimenetről külön-külön vezérlik a fénypontok számával azonos számú mérőerősitőt és impulzusgenerátort. Az ismertetett, vezérlőelektródával ellátott 20 szelephatású félvezetőeszközökhöz alkalmazott fénypontkapcsoló áramkörök számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, s legnagyobb hátrányuk, hogy nem biztosítják a fénypont üzembiztos működést. A soros vezérléshez alkalmazott csatoló- 25 áramköröknél a kondenzátor vagy induktív áramköri elem meghibásodása, vagy az izzólámpa tönkremenetele esetén az információ fénypontsorban való továbbjutása lehetetlenné válik. A fénypontok külön, transzfluxorról való vezérlése esetén a 30 vezérlőegység teljesítményét elegendően nagyra kell választani ahhoz, hogy a különböző fellépő veszteségek mellett is elegendő amplitúdójú és energiatartalmú vezérlőjelet tudjon szolgáltatni a fénypontok működtetéséhez. Mindkét esetben az áramköri 35 elrendezésben alkalmazott elemek csak igen korlátozott megbízhatósággal rendelkeznek az öregedésből vagy gyártási szórásból adódóan. A fényerősségszabályozásra alkalmazott áramköri elrendezésnél nincs egyszerű állítási vagy vezérlési lehetőség a 4n fényerősség vezérlésére, mivel az a mérőhid átállítását igényli, s annak úgy mechanikus mint elektronikus kivitelezése főleg több tízezer fénypontot tartalmazó berendezés esetén csak nagyon bonyolultan lenne kivitelezhető. A fénypont fény- 4

$ erősségét szabályozó áramkör ezenkívül nem teszi lehetővé a fénypontok működtetésének egyszerű kivitelezését sem. A felsorolt hátrányokon túlmenően az ismertetett fénypontkapcsoló áramkörök mindegyikének so közös hátránya, hogy nem jendelkezik kellő zavarjelvédelemmel, amely a nem kívánt kijelzések egyik okozója, ismert jelenség ugyanis, hogy a fénytájékoztató berendezések üzemszerű működése során az egyes fénypontok vagy fénypontcsoportok be- 55 és kikapcsolásakor létrejövő terhelésváltozásból adódó áramingadozások elsősorban a táphálózatban a jelenlevő induktivitások miatt jelentős feszültséglökéseket hoznak létre, s ezek a szórt kapacitásokon és induktivitásokon keresztül a vezérlőjelek 60 továbbítására szolgáló vezetékekben is hasonlókat eredményeznek. Káros hatásuk elsősorban a vezérlőjelek módosításában jelentkezik, s másodsorban a fénypontok vezérelt, kapcsolóeszközeinek, valamint a fénypontkapcsoló áramkörök kapcsolóelemeinek 6S tönkremenetelét okozhatja. Alkalmaznak ugyan olyan fénypontkapcsoló áramköröket, melyek két stabil állapotú és nagy hiszterézistartományú kialakításukkal a zavarjelekből adódó nem kívánt kijelzések számát csökkentik pl. az 166 521 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti fénypontkapcsoló áramkör, de ezt csak az áramköri alkatrészek számának'lényeges növelésével és az áramkor igen bonyolulttá tételével tudják elérni. A fcszültséglökcsek kedvezőtlen kihatása abban is megnyilvánul, hogy a fénytájékoztató berendezések zavarjelekkel terhelt áramköreiben ritkán alkalmaznak monolit integrált digitális áramköröket a keskeny zavarvédettségi sáyjuk miatt. Mindezeken túlmenően nem megoldott a fényfontkapcsoló áramkörök olyan kialakítása sem, amelynél az áramkörök a szükség szerinti legkisebb számú bemenettel rendelkezve egyidejűleg több vezérlőegységről is felváltva üzemeltethetők, anélkül, hogy az egyes vezérlőegységekre történő csatlakoztatás vagy az átállítás a legkisebb mértékű beavatkozást is igényelné. így jelen találmány célja a felsorolt hátrányok megszüntetése és hiányosságok kiküszöbölése mellett olyan fénypontkapcsoló áramköri elrendezés létrehozása mely, egy vagy több vezérlőegységről, pl. számítógépről, telexgépről és saját vezérlőegységről egyidejűleg, beavatkozás nélkül felváltva működtethető. A találmány további célja olyan fénypontkapcsoló áramköri elrendezés kialakítása, mely olyan nagy zavarvédelemmel rendelkezik, hogy a berendezés üzemszerű működése során létrejövő, többnyire terhelésingadozásból származó zavarjelekre gyakorlatilag érzéketlen. A találmánynak célja még olyan elrendezésű fénypontkapcsoló áramkör megalkotása is, amely lehetővé teszi a hibás kijelzések egyedi javítását, anélkül, hogy a többi fénypontban már kiírt információt kitörülni és újra beírni szükséges lenne. Az áramköri elrendezés kidolgozásánál lényeges szempont volt az is, hogy a fénypontok által kisugárzott teljesítmény, ami a fénypontok fényerősségében nyilvánul meg, egyszerűen változtatható legyen. Mindezen követelményeket kielégítő áramkör megvalósításánál szempont volt még, hogy az áramkör fölépítése egyszerű, áttekinthető, könnyen javítható és olyan egymáshoz galvanikusan csatolt részegységekből, valamint áramköri elemekből fölépített legyen, melyek integrált változatban, főleg félvezetős integrált kivitelben megvalósítottak legyenek. Jelen találmány alapját részben az a felismerés képezi, hogy nagy zavarvédettségű üzembiztos működésű fénypontkapcsoló áramkör valósítható meg oly módon, hogy az áramkört minden egyes bemeneti kapcsánál az áramkör részét képező zavarvédő egységgel látjuk el, s emellett az áramkört úgy alakítjuk ki, hogy több, együtt címezhető vagy közösen fényerősségvezérelhető áramkörnél a címző vagy fényerősségvezérlő illetve gyújtó bemenetet közösen, s így az ottlevő zavarvédő egységeket is egyetlen, az együtt címezhető, ill. a közösen fényerősségvezérelhető áramkörök mindegyikéhez hozzátartozó egységként valósítsuk meg. 3