171660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új oktahidro-indolo(2,3-a)kinolizinek, sztereoizomerjeik és sóik előállítására
17 171^0 18 9. példa loc-gtil-l-(izp-propoxi-karbpnil-etil)-1,2,3,4,6,7,12, 12ba-oktahidró-indolo[2,3-a]kinolizin A 7. példa szerint előállított la-etil-1-karbpxi-etil)-1,2,3,4,6,7,12,12b«-oktahidro-indolo[2,3-a] kinplizinből 3,00 g-ot (0,92 mmól) tionilkloriddal savkloriddá alakítunk, a savkloridhoz hűtés és keverés közben 20 ml izo-propanolt adunk. A reakcióelegyet 1 órán át 0 °C-on keverjük. Azonnal megindul a sósavas só kiválása, amelyet kevés abszolút éter hozzáadásával elősegítünk. A kivált kristályokat leszívatjuk, éterrel mossuk. Az így nyert sót aceton-víz 1: 3 arányú elegyében oldjuk. Az oldatot tömény vizes, ammóniumhidroxid-oldattal ]u . gositjuk, a kivált terméket szűrjük, vízzel mossuk. Kitermelés: 1,7 g (53%) cím szerinti vegyület. Op.: 163—165 °C (izo-propanolból történő átkristilyosítás után). Infravörös színkép (KBr): 3400 (—NH—); 1720 cm"1 (—C02 iPr). 10. példa lcí-]ptil-l-(Í5P-prprjpxi-kgrbpmVetil)-l,2,3,4,5,6,7,12-12bß-oktahidro-indoio[2,3-a]kinolizin 3,00 g (0,92 mmól)-ot a 7. példa szerint előállított la-etil-l-(karboxi-etil)-l,2,3,4,6,7,12,12bß-oktahidro-indoío[2,3-a]kinolizinből a 10. példában leírt módon savklpridot állítunk elő, a savkloridhoz jeges hűtés közben 20 ml izo-propanolt adunk és az elegyet 0 °C-on 1 órán át ályini hagyjuk. A sósavas sót abszolút éterrel kicsapjuk, szűrjük, éterrel mossuk, majd aceton-víz 1:3 arányú elegyében oldjuk. Az oldatot tömény vizes ammóniumhidrpxidT oldattal meglúgosítjuk, majd diklórrnetánnal extraháljuk. Äz extraktumot magnéziumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert ledesztilláljuk, a desztillálási maradékként kapott olajat izo-propanolból kristályosítjuk. Kitermelés: 1,4 g (45%) cím szerinti vegyület. Qp.: 9^6—98 °CInfravörös színkép (KBr): 3310 (—NH—); 2800, 275Q (Bohjrnann $.); 171pt cm" 1 (—C&iPr): 11. példa loc-Etil-l-(n-oktiloxi-karbonil-etil)-l,2,3,4,6,7,12, 12b ß-oktahidro-indolo[2,3 -a]kinolizin 4,0 ml 0 °C-ra hűtött tionilklorjdhoz keverés közben a 7. példa szerint előállított 2,0 g (0,61 mmól) la-etil-l-(karboxi-etiÍj-Í,2,3,4,6,7,Í2,12bp-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizint adagolunk. Beadagolás után a keverést még 1 órán át folytatjuk. A tionilklorid fölösleges mennyiségét ismételt abszp|út étgres mosással és dekantálással eltávolítjuk, a visszamaradt savkloridhoz [infravörös színkép (KBr): 1780 cm-1 (savklorid =CO)] 5 ml n-oktilalkoholt adunk és a reakcióelegyet 0 c C-on 1,5 órán át keverjük. A képződött oktilészter-sósavas sót abszolút éterrel kicsapjuk, ismételt éteres dekantálással tisztítjuk. Kristályosodás után a kristályokat szűrjük, éterrel mossuk. Az így kapott sósavas sót vízben oldjuk, az oldatot tömény vizes ammóniumhidroxidoldattal lúgosítjuk, diklórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános oldatot magnéziumszulfáton szárítjuk és preparatív rétegkromatográfia segítségével tisztítjuk 5 (KG—PF2 54-,-366> benzol-etanol 14: 3 arányú elegye, eluálás éterrel). A legnagyobb Rf értékű anyag leoldása után 1,2 g (44%) olajos termékhez jutunk, amely kromatográfiásan egységes cím szerinti vegyület. Infravörös színkép (KBr): 3320 (—NH-), 2720, 10 2690 (Bohlmann sávok), 1710 cm-1 (észter =CO). 12. példa 15 l«-Etil-l-(n-oktiloxi-karbonil-etil)-l,2,3,4,6,7,12,-12ba-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin A 11. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy 2,0 g loe-etil-l-(karboxi-etil)-l,2,3,4,6,7,12,12ba:-20 -oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizinből indulunk ki. Kitermelés: 1,32 g (49%) kromatográfiásan egységes, olajos konzisztenciájú cím szerinti vegyület. infravörös színkép (KBr): 3350 (—NH—), 2720 25 (Bohlmann sávok), 1720 cm-1 (észter = CO). 13. példa 30 1 -n-Butil-1 -(metoxi-karbonil-etil)-1,2,3,4,6,7-hexahidro-12H-indolo[2,3-a]kinolizinium-perklorát 5,0 g (13,3 mmól) l-n,-butil-l,2,3,4,6,7-hexahidro-12H-indolo[2,3-a]kinolizinium-perklorátot 50 ml di-35 klórmetánban szuszpendálunk. majd a szuszpenzióhoz állandó keverés közben argon atmoszférában 10 ml 2 n nátriumhidroxid-oldatot és 40 ml desztillált vizet folyatunk. A keverést 10—15 perc múlva megszüntetjük, az elkülönülő szerves részt elválasztjuk és magnéziumszul-40 fáttal szárítjuk. A szárítószerről leszűrt oldathoz, amely az 1-n-butil-l,2,3,4,6,7-hexahidro-indolo[2.3-a]kinolizint tartalmazza, 5,0 ml (55,3 mmól) frissen desztillált metil-akrilátot £5 adunk. A gyorsan pirosodó oldatot argon gázzal telítjük és szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Két napi állás után (amikor is reakcióelegyben a kiindulási anyag már kromatográfiásan sem mutatható ki) az oldatot vákuumban bepároljuk (maximurn 50 °C-os 50 fürdőhőmérséklet). A visszamaradó vörös olajat metanolban oldjuk, és 70%-os vizes perklórsav-pjdattal pH 5-ig savanyítjuk. Az elegyet szobahőmérsékleten állni hagyjuk, 5,05 g sárga kristályos só válik ki. A sót metanolból kristályosítjuk, így 4,60 g (74,2%) 55 cím szerinti vegyületet állítunk elő. Op.: 184—185 °C. Analízis eredmények a C2 3H3iN 2 C10 6 összegképlet alapján (mólsúly: 466-95): számított: C 59,15%; H 6.94%; N 6,00%; 60 talált: C 59,15%; H 6,85%; N 6,42%. infravörös színkép (KBr): max: 3300 cm-1 (ind —NH), 1728 cm-1 (=C=0), 65 }625cm_1 (=C=N==). 9
