171663. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 14-(szubsztituált-metil)-vinkán-származékok előállítására
7 171663 8 • unk elő, mely képletben X jelentése 1—4 szénatomos alkanoilamino-csoport. Az acilezést valamilyen, a szerves kémiai folyamatokban általában használatos acilezőszerrel végezhetjük el. Ilyen acilezőszerek lehetnek például az 1—4 szénatomos alkánkarbonsavak, ezek funkciós származékai, mint amilyenek a halogenidek, előnyösen kloridok, anhidridek, például a tiszta vagy a vegyes anhidridek, vagy belső anhidridek, mint amilyenek a keiének vagy észterek. Ha acilezőszerként valamely 1—4 szénatomos alkánkarbonsavat használunk, célszerűen valamilyen ilyenkor általánosan használt kondenzálószert, előnyösen vízmegkötőszert, mint amilyen a diciklohexilkarbodiimid, alkalmazunk a folyamat meggyorsítására, illetve teljessé tételére, azonban ha a savval történő acilezési folyamatban részt vevő komponensek reakcióképessége elegendő nagy, a folyamat kellő sebességgel megy végbe akkor is, ha a kondenzálószer hozzáadása nélkül dolgozunk. Ha acilezőszerként valamely 1—4 szénatomos alkánkarbonsav-halogenidet vagy anhidridet használunk célszerűen valamilyen savmegkötőszert alkalmazunk. Savmegkötőszerként valamilyen szervetlen bázist, például egy fémoxidot, előnyösen egy alkáliföldfémoxidot, mint amilyen a magnéziumoxid, egy alkálifémhidrogénkarbonátot, például a nátriumhidrogénkarbonátot, egy alkálifémkarbonátot, mint amilyen a káliumkarbonát, vagy valamilyen tercier szerves bázist, mint amilyen a piridin, a tercier aminők, előnyösen trialkilaminok, mint amilyen a trietilamin stb. alkalmazhatunk. A savmegkötőszer mennyisége tág határok között változhat, de célszerűen legalább annyi savmegkötőszert alkalmazunk, amely a reakció folyamán képződött sav megkötéséhez szükséges. Ha például a tercier szerves bázist nagyobb mennyiségben adjuk a reakcióelegyhez, mint amennyi a sav megkötéséhez szükséges, a bázis egyúttal oldószerként is szolgálhat. Abban az esetben azonban, ha az acilezési folyamatban részt vevő komponensek reakcióképessége elegendő nagy, a folyamat kellő sebességgel megy végbe akkor is, ha savmegkötőszer hozzáadása nélkül dolgozunk. Az acilezési reakciót legtöbbször valamilyen oldószer jelenlétében folytatjuk le. Az acilezési reakció oldószereként szóba jöhet például magának az acilezőszernek, mint például az ecetsavanhidridnek a feleslege, vagy például a savmegkötésre használt tercier szerves bázis, mint amilyen a piridin feleslege, de alkalmazhatunk bármely egyéb, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószert, mint amilyen például a halogénezett szénhidrogének, mint amilyen a kloroform, széntetraklorid, diklórmetán, 1,2-diklóretán, triklóretilén, az aromás szénhidrogének, mint amilyen a benzol és a toluol, az aceton, éter, dioxán, tetrahidrofurán, egy alkánkarbonsavészter, mint amilyen az etilacetát, dimetilformamid, dimetilszulfoxid stb. Az acilezési reakció hőmérséklete tág határok között változhat, és függ az alkalmazott kiindulási anyagoktól és az oldószertől. Az acilezési reakcióidő szintén tág határok között változhat, és függ az alkalmazott kiindulási anyagoktól és a reakció hőmérsékletétől. Valamely (I), illetve (la) és/vagy (Ib) általános képletű primer amint — mely képletben X jelentése amino-csoport szekunder vagy tercier aminokká alakíthatunk tovább, például alkilezéssel. Az alkilezést egy szokásos alkilezőszerrel, például valamely Hal—R általános képletű alkilhalogeniddel vagy egy S02 (OR) 2 általános képletű dialkilszulfáttal vagy egy ArS02 OR általános képletű arilszulfonsav-alkilészterrel hajtjuk végre. A fenti általános képletekben Hal jelentése klóratom, bróm-5 atom vagy jódatom, előnyösen jódatom, Ar jelentése valamilyen aromás csoport, különösen adott esetben egy- vagy több kevés szénatomos alkil-csoporttal helyettesített fenil-csoport vagy naftil-csoport és R jelentése 1—6 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkil-10 -csoport, például metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butil, i-butil-, szek-butil-, terc-butil-, n-pentil-, i-pentil-, n-hexil- vagy i-hexil-csoport. A fenti alkilezőszerek közé tartoznak például a metiljodid, etiljodid stb., a di-(kevés szénatomos)-alkilszulfátok, mint amilyen a dimetilszul-15 fát, dietilszulfát stb., a p-toluolszulfonsav-alkilészterek stb. Az alkilezést adott esetben valamely a fentiekben említett szokásos savmegkötőszer jelenlétében végezzük el. Szekunder, illetve tercier amin-származékokat oly mó-20 don is előállíthatunk, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet, illetve ennek szűkebb körébe eső (la) és/vagy (Ib) epimereket — mely képletben X jelentése amino-csoport — valamilyen karbonil-vegyülettel, azaz egy aldehiddel, illetve egy ketonnal reagáltatunk és a 25 képződött Schiff-bázisokat katalitikus hidrogénezéssel alakítjuk tovább, így olyan (I), illetve (la) és (Ib) általános képletű vegyületeket állítunk elő, mely képletben X jelentése alkilamino-csoport vagy dialkilamino-csoport. A katalitikus hidrogénezést az előzőkben említett 30 katalizátorok segítségével valósítjuk meg. Olyan (I) általános képletű vegyületek, illetve ezek szűkebb körébe eső (la) és/vagy (Ib) általános képletű epimerek, mely képletben X jelentése dimetilamino-csoport, előállítására vonatkozóan egy előnyös változat 35 szerint úgy járunk el, hogy valamely (I), illetve (la) és/vagy (Ib) általános képletű vegyületet — mely képletben X jelentése amino-csoport — vagy savaddíciós sóját vizes formalin-oldattal kezelünk, majd ezt követően katalitikusan hidrogénezünk, előnyösen csontszenes pallá-40 dium katalizátor jelenlétében. Valamennyi fenti amin-vegyületet kívánt esetben ismeri módon savaddíciós sóvá alakíthatunk. Valamely (I) általános képletű vegyület, illetve ennek szűkebb körébe eső (la) és/vagy (Ib) általános képletű 45 epimerek — mely képletben X jelentése amino-csoport — egy másik lehetséges továbbalakítását úgy hajthatjuk végre, hogy a fenti primer amin-vegyületet valamely Hal—COOR' általános képletű halogén-szénsav-észterrel — mely képletben Hal jelentése halogénatom, pél-50 dául fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, előnyösen klóratom és R' jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport — reagáltatjuk. A reakciót valamely iners szerves oldószerben, előnyösen egy halogénezett szénhidrogénben, mint amilyen a diklórmetán, hajtjuk végre. Ily módon olyan 55 (I), illetve (la) és (Ib) általános képletű vegyületeket állítunk elő, melyek képletében X jelentése 1—4 szénatomos alkiloxikarbonilamino-csoport. Valamely (I) általános képletű vegyület, illetve ennek szűkebb körébe eső (la) és/vagy (Ib) általános képletű 60 vegyület — mely képletben X jelentése amino-csoport — egy másik továbbalakíthatósági lehetősége értelmében a fenti amin-vegyületeket egy S-alkil-izotiuróniumsóval reagáltatjuk. Alkil-csoporton célszerűen kevés szénatomos, előnyösen 1—4 szénatomos, egyenes vagy elágazó 65 láncú alkil-csoportokat, mint amilyen a metil-, etil-, n-4
