171852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérzésgátló sebészeti tampon előállítására
3 4 mertet. Ez a szabadalmi leírás számos irodalmi hivatkozást közöl a poliglikolsav, valamint a poliglikolsav előállításában felhasználható kiindulási anyagok előállítására. A 3 620 218 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás a poliglikolsavak orvosi alkalmazásának számos lehetőségét ismerteti. E szabadalmi leírás szerint a poliglikolsavakból kötött vagy szövött rostos anyagok, égési sebek lefedésére alkalmazható bársonyszerű textíliák, májvérzések meggátlására alkalmas tamponok vagy szivacs-szerkezetek, élő szövetek által abszorbeálható poliglikolsavhab-protézisek, továbbá — más polimer filmekkel kombinálva — égési sérülések kezelésére alkalmas kötszerek készíthetők. A 3 783 093 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan rostos szerkezetű anyagokat ismertet, amelyek előállítása során két műgyanta keverékéből rostokat képeznek, majd az egyik műgyanta-komponenst kioldják, és így orientált, rostokkal összekapcsolt rostszerű fonalkötegeket, membránokat, szalagokat, hasított szalagokat és rostszálakat alakítanak ki. A rostos anyagok komponensei között a poliglikolsavat is megemlítik. Ezek a termékek az orvosi gyakorlatban kötszerekként vagy egyéb célokra alkalmazhatók. Az idézett szabadalmi leírás 15. példájában 25 súlyrész poliglikolsavból és 75 súlyrész poli-metil-metakrilátból kialakított, majd acetonnal kezelt kötszer előállítását ismertetik. Sebek kötözésére általánosan alkalmaznak mullpólyákat, nemez-tamponokat és kötszövött textíliákat. Kocsonyás, zselatinszerű anyagokból kialakított szivacsok vagy lemezek alkalmazását is ismertették. Az oxidált regenerált cellulóz-készítmények és zselatinhab-lapok kereskedelemben kapható, közhasználatú vérzésgátló anyagok. Mindkét anyag élő szövetek által abszorbeálható. A zselatinhab bizonyos körülmények között epével telt ciszták kialakulásához vezethet. A zselatinhabot felhasználáskor rendszerint fiziológiás sóoldattal át kell itatni. Az átitatás műveletei (nedvesítés, kipréselés, újbóli nedvesítés és újbóli kipréselés) időtrablóak, és a kezelt anyag túl puhává és kissé ragacsossá válik, aminek következtében hozzátapad az orvosi műszerekhez és a sebészeti gumikesztyűhöz. További hátrányt jelent, hogy a zselatinhab vérrel érintkezve megduzzad, és térfogata túlzottan megnövekszik. A vér nem szívatható le a zselatinhabon keresztül. Az oxidált cellulóz kocsonyás konzisztenciájú lehet, így az orvosi kesztyűhöz és az orvosi műszerekhez tapadhat. Minthogy az oxidált cellulóz-termékek kötszövött anyagok, vágás közben az anyagból rostok és forgácsok hullhatnak ki. *• ff Általánosan ismert, hogy a borotválkozáskor kapott apró felületi sérülések vérzése elállítható, ha papírszalvéta- vagy papírzsebkendő-darabot szorítanak a sebre. Ha a vágás kicsi, a papírzsebkendő-darabka a bőrhöz tapad, és elállítja a vérzést. A varba tapadt papírdarabkát később távolítják el; ekkor néha újból megindul a vérzés. A kiáramló vér azonban gyakran szétfoszlatja a papírdarabkákat, és ekkor más mód-5 szerhez kell folyamodni a vérzés elállítására. A közönséges nemez-tamponok — így a 3 620 218 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett, élő szövetek számára abszorbeálható poliglikolsavakból kialakí-10 tott termékek — a fentiekhez hasonló jellemzőkkel rendelkeznek. Ezek az anyagok minden esetben biztosítanak bizonyos mértékű vérzésgátlást; az ismert, tömörítetlen nemez-tamponok hátránya azonban az, hogy vérrel könnyen el-15 moshatók a felületről, és túl porózusak. A kusza, véletlenszerűen elrendezett rostokat tartalmazó, puha nemezfelületek nem illeszkednek és nem tapadnak megfelelően a sebfelülethez. Azt tapasztaltuk, hogy ha a tampont az élő 20 szövetekkel érintkező oldalán hőkezeljük, azaz, a rostokat tömörítjük és a nemezfelületet domborítjuk, olyan terméket kapunk, amely viszonylag hosszú ideig szorosan tapad a sebfelülethez, és a szabad felületek tömörítésével csökkenthető a 25 vér átszivárgása a tamponon. A tömörítés hatására a tampon vastagsága, következésképpen a vérzésgátló tampon által megköthető vérmenynyiség is csökken, így a sebgyógyulás folyamán az abszorpció gyorsabbá válik. Ismert, hogy az 30 élő szövetek által abszorbeálható poliglikolsavrostok a sebgyógyulás folyamán könnyen felszívódnak az élő szövetekben, és a gyógyulás során inkább a nagyobb méretű vérrögök lassú felszívódása okoz problémákat. A hődomborított 35 felületű tamponok alkalmazásával azt is biztosíthatjuk, hogy csak minimális mennyiségű vérömleny vagy véralvadék gyűljön össze a sebfelületen, úgy, hogy az alvadt vér könnyebben felszívódhat a sebgyógyulás során. 40 A találmány tárgya tehát eljárás poliglikolsavrostokból kialakított, steril vérzésgátló sebészeti tamponok előállítására. A találmány szerinti eljárással előállítható vérzésgátló sebészeti tamponokat az jellemzi, hogy a tamponoknak legalább 45l e g v szerkezetesített (előnyösen zsákvászon-szer* kezetű) és részben préselt, hődomborított felülete van. Miként már közöltük, a tömörített és hődomborított felületű vérzésgátló sebészeti tamponok 50 a közönséges nemez-tamponoknál jobban és könnyebben tapadnak meg a sebfelületen, és — tekintettel arra, hogy a kapilláris erők következtében a tampon igen szorosan tapad a sebhez — rendszerint igen rövid idő alatt elállítják 55 a vérzést. Néha (például ha egy fő-véredény sérült meg) a vér lemoshatja a tampont a sebfelületről, a legtöbb esetben azonban (például májműtétek vagy idegsebészeti műtétek esetén) a találmány szerinti sebészeti tampon a sebfelület-60 hez tapadva azonnal elállítja a vérzést. A tömörített vérzésgátló tampon vastagságát és tömörségét előnyösen olyan értékre állítjuk be, hogy a vér ne üssön át a tampon külső felületén. A vérzésgátló tamponok vastagsága előnyösen 65 0,266—0,292 mm lehet. A vastagságot 210 g ter-2
