171723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőipari burkolóanyag előállítására

MAGYAR SZABADALMI 171723 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A Bejelentés napja: 1976. IV. 8. (BI—538) Nemzetközi osztályozás: C 04 B 25/02 C 04 B 25/02 Közzététel napja: 1977. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. XI. 30. Feltalálók: BITTER Ferenc, gépészmérnök, Budapest HAJDÚ István, vegyésztechnikus, Budapest Eljárás építőipari burkolóanyag előállítására A találmány tárgya eljárás építőipari burkolóanyag előállítására, melynél térhálósítószerrel, katalizátorral és/vagy gyorsítóval, továbbá alapszínezékkel kiegészített hőre keményedő gyantából, célszerűen legfeljebb 1,0 mm szemcseméretű szervetlen töltőanyagból, célszerűen ho­mokból, szilíciumkarbidból, márványból, gránitból, mészkőből vagy ezek elegyéből homogén keveréket ké­szítünk, formába öntjük, majd megfelelő hőmérséklet­szabályozás mellett térhálósítjuk a műgyantát. A találmány tárgykörébe vágó szakterületen igen sok eljárást dolgoztak ki helyszínen öntött vagy előregyár­tott burkolóidomok, főként márványszerű fal- és padló­burkolatok előállítására. Az ismert megoldások leg­általánosabb közös jellemzője az, hogy különféle ismert, hőre keményedő műgyantákhoz, a többi között telítetlen poliészterekhez, epoxidokhoz, akril-gyantákhoz, poli­vinilacetáthoz, melamingyantákhoz vagy ezek elegyéhez 20—2000 mikron szemcsefinomságú szervetlen ásványi töltőanyagokat, pl. azbesztet, kvarclisztet, homokot, kavicsot^ gránit- vagy márványzúzalékot stb. kevernek, a műgyanták szokásos katalizátorainak, gyorsítóinak és térhálósítószereinek megfelelő mennyiségben való jelenléte mellett. Egy ilyen eljárást ismertet a 160 548 számú magyar szabadalmi leírás, melynél 28—9 súlyszázalék melamin műgyantához 70—90 súlyszázalék mészkőzúzalékot és eltérő színű pigmenteket kevernek, majd a különböző színű anyagok heterogén keverékét állítják elő és formá­ba öntve mintegy 200 kp/cm2 értékig fokozatosan növek­vő nyomáson, 200 °C körüli hőmérsékleten kisütik. A kapott késztermék márványszerűen erezett anyag. Az ismert eljárás hátránya abban jelölhető meg, hogy a sütéshez egyaránt igen drága, bonyolult felépítésű 5 szerszám szükséges, másrészt pedig energia- és idő­igényes maga a művelet. Egy további eljárást ismertet a 163 457 számú magyar szabadalmi leírás, melynél 1 súlyrész műgyantához legalább 1 súlyrész, célszerűen 1,6—4,0 súlyrész olyan 10 töltőanyagot kevernek, melyben adalékként aminbázisú katalizátorral kevert nafténsav és felületnedvesítő, ill. felületaktiváló szerek elegyével kezelt alumíniumklorid és alumíniumhidrát van 0,2—2,0 súlyrésznyi mennyi­ségben. 15 Az eljárással előállított termék fő hátránya a bauxit­betonnal rokon tulajdonságaiban mutatható ki, tehát egyrészt szilárdsága az idő múlásával csökken, másrészt gyenge savakban, ill. lúgokban való oldódása miatt nem korrózióálló. 20 A 109 095 számú magyar szabadalom timföldcement kötőanyagot ír elő, nedves eljárást alkalmazva. A 150 370 számú magyar szabadalmi leírás műgyanta kötőanyagot említ, de üvegszálas erősítéssel és 100 °C-ra való hevítéssel. 25 Az ismert eljárások közös hátrányos tulajdonságait abban jelölhetjük meg, hogy a kapott termék szilárdsági mutatói még igen drága, különleges műgyanta alkalma­zása esetén sem érik el a kívánt mértéket. A kész darabok felületét általában egy külön technológiai műveletben 30 polírozni kell. A kapott burkolóelemeknek a padozatra 171723 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom