171861. lajstromszámú szabadalom • Verőberendezés traktorral vontatott szüretelőgéphez

171861 11 12 kettős vezérlésű, hengerből (29) és dugattyúból álló hajtóberendezés van hozzárendelve. (1972. vi. 9.) -i; 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rögzítőlemezek mechanikusan kettős vezérlésű hengerből és dugattyúból álló hajtóberendezéssel vannak összekötve, mimellett a (29) rögzítve van a gép állványára, míg a dugattyúrúd (33) végei egy-egy olyan tartókeretre vannak (23, 24, 25, 26) csuklós kar (27, 31) segítségével csatlakoztatva, melyek egy tőkesor egyik oldalán mozgó „alagút" egyik oldalán vannak. (1972. VI. 9.) 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy tőkesor egyazon oldalán két függőleges, egymással szomszédos tengely kapcsolódik a tartókerethez csuklósan kapcsolódó egy-egy karhoz úgy, hogy az első függőleges tengely a dugattyúrúd egyik végével, a másik tengely a dugattyúrúd másik végével van összekapcsolva. (1972. XII. 26.) 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kulisszás működésű dugattyúrúd két végére az oszcilláló mozgást végző tartókeret karja csuklósan csatlakozik oly módon, hogy egy dugattyúrúddal két kar kapcsolódik, vagyis összesen négy rögzítőlemez és a rajtuk levő verőkarok vannak összeszerelve. (1972. XII. 26.) 8. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy-egy karra csuklósan szerelt tartókeret és ez utóbbiakkal kapcsolt rögzítőlemezek és verőkarok úgy vannak kialakítva, hogy a tőkesor egy oldalán levő többi rögzítőlemezekkel azonos mozgásfázisban, a tőkesor ellenkező oldalán levő rögzítőlemezekkel viszont ellenkező mozgásfázisban vannak. (1972. VI. 9.) 9. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy tőkesor egyik oldalán levő verőkarok a tőkesor másik oldalán levő verőkarokkal ellenkező mozgásfázisban vannak, mimellett a tőkesor külső oldalán levő verőkarok mozgásának amplitúdója nagyobb, mint a tőkesor belső oldalán levő verőkarok mozgásának amplitúdója, míg a rögzítőlemezek szinkronmozgást végző módon vannak felszerelve, továbbá hogy egy „alagút" egy tőkesor felett helyzkedik el, s az egy alagútban levő verőkarok egymáshoz képest aszimmetrikus mozgást végrehajtó módon vannak elrendezve. (1972. XII. 26.) 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szüretelőgép kettős vezérlésű hajtótaerendezései azonos kivitelűek, továbbá hogy a dugattyúrúd egyik végével összeszerelt tartókeretre csatlakozó kar hosszabb, mint a dugattyúrúd másik végére csatlakozó tartókerettel csuklósan kapcsolódó kar. (1972. XII. 26.) 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kettős vezérlésű dugattyús hajtóberendezéssel összekapcsolt külső és belső rögzítőlemezek mozgásfázisa és mozgásamplitúdója különböző, továbbá hogy a tőkesor egyik oldalán elhelyezkedő verőszerkezet a tőkesor másik oldalán levő verőszerkezet mozgásának fázisától és amplitúdójától eltérő mozgásfázisú és amplitúdójú mozgást vég-5 ző módon van kialakítva. (1972. XII. 26.) 12. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső és belső verőkarok kettős vezérlésű, szinkronban mozgó, dugattyús hajtóberendezés-10 sei vannak mechanikusan összekapcsolva, mely utóbbiaknak különböző a hajtóenergiája és a velük összeszerelt rögzítőlemezek az egyik oldalon ellenkező mozgásfázisban vannak mint a másik oldalon levő rögzítőlemezek. (1972. XII. 26.) 15 13. A 9—12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tőkesor két oldalán, egymással szemben levő rögzítőlemezek úgy vannak kialakítva, hogy a következő mozgásokat végzik: 20 — első mozgásfázis, amelyben a külső verőkarok a tartóborda közepe felé irányuló pályán, ugyanakkor a belső verőkarok ettől távolodó pályán vannak; — második mozgásfázis, melyben a külső ve-25 rőkarok egészen közel vannak a tartóborda közepéhez, ugyanakkor viszont a belső verőkarok ellenkező értelmű mozgáshelyzetet foglalnak el és a tartóborda közepe felé irányuló pályán vannak; 30 — harmadik mozgásfázis, melyben a belső verőkarok a tartóborda közepe felé irányuló pályán vannak, míg a külső verőkarok ellenkező értelmű mozgáspályán, a középponttól távolodó pályán vannak; 35 — negyedik mozgásfázis, melyben a külső verőkarok a középponttól távolodó pálya legtávolabbi pontján vannak, míg a belső verőkarok ellenkező értelmű mozgás-pályán, a pálya kezdőpontján vannak; 40 — ötödik mozgásfázis, melyben a külső verőkarok a tartóborda közepe felé irányuló pálya elején vannak, míg a belső verőkarok az ezzel ellenkező értelmű mozgásfázis külső pontján vannak. (1972. XII. 26.) 45 14. A 9—13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a verőkarok mozgás közben elért szélső helyzete, vagyis a mozgás amplitúdója változó. (1972. XII. 26.) 50 15. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szüretelőgépen két, egymás mellett mozgó híd van kialakítva, melyekre a tőkesorok feletti egyegy boltíves tartó (17) van szerelve oly módon, 55 hogy a szüretelőgép egyidejűleg két tőkesor felett levő „alagutat" fog át. (1972. VI. 9.) 16. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgó hidak a szüretelőgép haladási irányára merőleges görgős 60 pályán (3, 4) foglalnak helyet s a két hídra végtelenített lánc (40, 41) által alkotott szimmetrikus elrendezésű hajtószerkezet, valamint csökkentő áttételű hajtóművek (42, 43) és ez utóbbiak tengelyével kapcsolódó közös hidraulikus hajtómo-65 tor (44) van szerelve, (1972. VI. 9.) 6