171750. lajstromszámú szabadalom • Kis termofeszültségű jelfogószerkezet védőcsöves érintkezőkhöz

171750, ..­kinthetjük a zavaró termofeszültség 0,2 jA.V-nál kisebb értékekre való szorítását. Célunk a találmánnyal elektromágneses ger­jesztésű védőcsöves érintkezőknél a zavaró ter­mofeszültség csökkentése. A találmány feladata olyan kis termofeszültsé­gű jélfogószerkezet létrehozása, amelynél a ger­jesztőtekercs saját melegítő hatásának, valamint a jelfogótesten kivezető huzalok egyenlőtlen hő­elvezetési vagy hőbevezetési hatása ellenére a vé­dőcsöves érintkező csatlakozói, valamint a kive­zető huzalok közötti termoelektromos szempont­ból hatásos összekötési helyeknél a hőmérséklet­különbség értéke olyan kicsi értéken tartható, hogy a zavaró termofeszültségek 0,2 ^V alatt ma­radnak. A találmánnyal a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a védőcsöves érintkező ferromágneses anyagból készült csatlakozói, valamint a kivezető huzalok között létrejövő termoelektromosan ha­tásos összekötési helyek a védőcsöves érintkező egyik csatlakozásának a meghajlítása és/vagy ugyanezen csatlakozásnak azonos vagy egyéb anyaggal való meghosszabbítása révén, amelynek a védőcsöves érintkező másik csatlakozásával szemben csak kis termofeszültsége van, egymás­sal szoros közelségben helyezkednek el a védő­csöves érintkező másik csatlakozási oldala köze­lében. A sodrott szigetelt rézhuzalból kiképzett kivezető huzalok 180°-ban visszahajlítva és a vé­dőcsöves érintkező üvegteste mentén úgy vannak vezetve, hogy a védőcsöves érintkező visszahajlí­tott, illetve meghosszabbított csatlakozásához ké­pest körülbelül 90°-os eltolásban húzódnak. A vé­dőcsöves érintkező egy jó hővezető anyagból, például alumíniumból kiképzett tekercstest cent­rikus furatában helyezkedik el, mely tekercstest a gerjesztőtekercs testét is képezi, és helyzetét jó hővezető anyagú szigetelő köztartók rögzítik, to­vábbá jó hővezető, villamos szempontból azon­ban jó szigetelő kiöntő anyag veszi körül. A furat célszerűen a tekercstestre rögzített és jó hőérintkezést biztosító fedéllel van lezárva, amely fedél jó hővezető anyagból készül. A kive­zető huzalokat vékony, jó hővezető szigetelőfó­liák vagy szigetelőcsövek alkalmazásával a te­kercstest és a fedél között egymástól villamos szempontból elszigetelten vezetjük ki, amikor is jó termikus érintkezést biztosítunk. A védőcsöves érintkezők szerelési mellékidejé­nek csökkentése céljából célszerű a tekercstesten és a fedélen egy keskeny, a furatig érő, a védő­csöves érintkező tengelyével párhuzamos rést ki­képezni, és ezt jó hővezető, villamos szempontból azonban jó szigetelő kiöntő anyaggal kitölteni. Célszerű továbbá a tekercstest furatának olyan kialakítása is, például szabályos háromszög for­májában, amelynél ezen furatba több, például há­rom védőcsöves érintkezőt lehet elhelyezni egy­mással közelítően megegyező termikus feltételek mellett. A találmány szerinti jelfogószerkezet az elektromágneses gerjesztés ellenére is képes a termoelektromos szempontból hatásos összeköté­si helyeknél olyan kis hőmérsékletkülönbséget biz­tosítani, amelynél a zavaró termofeszültségeknek járulékos hőmérsékletstabilizálás nélkül is a meg­követelt 0,2 \iV alatti értéke van. Ezt az ered­ményt a termoelektromos szempontból hatásos összekötési helyeknek a szoros egymásmellé he­lyezésével, a kiöntő anyaggal megvalósított hatá­rozott termikus csatolással és az összes hőre ér­zékeny elemnek egy jó hővezető anyagból készült tekercstestbé való beépítésével érhetjük el. Ä ger­jesztőtekercs szempontjából a tekercstest rövid­re zárt menetként hathat, ezt a hatást azonban egyszerűen, a tekercstest felhasításával lehet ki­küszöbölni. A tekercstest furatának célszerű ki­alakításával, például közel egyenlő oldalú három­szöghöz hasonló furat kialakításával egyszerű módon lehetőség nyílik arra, hogy több védőcsö­ves érintkezővel rendelkező kis termofeszültségű jelfogószerkezetet létesítsünk, amelyek közelítően azonos termikus feltételek mellett üzemelnek. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján is­mertetjük részletesebben, amelyen a találmány egy példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerint kiképzett termo­feszültség mentes jelfogószerkezet hosszmetsze­te, a 2. ábra hasított tekercstesttel rendelkező fedél nélküli jelfogószerkezet felülnézete, a 3. ábra három védőcsöves érintkezőt tartalma­zó jélfogószerkezet felülnézete hasított tekercs­testtel, fedél nélkül. Jó hővezető anyagból, például alumíniumból képzett hengeres 1 tekercstesten az 1. ábra sze­rint központos 9 furatot képeztünk ki. Az 1 te­kercstest külsején kialakított horonyban 2 ger­jesztőtekercs helyezkedik el. A 9 furat belsejé­ben 11 védőcsöves érintkező helyezkedik el, amelynek felső 6 csatlakozása 180°-ban hajlítot­tan van kiképezve, alsó 15 csatlakozása pedig rö­vidített kiképzésű, és ilyen módon a 11 védőcsö­ves érintkező mindkét 6 és 15 csatlakozásának a vége közvetlenül egymás mellé kerül. Ezekhez a végekhez továbbcsatlakozó vörösréz 4 vezetők vannak forrasztva vagy hegesztve és ezek a vé­gek képezik a 11 védőcsöves érintkező 6 és 15 csatlakozásaihoz tartozó ferromágneses anyaggal együtt a termoelektromos szempontból is hatásos 13 és 14 összekötési helyeket. A továbbvezető 4 vörösréz vezetők legalább a jelfogószerkezet bel­sejében sodrott szigetelt vörösréz huzalból van­nak kiképezve és a 13 és 14 összekötési helyektől a 11 védőcsöves érintkező üvegcsövénél egymás­tól körülbelül 90°-os eltolt helyzetben a felső visz­szahajlított 6 csatlakozás mentén vannak vezet­ve. A 11 védőcsöves érintkező helyzetét a 9 fu­rat belsejében jó hővezető szigetelő 12 távtartók révén, például politetrafluor-etilén közbetételek révén rögzítjük, majd jó hővezető, de villamosan jó szigetelő 8 kiöntő anyaggal, például szilikon­kaucsukkal kiontjuk. A 9 furatot jó hővezető anyagból, például alumíniumból kiképzett 5 fe­dél zárja le, amelyhez jó termikus érintkezést biztosító, jó hővezető anyagú 10 köztartó csatla­kozik. A továbbvezető vörösréz 4 vezetőket jó hő­vezető, például szilikonkaucsukból kiképzett 3 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom