171903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelőanyag készítésére - különösen csövek szigeteléséhez - papíriszapból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. VIII. 03. (HE-636) Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. 171903 Nemzetközi osztályozás: C04B 43/12 Herczegh Mihály kooperátor. Budapest Eljárás hőszigetelőanyag készítésére — különösen csövek szigeteléséhez — papíriszapból r A találmány tárgyát képező eljárás hőszigetelő­anyag készítésére szolgál olyan módon, hogy papír­iszaphoz kiegészítő kötőanyagokat adagolunk, me­lyek annak kaolin tartalmával kötésre lépnek, majd formázás után kiszárítjuk és/vagy kiégetjük, mely által az eredetileg kialakított szilikátos kötés össze­tételétől függően üveghez, illetőleg kerámiához ha­sonló jellegű kötéssé alakul át és azokhoz hasonló hőállóságúvá válik. Kiégetett és kiégetetlen állapot­ban is erősen porózus az anyag, csak hőállósága más. Egyik célszerű felhasználási módja az anyag­nak, hogy a formázáskor apró golyókat készítünk belőle, - (célszerűen 3-7 mm-eseket), - melyeket az előbbiek szerinti kezelés után, pamut vagy egyéb anyagú tömlőbe töltünk és hőszigetelő zsi­nórként, ásványgyapot vagy üveggyapot töltésű hő­szigetelő zsinór helyett a szokásos módon hőszi­getelésre alkalmazunk. Ismeretes, hogy jelenleg csőszigetelő anyagként, 2 o pamuttömlőbe töltött üveg- vagy salak-gyapot kerül alkalmazásra. Ezek az anyagok, bár hőszigetelési és tűzállósági szempontból megfelelőek, de gyártá­suknál és felhasználásuknál erősen balesetveszélye­sek, (szilikózis, bőrgyulladás, stb.). Ugyanez a hely- 25 zet a csőhéjak, a dróthálós ásványgyapot matrac és paplan esetében is. A találmány tárgyát képező eljárással előállított hőszigetelőanyagnál az előb­biekben említett egészségre káros jelenségek sem a gyártásnál, sem a felhasználásnál nem lépnek fel és 30 10 15 hőszigetelő képessége eléri az üveg-, illetve a salak­-gyapotét, hőállósága pedig a kiegészítő-anyagoktól függően célszerűen 200C°-tól 1600 C°-ig bármilyen értékre beállítható, ellentétben az üveg-, illetve salak-gyapot max. 700C°-os hőállóságával. A találmány tárgyát képező eljárás hőszigetelő­anyag készítésére szolgál olyan módon, hogy a papíriszapot bensőségesen összekeverjük, - homo­genizáljuk, - kiegészítő kötőanyagokkal, melyek annak kaolin tartalmával kötésre lépnek, majd for­mázás után kiszárítjuk. A gyorsabb száradás érde­kében a kiegészítő kötőanyagokon kívül célszerűen porózus anyagot is adagolunk a keverékhez. A szárított és megkötött anyag hőállósága 200C°-400C°. Alacsonyabb hőigényű helyen ilyen hőértékkel is alkalmazható. Adott esetben a magasabb hőállóság érdekében a megszárított ter­méket kiégetjük. Az anyag összetételétől függően a létrehozott szilikátos kötés üvegszerű, illetve ke­ramikus kötéssé alakul át. Ily módon hőállósága 600C°-1600C° közé, -az összetétel módosítá­sával, - beállítható. Égetésnél a cellulózé tartalom kiég, a porozitás ezáltal tovább növekszik. Az anyag megjelenési formája lemez, csőhéj, granu­látum vagy a szükséglethez alakított egyéb idom lehet. A lemezt, csőhéjat és egyéb idomot a friss anyag formázásával, a granulátumot pedig a szo­kásos darabosító berendezések alkalmazásával állít­hatjuk elő. 171903

Next

/
Oldalképek
Tartalom