171969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági és ipari melléktermék feldolgozására takarmányozási célra

3 171969 4 A savanyításos tartósítás esetében a takarmány romlását a felhasznált konzervánsok és az anaerob tárolás során képződő erjedési savak pH-eltoló és csíraölő hatása akadályozza meg. Ennek az olcsó, főleg biológiai energiát hasznosító eljárásnak az elterjedését nehezíti, hogy a szóbanforgó melléktermékek általában csak különleges eljárással erjeszthetők, emellett a végtermék, a szilázs nehezen illeszthető be a nagyüzemi állattartó telepek - pl. sertéstelepek - gépesített takarmányozási rendjébe. Találmányunk célja olyan eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a különféle fehérjedús mezőgazdasági és ipari melléktermékek szárítás nélküli feldolgozását és aerob tárolását takarmányozási célra. A hasznosítható melléktermékek közül példaként felsorolhatok: a vágóhídi hulladékok, mint bél, vér, kobzott áru, egyéb hulladékok, a sörgyári melléktermékek, mint maláta, sörtörköly, sörélesztő, a tejipari melléktermékek, mint savó, fölözött tej, sajthulladék, keményítő, szeszgyári moslékok és törkölyök, a baromfikeltető üzemi melléktermékek, mint véres tojás, befulladt tojás, lucerna és egyéb növényi préslé, a szennyvíztisztítás során nyert fehérjegazdag iszapok. Találmányunk szerint a takarmány romlását előidéző káros baktériumtevékenység megelőzését oly módon érjük el, hogy egyrészt csökkentjük a nedves termék szabad víztartalmát (vízaktivitását): a minimálisan 20% szárazanyagtartalmú fehérjedús melléktermékhez vízaktivitást csökkentő anyagokat - célszerűen szénhidrátban gazdag takarmányt (takarmánykeveréket) - adagolunk. Ezzel egyidejűleg szerves savak, vagy azok származékainak (pl. propilén-glykol-dipropionát) — célszerűen hangyasav és propionsav keverékével — vagy az előbbiek és egyéb csíraölő szerek (pl. formalin, nátríumnitrit, hexametiléntetramin) és a nitrinhatást fokozó redukáló anyagok (aszkorbinsav, cisztein) hozzáadásával ezek kombinatív pH eltoló és bakteriad hatása folytán a terméket tartósított állapotba hozzuk. A 20%-nál kisebb szárazanyagtartalmú fehérjedús melléktermékeket előzetesen valamilyen ismert eljárással (vákuumbepárlás, koagulálás és centrifugálás, ultraszűrés stb.) az említett szárazanyagtartalomra sűrítjük be. Vizsgálati eredményeink szerint a fehérjében gazdag nagy (60-80%) nedvességtartalmú melléktermékhez annyi szénhidrátban gazdag takarmányt kell hozzákeverni, hogy a keverék szárazanyagtartalma kb. 60% legyen. Ezzel a keverék vízaktivitása olyan mértékben lecsökken, hogy 1-1,5% 2 :1 arányú propionsav-hangyasav keverék hozzáadásával a szerves savkomponensek pH eltoló és csíraölő hatása folytán a termék légszáraznál nagyobb nedvességtartalommal aerob körülmények között zsákokban, vagy garmadában huzamos ideig tárolható. Találmányunk szerint a kitűzött célt tehát oly módon érjük el, hogy a legalább 20% szárazanyagtartalmú — esetleg önmagában ismert módon ilyen szárazanyagtartalomra besűrített — ipari, Ül. mezőgazdasági eredetű fehérjedús melléktermékhez a vízaktivitás szárítás nélküli csökkentésére csekély nedvességtartalmú, takarmányozási célra alkalmas, ül. iners, de az állati szervezetre nem káros anyagot keverünk olyan mennyiségben, hogy a keverék szárazanyag tartalma elérje, vagy meghaladja a 60%-ot. A keverést oly módon végezzük, hogy a keverék intenzíven aprított és homogenizált legyen. A keve-5 rék savassági fokát szerves savak, ül. szerves savszármazékok hozzáadásával 4,8-4,6 pH értékre állítjuk be. Szerves savként előnyösen propionsav és hangyasav 2 :1 arányú keverékét, szerves savszárma-10 zékként előnyösen propÜén-glykol-dipropionátot alkalmazunk. Az állati szervezetre nem káros iners száraz anyagként előnyösen szilikagél alkalmazható. Fertőzött, ül. fertőző helyről származó mellék-15 termékek feldolgozása során a fertőző hatás megelőzésére a keverékhez mintegy 0,05% nitritet és mintegy 0,2% redukáló anyagot - pl. ciszteint, aszkorbinsavat - adagolunk. 20 A találmány szerinti eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módját az alábbiakban ismertetjük. 1. példa 25 A vágóhidakon a zsírszalonna hideg sajtolása után visszamaradó nyers tepertőt (laval tepertő vagy protein), amely főleg nyári időben néhány órán télül megromlik, a következő módon dolgoz-30 zuk fel: 60% laval tepertőt és 40% kukoricadarát intenzív aprítás mellett homogénen összekeverünk. A keveréssel egyidőben 1,5% mennyiségben propionsav-hangyasav 2 :1 arányú keverékét, valamint 0,05% nátriumnitritet és 0,2% aszkorbinsavat ada-35 gólunk. A tartósítószerek bekeverését a vágóhíd végzi el — ezzel megakadályozva a gyors romlást -, a további feldolgozás pedig a felhasználó üzemben történik. A leírt módszerrel aerob körülmények között tárolható kb. 210 g/kg nyersfehérjetartalmú, 40 32% fehérjekoncentrációjú előkeveréket kapunk, mely jól felhasználható a sertések takarmányozásánál. 45 2. példa A baromfivágás során melléktermékként keletkező belet, húshulladékot főzés után konyhasó, kukoricadara és az 1. példa szerinti tartósítószer-50 -keverék hozzáadásával dolgozzuk fel úgy, hogy a 40% főzött bél, 59% kukoricadara és 1% konyhasóból álló keverékhez az 1. példa szerinti tartósítószerkeveréket adjuk intenzív aprítás és homogenizálás mellett. 3. példa Ismert eljárások valamelyikével 20-25% száraz-60 anyagtartalomig besűrített lucernapréslevet oly módon dolgozzuk fel, hogy 40% sűrítményt 60% gazdasági abrakkal (keverékkel) intenzíven összekeverünk és közben 1-1,5% propilén-glykol-dipropionátot, vagy hangyasav és propionsav 1 :2 65 arányú keverékét adagoljuk hozzá. 2