171716. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szerek
3 171716 4 A találmány szerinti szerek hatóanyagaként alkalmazható vegyületek részben ismertek (vö.: J. Amer. Pharm. Assoc. 46, 279—289 [1957]; 801 187 sz. brit szabadalmi leírás). Növényi növekedést szabályozó szerkénti alkalmazása azonban új. Néhány az (1) általános képletű vegyületek közül új, de egyszerű módon, önmagában ismert eljárásokkal előállítható. A vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a) valamely (U) általános képletű piperazint — ahol R1 és n jelentése a fenti — valamely (III) általános képletű vegyülettel — ahol R2 jelentése a fenti és X halogénatomot vagy p-toluolszulfonilcsoportot jelent — adott esetben közömbös oldószer jelenlétében, előnyösen azonban oldószer nélkül 20 és 150 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk, és a kapott sóból valamilyen savmegkötőszerrel, például vizes alkálifémhidroxid-oldattal végzett kezelés útján az (I) általános képletű vegyületet felszabadítjuk, vagy b) valamely (IV) általános képletű piperazididot — ahol R1 és n jelentése a fenti és R 4 adott esetben szubsztituált alkilcsoportot, adott esetben szubsztituált alkenilcsoportot, alkinilcsoportot vagy adott esetben az ariirészben szubsztituált aralkilcsoportot jelent — valamilyen redukálószerrel, például lítiumalanáttal 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten valamilyen közömbös oldószer, például tetrahidrofurán jelenlétében reagáltatunk, vagy c) valamely (V) általános képletű nitrilt — ahol R4 jelentése a fenti — in situ előállított (VI) általános képletű divinilaminokkal — ahol R1 és n jelentése a fenti — valamilyen közömbös szerves oldószer, például dimetilformamid jelenlétében, valamint valamilyen hidrogénező katalizátor, például Raney-nikkel jelenlétében 50 és 200 °C közötti hőmérsékleten és 50—• 250 at hidrogénnyomáson hidrogénezünk (lásd: 901 187 sz. brit szabadalmi leírást). Az a) eljárásban alkalmazható (II) általános képletű piperazinok nagyrészt ismertek (vö.: „Handbook of Chemistry and Physics", 45 th. Edition, C. 479. old.). Az eddig még le nem írt (II) általános képletű kiindulási anyagok ismert módszerekkel állíthatók elő (lásd: 2 525 223 és 2 636 032 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat). A (II) általános képletű piperazinok példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 1-metil-piperazin, 1-etil-piperazin és 1-izopropil-piperazin. Az a) eljárásban reakciókomponensként alkalmazható (III) általános képletű vegyületek szintén ismertek (vö.: Chem. Soc. 1943, 636—647; Chem. Soc. 1948, 644—654; 695 062 és 567 041 sz. német birodalmi szabadalmi leírás; J. Am. Chem. Soc. 55, 1578 [1933]; 565 452 sz. brit szabadalmi leírás, valamint 1 950 827 sz. .amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A (III) általános képletű vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 1-klórhexán, 1-klórheptán, 1-klóroktán, 1-klórnonán, 1-klórdekán, 1-klórundekán, 1-klórdodekán, 1-klórtridekán, 1-klórtetradekán, 1-klórpentadekán, 1-klórhexadekán, 1-klórheptadekán, 1-klór oktadekán, valamint a megfelelő brómvegyületek. Az a) eljárásváltozat foganatosításakor 1 mól (II) általános képletű piperazinre előnyösen 1 mól (III) általános képletű vegyületet alkalmazunk. A sztöchiometrikus mennyiségnél kisebb vagy nagyobb mennyiség alkalmazása lényeges hozamnöveléssel nem jár. Az a) eljárásváltozat esetén a kívánt hatóanyagok először sók alakjában keletkeznek. A szabad (I) általános 5 képletű vegyületek kinyerése céljából a sót valamilyen, vízzel nem elegyedő poláris szerves oldószerrel, például éterrel, ciklohexanollal vagy izobutanollal rétegezzük, hozzáadjuk az ekvivalens mennyiségű vizes alkálifémhidroxid-oldatot, majd kirázzuk, a szerves fázist elvá-10 lasztjuk és az oldószert eltávolítjuk. A c) eljárás változatban kiindulási anyagként alkalmazható (IV) általános képletű piperazididek részben ismertek (lásd: 3 147 261 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). A még nem ismert (IV) ál-15 talános képletű vegyületek önmagában ismert módszerek segítségével állíthatók elő, például úgy, hogy (VII) általános képletű savkloridokat — ahol R4 jelentése a fenti — (II) általános képletű piperazinekkel reagáltatunk. 20 A (VII) általános képletű savkloridok ismertek (lásd: Ber. 17, 1378 (1884); Ber. 23, 2385 (1890); Ber. 63, 2348 (1898); Helv. Chim. Acta 22, 89 (1939); Recueil des Travaux Chimiques des Pays-Bas 18, 253, valamint J. Amer. Chem. Soc. 66, 287 (1944).] 25 A c) eljárásváltozatban alkalmazható (V) általános képletű nitrilek szintén ismertek [vö.: J. prakt. Chem. 1886, 634; Ber. 12, 1888 (1879); Liebigs Ann. Chem. 495, 110 (1933); Comptes Rendues 213, 270 (1941); J. Am. Chem. Soc. 55, 348 (1933); ibid. 59, 987 (1937); 30 ibid 64, 1362 (1942); ibid. 64, 1517 (1942); ibid. 66, 362 (1944), és Bl. Soc. Chim. Belg. 42, 179 (1933)]. A (VI) általános képletű divinilaminok in situ előállítása már ismert (lásd. 901 187 sz. brit szabadalmi leírást). 35 A találmány szerinti szerekben hatóanyagként alkalmazható vegyületek a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnak, és azért növényi növekedést szabályozó anyagokként alkalmazhatók. A növényi növekedést szabályozó anyagok hatás-40 mechanizmusáról ma annyit tudunk, hogy egy hatóanyag egy vagy több hatást fejthet ki a növényekre. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatott alkalmazási időponttól, valamint a ható-45 anyag mennyiségétől és az alkalmazás módjától függnek. A cél minden esetben az, hogy a hatóanyagok a növényi növekedést a kívánt módon befolyásolják. A növényi növekedést szabályozó anyagok segítségével például a növények vegetatív növekedése gátolható. 50 A vegetatív növekedés gátlása például füveknél népgazdasági jelentőséggel bír, mert ilyen módon sportlétesítményekben, parkokban, díszkertekben és útszélen a fűnyírás gyakorisága csökkenthető. Bokrok és cserjék növekedésének gátlása továbbá az országutak szélén és 55 távvezetékek közelében kívánatos. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a gabona hosszirányú növekedésének gátlására is alkalmazzák; a rövidebb szárú gabona aratás előtt nem „fekszik el". Azonkívül a gabonaszár megerősödik, ami szintén nö-60 véli állóképességét. A vegetatív növekedés gátlása sok kultúrnövény esetén sűrűbb palántálást és ezzel a talaj felületre vonatkoztatva nagyobb termést tesz lehetővé. A hatóanyagokkal elért többlethozam keletkezésének egy további mecha-65 nizmusa azon alapul, hogy a növény a tápanyagokat 2
