171723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőipari burkolóanyag előállítására
3 171723 4 vagy a falakra való felrögzítése nehézkes, mivel a felületükön levő műgyanta egyáltalán nem vagy csak igen gyengén köthető a szokványos építőipari kötőanyagokkal. Az ismert eljárások döntő hátránya pedig az, hogy a 65%-nál több szilárd anyagot tartalmazó gyanta-töltőanyagkeverékek még laboratóriumi körülmények között is nehezen homogenizálhatok, ipari körülmények között pedig a keverés igen tetemes anyagi ráfordítással sem valósítható meg megnyugtató módon. A találmány célja ipari méretekben megvalósítható új eljárás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a töltőanyag egy részét, célszerűen a durvább szemcseméretű és/vagy a nagyobb fajsúlyú frakcióit elkülönítjük, és legfeljebb 65% töltőanyagot tartalmazó alapkeveréket homogenizálunk, ill. formázunk, az elkülönített töltőanyagot pedig a gélesedés megindulását megelőzően változó sebességgel juttatjuk az alapkeverékbe. A találmányt a továbbiakban részletesen ismertetjük. A találmány szerinti eljáráshoz bármilyen ismert, hőre keményedő műgyantát alkalmazhatunk, kísérleteink szerint a legjobban a poliészter-alapú műgyanták felelnek meg. A műgyantához a gyártó által előírt típusú és mennyiségű térhálósítószert, gyorsítót és katalizátort használjuk. Az alapkeverék elkészítése előtt adagoljuk be a folyékony komponensbe a meghatározott alapszínezéket. A szervetlen töltőanyagot a gyártandó termékkel szemben támasztott igények alapján választjuk meg, célszerűen homok, szilíciumkarbid, márvány, gránit, mészkő vagy ezek elegye lehet. A töltőanyag szemcseméretének felső határa 3,0 mm körül van, előnyösen legfeljebb 1,0 mm szemcseméretet használunk. A bemért, előkészített, azaz aprított, osztályozott, mosott és/vagy szárított töltőanyag 10—30 súlyrészt, célszerűen a durvább (0,5—3,0 mm) szemcseméretű frakciót kiszitáljuk és elkülönítjük. Amikor töltőanyagként több anyagfajtát alkalmazunk, akkor a nagyobb fajsúlyú anyagból vagy anyagokból választjuk ki a meghatározott mennyiséget. A finomabb szemcsézettségű és/vagy kisebb fajsúlyú töltőanyagok elegyéből annyit adagolunk a műgyantához, hogy a szilárd anyag tartalom a 65%-ot ne haladja meg. Ebből kézi vagy gépi úton homogenizálva kapjuk az alapkeveréket. Színében mintázott termék előállításánál az alapkeverékhez legalább egy további színezőanyagot adunk, ezt az adalékszínt azonban csak tökéletlenül keverjük el az alapkeverékben. Az alapkeveréket ezután formázzuk. A forma mérete és alakja a termék függvénye. A forma anyagát és főként belső, az alapkeverékkel érintkező felületét viszont a késztermék kívánt felszíne alapján választjuk meg. A folyamatot úgy célszerű levezetni, hogy a gélesedés a formábatöltéstől számított 5—15 percen belül induljon meg, a térhálósodás pedig 60—180 percen belül érje el azt a fokot, hogy a darabot deformáció veszélye nélkül ki lehessen emelni a formából. A formát öntés előtt pormentesítéssel, fényesítéssel és leválasztóanyaggal való bevonással készítjük elő. A gélesedés megindulása előtt juttatjuk be az anyagba a töltőanyag elkülönített részét 0,5—30 m/sec sebességgel. Ezt a műveletet a műgyanta gélesedésekor befejezzük. Építőipari burkolóelemek gyártásánál a szemcsék sebességét egyenletesen csökkentjük és így ezek egy 5 részéből a műgyanta felszínén egy összefüggő, durva felületű réteget is kialakíthatunk. Ez az ún. aktív réteg lép kötésbe a burkolandó felülettel, természetesen kötő vagy ragasztóanyag közbeiktatásával. A burkolandó felületre való felvitel megkönnyítése és 10 egyszerűsítése érdekében alkalmazhatunk hordozófelületet is. Ez egy méretre készített vagy vágott lap, tetszőleges vastagsággal (célszerűen 2—30 mm), amely készülhet műanyagból, fából, fémből, szervetlen anyagból (pl.: beton, pala stb.). Ez esetben a hordozólapokat 15 enyhe nyomással kell a még folyékony masszába helyeznünk és a kötési időt így kivárni. A továbbiakban a legjobb szilárdsági tulajdonságú terméket eredményező kísérletünket példaként ismertetjük anélkül, hogy oltalmi körünket erre korlátoz-20 nánk. Példa: Töltőanyagként mosott és legfeljebb 4% nedvesség-25 tartalmú homok, szilíciumkarbid, márvány és gránit elegyét alkalmazzuk, melyeknek szemcsemérete legfeljebb 1,0 mm. Alapkeverékként 20 súlyrész homokot, 30 10 súlyrész szilíciumkarbidot, 20 súlyrész márványt, 15 súlyrész gránitot és 35 súlyrész H 450 VIANOVA poliészter-műgyantát homogenizálunk a gyártó cég által előállított és előírt 35 mennyiségű katalizátor, gyorsító és térhálósítószer, továbbá esetünkben VIANOVA gyártmányú vasoxid alapszínezék hozzáadásával. A márványból szitálással goromba frakciót különítünk el és abból a formába beöntött és abban megmért 40 alapkeverékbe 20 súlyrésznyi mennyiséget juttatunk be 20 m/s kezdősebességgel, fokozatosan csökkentve a gélesedés megindulása előtt. Ezzel az anyag felszínén összefüggő, műgyantamentes, durva márványfelületet kapunk. 45 A kész darabot a formábaöntés után 60 perccel vesszük ki és a térhálósodás teljes befejezéséig mintegy 72 órán keresztül pihentetjük. A késztermék 72 órás pihentetés után végzett vizsgálatakor a következő jellemző értékeket mértük: 50 1. Vicát hőállóság (MSZ 7569 szerint) 100 °C 2. Vízfelvétel 24h szobahőmérsékleten (MSZ 7083) 0,27 súly% 3. Fajsúly 1,47 g/cm3 55 4. Színtartóság Xenotest készüléken (MSZ 10 094) 8 fokozat 5. Ütő-hajlító szilárdság Charpy készüléken (MSZ 7751) 8,01 cm kg/cm2 6. Törési nyomószilárdság 5 mm/perc 60 sebességnél (MSZ 5547) 585 kp/cm2 7. Brinell keménység (MSZ 494) 7,5 kg/mm2 8. Lineáris méretváltozás 24h alatt 70 °C-on 0,001% A találmány szerinti eljárás előnyeit a következőkben 65 jelölhetjük meg: 2
