171613. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-benzizoxazol-származékok előállítására

3 171613 4 hidrofil poliéter-gél, heteropolimerizált polivinil­-alkohol, heteropolimerizált és részlegesen hidroli­zált polivinil-acetát. A találmány szerinti eljárással előállított gyó­gyászati készítmények a hatóanyagból előnyösen 5 egységadagokat, célszerűen 1—1000mg-t, optimáli­san 25-500 mg-t tartalmaznak. Egységadagokat tar­talmaznak például a tabletták, a lágy vagy kemény zselatin kapszulák, a mikrokapszulák és kúpok to­vábbá a hatóanyagot diffúzió révén lassan kibo- 10 csájtó rugalmas, hézag nélküli polimerek. Az „egy­ségadagot tartalmazó készítmény" alatt általános­ságban a hatóanyagot és - rendszerint keverék vagy bevonóanyag formájában — gyógyászati hor­dozóanyagot fizikailag elkülönült adagokban tar- 15 talmazó készítményformát értünk. Az egységadag általában az egyszeri kezeléshez szükséges mennyi­ség egyszerese vagy többszöröse. A találmány szerinti eljárással előállítható gyó­gyászati készítmények az (I) általános képletű ve- 20 gyületeken kívül egy vagy több farmakológiailag aktív komponenst, így például az alábbi anyagokat tartalmazhatják: acetilszahcilsavat és sóit, koffeint, kodeinfoszfátot, fenilbutazont, paracetamolt, dextropropoxifént, indometacint. 25 A találmány szerinti eljárással előállított gyó­gyászati készítményeket különböző formában jut­tathatjuk a szervezetbe. Orális adagolásra tablettá­kat, pilulákat, kapszulákat, oldatokat vagy szusz­penziókat alkalmazhatunk, parenterális bevitelre 30 steril injekciós oldatot vagy szuszpenziót használ­hatunk. Rektális úton kúpokat adagolhatunk, a helyi kezelést krémekkel, öblítőfolyadékkal vagy kenőcsökkel végezhetjük. A felsorolt készítmé­nyeket természetesen önmagában ismert módon 35 nyújtott hatást biztosító formában is előállíthatjuk. A végrehajtott állatkísérletek tanúsága szerint az (I) általános képletű új vegyületek, továbbá e ve­gyületek észterei és sói 0,1-500 mg/kg-os dózisban fejtenek ki gyulladásgátló hatást. A humán gyó- 40 gyászaiban ezeket a vegyületeket általában 0,1—25 mg/kg-os dózisban adagolhatjuk, szükség esetén azonban a közölt dózishatároktól el is tér­hetünk A találmány szrinti eljárást az oltalmi kör kor- 45 látozása nélkül az alábbi példákban részletesen is­mertetjük. 1. példa 50 5-metil-3-(4-klórfenii)-l,3-benzizoxazol 13,5 g (0,055 mól) 2-hidroxi-5-metil-4-klórbenzo­fenont 44 g káliumhidroxid 150 ml vízben készült 55 oldatában keverünk, majd jéghűtés közben 17,4 g (0,25 mól) hidroxilamin-hidrokloridot adunk az elegyhez. Az elegyet éjszakán át szobahőmérsék­leten keverjük, másnap 100 ml vizet adunk hozzá és 5 n sósavval megsavanyítjuk. A kivált piszkos- 60 fehér színű csapadékot szűrjük, mossuk és megszá­rítjuk. A 14,7 g súlyú terméket benzolból átkris­tályosítva 7 g oximot kapunk, op: 163 C°. (Az így előállított termékben az oxim hidroxilcsoportja és a p-klórfenilcsoport egymáshoz képest szín-hely- 65 zetű, erre az izomérre van szükség a következő reakciólépésben). 5 g (0,019 mól) fenti oximot 10 ml ecetsavan­hidriddel együtt gőzfürdőn oldódásig melegítünk, majd oldódás után a melegítést további 5 percen keresztül folytatjuk. Az oldatot vákuumban be­párolva párlási maradékként átlátszó olajat kapunk, amely hűtés közben kikristályosodik. A fehér színű szilárd terméket nitrogén atmoszférában 5 percen keresztül 290-300 C°-on melegítjük, a keletkezett ecetsavat ledesztilláljuk. A képződött terméket vá­kuumdesztillációval tisztítva 2,4 g 154-158 C°/0,2 Hgmm forráspontú 5-metil-3-(4-klórfenil)­-1,2-benzizoxazolt különíthetünk el. A terméket preparatív vékonyrétegkromatográfiával tisztítva piszkosfehér szilárd anyagot állíthatunk elő, op: 95 C°. A fenti vegyületet 2-bróm-5-metil-41 -klórbenzo­fenonoxim alkoholos káliumhidroxid-oldattal tör­ténő forralásával is előállítottuk. 2. példa 5-brómmetil-3-(4-klórfenil)-1,2-benzizoxazol 26 g N-brómszukcinimidet hozzáadunk 35 g 5-metil,-3-(4-klórfenil)-l,2-benzizoxazol 250 ml széntetrakloridban készített oldatához. Az oldatba beadagolunk 500 mg benzoilperoxidot és az elegyet ultraibolya fényben 3 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ezután a kivált szilárd ter­méket szűréssel eltávolítjuk, a szűrletet bepároljuk. Ilyen módon 142 C° olvadáspontú 5-brómmetil-3--(4-klórfenil)-l,2-benzizoxazolt állíthatunk elő. 3. példa 3-(4-klórfenil)-1,2-benzizoxazol-5-il­aeetonitril 45 g 5-brómmetil-3-(4-klórfenil)-l,2-benzizoxazol és 7,4 g nátriumcianid 800 ml száraz dimetilform­amidban készült elegyét 3 órán keresztül vissza­folyató hűtő alatt forraljuk. A fenti idő eltelte után az elegyet szűrjük és a szurletet szárazra pároljuk. Párlási maradékként 118C° olvadáspontú 3-(4-klórfenil)-l ,2-benzizoxazol-5-il-acetonitrilt ka­punk. 4. példa 3-(4-klórfenil)-1,3-benzizoxazol-5-il­-ecetsav 11 g fentiek szerint előállított nitril 100 ml tö­mény sósavban készített oldatát 1 órán keresztül gőzfürdőn melegítjük. Az oldatot ezután hagyjuk lehűlni, szárazra pároljuk és a párlási maradékot kloroformban oldjuk. A kloroformos oldatot két­szer vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal extra­háljuk. Az extraktumokat egyesítve és megsava­nyítva 189 C° olvadáspontú 3-(4-klórfenil)-l,2-ben­zizoxazol-5-il-ecetsavat kapunk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom