171857. lajstromszámú szabadalom • Agrotechnikai eljárás szőlőtermesztésre

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. XII. 20. Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. XI. 30. (BA—2840) 171857 Nemzetközi osztályozás: A 01 G 17/02 Dr. BABÖ Tivadar kertészmérnök, Szigetcsép Agrotechnikai eljárás szőlőtermesztésre A találmány szerinti agrotechnikai eljárás a szőlőtermesztés olyan módjára vonatkozik, amelynek alkalmazása esetén a tulajdonképpeni kézi metszés kiküszöbölhető. A javasolt eljárás azonban nem zárja ki, hogy esetenként kézzel 5 metszést is végezzenek. Ismeretes, hogy a szőlőművelés területén fel­merülő minden műveletet sikerült már gépesí­teni — újabban már a szüretelésre is készítettek elfogadható berendezéseket — csupán a téli 10 metszésre nem szerkesztettek kézi műveletet ki­záró gépeket. A gépesítés terén jelentkező e hiány lényegében az egész szőlőtermesztés mun­kaigényességét közel a korábbi szinten tartotta, hiszen a nagy szőlőterületekkel rendelkező gaz- 15 daságoknál az időszakonkénti kézi munka elvég­zésére megfelelő létszámú, szakmailag jól képzett személyzetet kell tartani, jóllehet azok munka­ideje egész éven át nincsen kellőképpen kihasz­nálva. 20 A felmerült problémák arra késztették a ku­tatókat, hogy részletesebben megvizsgálják a metszés nélküli szőlőművelés lehetőségét. Isme­retes, hogy az erdőkben vadon élő szőlőfajok, valamint az elvadult szőlőfajták fényigényessé- 25 gük és erősen poláris természetük miatt lehető­leg mindig a legmagasabb helyzetű rügyekből hajtanak ki, és a hajtások a közeli fák vagy cser­jék ágaira felkapaszkodnak. Ha a szőlővessző nem tudott felfelé megkapaszkodni a fa korona- 30 jában, akkor a hajtások a fürtök súlya és saját súlyuk miatt is függőlegesen lefelé hajlanak. A szőlő ezáltal termőre fordította önmagát. Több évi metszés nélküli nevelés után, megfe­lelő fényviszonyok mellett, a letermett csüngő­helyzetű szálvesszőn — termőgallyakon — a haj­tások rövid szakaszukon érnek be. A felső hely­zetű hajtások alatt az alsók rendszeresen kifa­kadnak, termést hoznak. A rendszeres metszés nélküli szőlőtőkék ter­mésmennyisége és vesszőhozama azonban erősen ingadozik. A fluktuáció kialakulásában elsősor­ban a környezeti tényezők (pl. téli-tavaszi fagy) játszik döntő szerepet. Kis mennyiségű termés esetén (kihagyó év) nagyobb a hajtásnövekedés, jobb a vesszőbeérés, magasabb a mustfok. Nagy termés hatására spontántermő év (a hajtásnöve­kedés és beérés visszaesik, a virágok elporzósod­nak (masculinizáció). A metszés nélkül nevelt szőlő a vegetatív és generatív tevékenységében sajátos összhangot te­remt. Ezt az egyensúlyi állapotot fiziológiai egyensúlynak nevezzük. A fiziológiai egyensúly beálltát a környezeti tényezők megzavarhatják. Ennek hatásaként a tőkék szakaszosan teremnek. A fiziológiai egyen­súlyra jellemző értékeket (átlagos beérett vesz­szőhosszúság, mustfok stb.) a kihagyó és spon­tántermő évek átlagából számítással lehet meg­határozni. 171857 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom