171750. lajstromszámú szabadalom • Kis termofeszültségű jelfogószerkezet védőcsöves érintkezőkhöz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. III. 14. Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. IX. 30. (FU—325) 171750 Nemzetközi osztályozás: H 01 H 50/14, H 01 H 51/28 Feltaláló: DR. STEFFENS Bernhard oki. mérnök, Erfurt, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Kombinat VEB Funkwerk Erfurt, Erfurt, Német Demokratikus Köztársaság Kis termofeszültségű jelfogószerkezet védőcsöves érintkezőkhöz i A találmány tárgya kis termofeszültségű jelfogószerkezet védőcsöves érintkezőkhöz, amelyek például nagyérzékenységű digitális voltmérők méréshatárátkapcsolóiban alkalmazhatók. A védőcsöves érintkezőjű jelfogóknál a kapcso- 5 lónyelvek ferromágneses anyaga és a kivezető rézhuzalok között termoelemek képződnek, amelyek a szokásos anyagok alkalmazása esetében 40 nV-os termofeszültséget keltenek. Mivel a kivezetési helyeknél képződő termoelemek egymás- 10 sal szemben vannak kapcsolva, a zavaró termofeszültség elkerülése céljából a két összekötési hely között a hőmérsékletkülönbséget lehetőleg kis értéken kell tartani. Egy ismert jelfogószerkezetnél a két termo- 15 elektromos szempontból hatásos összekötési hely a védőcsöves érintkező ferromágneses anyagból készített csatlakozói és a továbbvezető rézhuzalok között jön létre, és az összekötési helyeket nagy keresztmetszetű, hosszú fémtestből kikép- 20 zett hőhíd söntöli. A villamos szigetelés céljából az összekötési helyek és a hőhíd között vékony, jó hővezető és szigetelő anyagból készült fóliák helyezkednek el. Ennél a jelfogószerkezetnél hátrányos, hogy a 25 termoelektromos szempontból hatásos összekötési helyek térben egymástól távol helyezkednek el, és így különböző hő hozzá- vagy elvezetés esetében a két összekötési hely között hőmérsékletkülönbség keletkezik, amelynek értékét a hőhíd ugyan 30: csökkenti, de megszüntetni nem tudja, mivel a termoelektromos szempontból hatásos két összekötési hely nem azonos izotermán fekszik. Egy másik ismert jelfogószerkezetnél a termoelektromos szempontból hatásos összekötési helyek a védőcsöves érintkező csatlakozóinak viszszahajtása és adott esetben ezen csatlakozók azonos vagy különböző anyagból megoldott meghosszabbítása révén a védőcsöves érintkező közepéhez képest szimmetrikusan elhelyezkedő csatlakozókkal szemben csak kis termofeszültséggel rendelkeznek. Az egymással szomszédos közeli összekötési helyeket ragasztóval rögzítik. A továbbvezető rézhuzalokat sodrott és lakkozott rézhuzalok képezik. Bár ennél a jelfogószerkezetnél előnyös, hogy a termoelektromos szempontból hatásos helyek között a hőmérsékletkülönbség viszonylag egyszerű eszközök alkalmazásával kis értéken tartható, de a zavaró termofeszültségek értékét még állandó mágneses gerjesztés és a nagyobb egyenlőtlen melegedések elkerülése esetén sem lehet 1 ^V-nál kisebb értékre szorítani. Elektromágneses gerjesztés esetében azonban a gerjesztő tekercs hatására szükségszerűen ingadozó hőhatások keletkeznek, amelyek következtében ugyancsak ingadozó és a polaritását váltogató zavaró termofeszültség jön létre. A modern műszerek megnövelt érzékenysége következtében követelménynek te-171750 1