171861. lajstromszámú szabadalom • Verőberendezés traktorral vontatott szüretelőgéphez

9 171861 10 gattyús szerkezet által mozgatott rögzítőlemez és verőkarok még nem érték el a kiszabott mozgásszakasz végét, a másik oldalon levő azonos mechanizmus ugyanabban a pillanatban kezdi meg mozgását. Tehát a 137 ill. 138 verőkarok azonos pontjainak egymáshoz viszonyított, mozgás közben elfoglalt helyzete nem állandó. Ezt a mozgáskülönbséget fokozni lehet azzal is, hogy a 127, 130 karokat nem egyforma hosszúságban alakítjuk ki a 131, 132 karokkal, jóllehet a 138 verőkarok oszcilláló mozgásának nagyobb amplitúdója van a 137 verőkarok oszcilláló mozgásának amplitúdójánál. A 13. ábrán a 140 jelleggörbe a belső 137 verőkarok által megtett utat ábrázolja, míg a 141 jelleggörbe a külső 138 verőkarok mozgását szemlélteti. Az ordinátán a kettős működésű (reverzibilis) dugattyúszerkezet által közvetített oszcilláló mozgás amplitúdója, az abszcisszán az idő egységei vannak jelölve. Az ábrán a dugattyúrudak mozgása közötti fáziseltolódás jól érzékelhető. Megállapítható, hogy a külső 125, 126 tartókeretek egymáshoz viszonyítva azonos szerepet töltenek be, de ez különbözik a belső 123, 124 tartókeretek szerepétől. A 142 tartókeret és a 139 tartókeret mozgás közben lehetnek azonos, de lehetnek ellentétes mozgásfázisban is. Ezen szerkezeti elrendezés következtében a levélzet és a fürtök hamarább jutnak el a berendezés középső tartományába. A fürtök nagy része a 148 illetve 149 nyilak irányát követve esik le és gyűjtésük a 14, 15 tőkesorok közötti tartományban zajlik le. Amikor a külső 138 verőkarok mozgás közben szélső helyzetüket elérik, akkor a belső 137 verőkarok ellenkező irányban, gyorsuló mozgással kezdenek el haladni. A két mozgás között levő fáziseltolás a levelek fékező hatását csökkenti, csökkenti a fürtök leválasztásához szükséges munkát, végül lehetővé teszi azt, hogy a külső és belső verőkarok azonos pontjai között mozgás közben létrejövő kitérés elegendő legyen ahhoz, hogy a fürtök leverése közben adódó sérülések a növényen a minimumra legyenek csökkenthetők. Különösen a levelek leverésének mértéke csökken ezen a módon és a tőke szárain nem keletkeznek törések. A verőszerkezet mozgásának fáziseltolását például a dugattyús hajtószerkezet mozgása közötti fáziseltolással lehet létrehozni. A dugattyús szerkezet vagy azonos kialakítású vagy nem. Általában valamilyen szabályozószerkezettel van kombinálva. A 14—18. ábrákon a verőszerkezet olyan alkalmazását látjuk, amikor az előidézni kívánt hatás aszimmetrikus, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a szőlőfürtök leválasztása csak a berendezés egyik oldalán zajlik le, míg a másik oldalon a verőszerkezet nem működik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a berendezést teljesen szimmetrikusan lejátszódó üzem szerint is ki lehet alakítani, vagyis a szőlőfürtöket a tőkesoroknak egyszerre mindkét oldaláról le tudjuk választani. Ennek érdekében egyegy 152, 153 tartókerettel egy-egy másik 154, 155 tartókeretet erősítünk össze úgy, hogy a két-két tartókeret egymás mögött helyezkedjék el, amint a 19. ábrán látjuk. Ebben az esetben a 152 tartókerettel összekapcsolt verőkarok mozgásának 5 amplitúdója kisebb, mint a 153 tartókerettel kapcsolt verőkarok amplitúdója. A fürtök leválasztása túlnyomórészben a 153 nyíllal jelzett irányú mozgás közben megy végbe. Ezzel szemben a 155 tartókerettel kapcsolt ve-10 rőkarok mozgásának amplitúdója kisebb a 154 tartókkerettel kapcsolt verőkarok mozgásának amplitúdójánál, s ezen az oldalon a verőkarok lényegében a 157 nyíl irányában választják el a fürtöket. 15 Ha egészében vizsgáljuk a találmány szerinti berendezés működését, akkor könnyen belátható, hogy a leválasztott szőlőfürtök mennyisége egyegy tőkesoron közel azonos. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Verőberendezés traktorral vontatott szüretelőgépre szerelve, melynek legalább egy, fordított U-alakú tartója van, s ennek két szára a tőkesor 25 két oldalán halad előre, azzal jellemezve, hogy a tartó szárain csuklós kialakítású, a szárakkal párhuzamos, függőleges tengely (10, 11) körül mozgatható módon elrendezett legalább egy rögzítőlemeze (48, 49) van, melyre a fésű fogaihoz ha-30 sonló, a gép haladási irányához viszonyítottan hátrafelé irányuló, rugalmas anyagú verőkarok (34) vannak rászerelve, mimellett egy-egy rögzítőlemez (48, 49) és a rajtuk levő verőkarok egy-egy verőszerkezetet alkotnak, továbbá hogy egyrészt 35 az „U" tartóbordához közelítő, másrészt ettől távolodó verőkarok oszcilláló szinkron-mozgását, továbbá a tőkesor egy oldalán levő rögzítőlemezek egymáshoz viszonyított azonos mozgását végrehajtó, de a tőkesor másik oldalán levő verő-40 szerkezet mozgásához képest fázisban eltolt mozgását létesítő célszerűen dugattyús hajtómű van a gépbe szerelve. (1972. XII. 26.) 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rögzítőlemezre 45 (48, 49) szerelt verőkarok (34) végük felé elkeskenyednek, vízszintes helyzetűek és a rögzítőlemezen sorban egymás felett vannak elhelyezve. (Elsőbbsége: 1972. XII. 26.) 3. Az 1—2. igénypontok szerinti berendezés ki-50 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szüretelőgépben (1) több tartóborda (19) van beszerelve, ezek egymás mögött helyezkednek el és a tőkesort végigpásztázó alagutat (17) képeznek, míg a gép másik oldalán azonos kialakítású, a másik ol-55 dalon levő tőkesor felett elhelyezkedő alagút van. (1972. XII. 26.) 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szüretelő „alagút" egyazon oldalán kettős csoportokban vannak 60 a rögzítőlemezek elhelyezve, melyek egymással párhuzamosak, továbbá hogy függőleges tartókeretre (23) vannak szerelve, mely a közepén átmenő tengely körül oszcilláló mozgást végezni képes módon van kialakítva, továbbá hogy két tartóke-65 rétre (23, 24) szerelt négy rögzítőlemezhez egy 5