171716. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szerek

5 171716 6 nagyobb mértékben a virág- és termésképzésre fordítja, míg a vegetatív növekedés csökken. A találmány szerinti szerekkel azonban számos eset­ben a növekedést erőteljesebbé is tehetjük. Ezen lehető­ség akkor hasznos, ha a növény vegetatív részei kerül­nek betakarításra. A vegetatív növekedés serkentése ese­tenként a generatív növekedést is elősegítheti, úgy hogy több vagy nagyobb termés alakul ki. Egyes esetekben a termés növelését a növényi anyag­cserére gyakorolt befolyással érhetjük el anélkül, hogy a vegetatív növekedésben bármilyen változás mutatkoz­na. A találmány szerinti szerek továbbá a növényi anyag összetételét befolyásolhatják, így a betakarításra kerülő termés minősége javul. így például a cukorrépa, cukor­nád, ananász és a citrusgyümölcsök cukortartalmát nö­velhetjük, vagy proteindúsabb szóját, gabonát termeszt­hetünk. A növekedést szabályozó szerek hatására partenokarp virágok is kialakulhatnak, továbbá főleg bibés vagy fő­leg porzós virágok képződését érhetjük el. A szerekkel továbbá másodlagos növényi eredetű anyagok, például gumifák latex-tejének képződését vagy kifolyását serkenthetjük. A növény növekedése során az oldalirányú elágazások fejlődését is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez például a növények dugványszapo­rításánáljelentős. Az is lehetséges, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetén deka­pitálás után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. A szerek alkalmazásával a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy a növény a kívánt időpont­ban egyszerre hullatja lombját. Ilyen módon például szőlő vagy gyapot esetén a gépi betakarítást megköny­nyíthetjük, vagy a növény által elpárologtatott vízmeny­nyiséget átültetés előtt csökkenthetjük. A növényi növekedést szabályozó szerekkel továbbá megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást, vagy ké­miai ritkítással a gyümölcshullást meghatározott mér­tékre növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azon­ban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarí­tás időpontjában hajtjuk végre, így lehetővé tesszük a gépi betakarítást, illetve megkönnyítjük a kézi betaka­rítást. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal a gyü­mölcsérést mind gyorsíthatjuk, mind késleltethetjük, a piaci szükségleteknek megfelelően. Egyes esetekben a gyümölcs színét is javíthatjuk. Azonkívül azt is elérhet­jük, hogy az érés egy szűkebb időszakaszba essék. így például dohány, paradicsom és kávé esetén a gépi vagy kézi betakarítás egyetlen művelettel végezhető el. A növényi növekedést szabályozó szerekkel a magvak és bimbók nyugalmi állapotát befolyásolhatjuk, hogy a magvak illetve növények, például ananász vagy kerté­szeti dísznövények olyan időpontban csíráznak, illetve kihajtanak, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagában nem mutat csírázási készséget. A bimbók kihajtását, a mag csírázását azonban késleltethetjük is, hogy fagyveszélyeztette területeken a tavaszi fagyok ál­tal okozott károsodásokat elkerüljük. A növényi növekedést szabályozó szerek hatására a növényben halofilia (sók elleni rezisztens) alakulhat ki. Ez az előfeltétele annak, hogy bizonyos növényeket szi­kes, sótartalmú talajban is termeszthetünk. Végül a nö­vényi növekedést szabályozó szerekkel a növényeket faggyal és aszállyal szemben rezisztenssé tehetjük. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos ké­szítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziók-5 ká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldósze­rekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben 10 felületaktív szerek, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergáló anyagok hozzáadásával. Ha vivőanyagként vizet hasz­nálhatunk fel, adott esetben szerves oldószereket segéd­oldószer gyanánt is alkalmazhatunk. Szerves oldószer­ként lényegében az alábbiakat használhatjuk: aromás 15 vegyületek, így xilol, toluol, benzol vagy alkilnaf talin ok klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szén­hidrogének, például klórbenzol, klóretilén vagy metilén­klorid, alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraf­finek, például ásványi olaj, továbbá alkoholok, így buta-20 nol és glikol, valamint azok észterei és éterei, ketonok, így aceton, metiletilketon, metilizobutilketon vagy cik­lohexanon, erősen poláris oldószerek, például dimetil­formamid, dimetilszulfoxid és víz. Nyomás alatt levő cseppfolyós gázokon itt olyan anyagok értendők, ame-25 lyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhal­mazállapotúak, például aeroszól-hajtógázok, így diklór­fluormetán vagy triklórfluormetán. Szilárd hordozó­anyagként természetes kőliszteket, így kaolint, agyag­földet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, mont-30 morillonitot, diatómaföldet, továbbá szintetikus kő­liszteket, így nagydiszperzitású kovasavat, alumínium­oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. Emulgeálószer­ként nemionos és anionos emulgeálószerek, így polioxi­etilén-zsírsavészterek, polioxietilén-zsíralkoholéterek, 35 például alkularil-poliglikoléter, alkilszulfonátok, alkil­szulfátok és arilszulfonátok, diszpergálószerként például lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz kerülnek fel­használásra. A találmány szerinti hatóanyagokat egyéb ismert ha-40 tóanyagokkal, így például fungicid, inszekticid, akaricid és herbicid hatóanyagokkal, valamint műtrágyával együtt is felhasználhatjuk. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. 45 A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alak­jában, vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, habok, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmaz-50 hatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, pél­dául öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozás­sal, gázosítással. A hatóanyagokat azonkívül az ún. ultra low volume eljárásban is alkalmazhatjuk, ahol lehetséges, hogy a tiszta hatóanyagot visszük fel a keze-55 lendő felületre. A növényeket vagy növényrészeket to­vábbá be is kenhetjük a hatóanyaggal vagy a készít­ménnyel, továbbá a hatóanyagot vagy a készítményt a talajba injektálhatjuk. A találmány szerinti hatóanyagok vetőmagvak csávázására is alkalmasak. 60 A hatóanyag koncentrációját széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0,00005 és 2% közötti, elő­nyösen 0,0001 és 0,5% közötti koncentrációt alkalma­zunk. Egy hektár kezelendő felületre általában 0,01— 50 kg, előnyösen 0,05—10 kg hatóanyagot számítunk. 65 A növényi növekedést szabályozó szerek alkalmazási 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom