171969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági és ipari melléktermék feldolgozására takarmányozási célra

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. IV. 14. Közzététel napja: 1977. XI. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. (VA-1474) 171969 Nemzetközi osztályozás: A 23 K 1/00 Feltalálók: dr. Varga János egyetemi tanár, dr. Baintner Ferenc egyetemi adjunktus, Mosonmagyaróvár, dr. Schmidt János egyetemi docens, Rajka Tulajdonos: Agrártudományi Egyetem, Keszthely Eljárás mezőgazdasági és ipari melléktermékek feldolgozására takarmányozási célra 1 A találrrány tárgya eljárás nagy, de legfeljebb 80% nedvességtartalmú, fehérjedús mezőgazdasági és ipari melléktermékek feldolgozására takarmányozási célra. A hazai takarmányfehérje hiány csökkentése ér- 5 dekében a termelés fokozását, ill. új fehérjeforrások feltárását célzó eljárások mellett nem lenne indokolt lemondani arról, a jelentős fehérjetartalékról, amelyet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fehérjedús melléktermékei nyújthatnak. Ezek je- 10 lent ős hányada feldolgozó kapacitás hiányában jelenleg veszendőbe megy. A fehérjedús melléktermékek hasznosítását a fehérjebázis növelésén túl környezetvédelmi szempon- 15 tok is indokolják. Ezeknek a melléktermékeknek a környezetvédelmi szempontból kielégítő megsemmisítése ugyanis jelentős üzemi költséggel jár. A költségek jelentősen csökkenthetők a melléktermékek takarmányozási célra való felhasználásával. 20 A légszáraznál nedvesebb takarmányok tartósítására ismeretesek olyan eljárások, amelyek a tartósítást kemikáliák bekeverésével érik el (168 417 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás). Ez az 25 eljárás azonban a nagy nedvességtartalmú melléktermékek tartósítására önmagában, szárítás nélkül nem alkalmas. A nagy nedvességtartalmú melléktermékek újra hasznosítására és feldolgozására több eljárás ismert. 30 A jelenlegi gyakorlat szerinti eljárások három csoportba sorolhatók: — a melléktermék közvetlen felhasználása, — a melléktermék tartósítása szárítással, — a melléktermék tartósítása savanyítással. A melléktermékek közvetlen felhasználásának fő akadálya, hogy a legtöbb melléktermék gyorsan romló, a naponta keletkező mennyiség az üzem termelésétől függően nagyon változó s így közvetlenül csak kisebb része használható fel, a nagyobb részt valamilyen módon tartósítani kell. A szárításos tartósítás során a termék nedvességtartalmát hőenergiával olyan vízaktivitás értékig csökkentik, amely mellett valamennyi mikroszervezet tevékenysége gátolt. A szárításos tartósítás elterjedését több körülmény hátráltatja, ezek közül a legjelentősebbek: — á beruházási igény nagy, — az energiaigény és az üzemköltség nagy, -különböző melléktermékek szárításához másmás típusú szárítóberendezésre van szükség, végül végül — a szárítandó napi mennyiség nagyon ingadozó és gyakran nagyon csekély, miáltal a szárítóberendezés alkalmazása gazdaságtalan. 171969