171600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás leállítandó gőz- és forróvíztermelő rendszerek belső felületeinek korrózió elleni védelmére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 171600 #«B% Nemzetközi osztályozás: fB§ Bejelentés napja: 1974. II. 14. (11-179) C23F 11/10, F22B 35/02 ^•T?k Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. V. 08. (WP C 23 f/170 678) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. VIII. 27. Megjelent: 1978. IX. 30. Feltalálók: Kopper Werner oki. mérnök, Drezda, Langner Alexander dr. oki. vegyész, Lipcse, Macnold Reinhard vegyészmérnök, Görlitz, Missbach Klaus oki. mérnök, Drezda, Moldenhauer Dorothea vegyészmérnök, Tharandt, Voigt Hardi vegyészmérnök, Bonlitz-Ehrenberg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Institut für Energetik, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás leállítandó gőz- és forróvíztermelő rendszerek belső felületeinek korrózió elleni védelmére 1 A találmány tárgya eljárás leállítandó gőz- és forróvíztermelő rendszerek belső felületeinek korrózió elleni védelmére, ahol az üzem leállítása közben a tápvízbe önmagukban ismert filmképző vegyszereket, célszerűen oktadecilamint adagolunk a tápvíz 5 mennyiségére számítva legalább 100 mg/liter fajlagos mennyiségben egyenletesen addig, amíg a tápvízben folyékony fázisban a filmképző vegyszer koncentrációjának csökkenése meg nem szűnik, miközben adott esetben a filmképző vegyszerek pelyhesedését a 10 tápvíz vezetőképességének beállításával gátoljuk meg. A találmány tárgykörébe vágó szakterületen közismert az a tény, hogy a különféle erőművi berendezések vízgőz-körfolyamatait megvalósító berendezések, elsősorban a normál üzem közben 15 feltétlenül bekövetkező üzemszünetekben különösen erős korróziós igénybevételeknek vannak kitéve. Ezek az erőművi berendezések normál üzemi állapotban korróziós igénybetvételnek egyáltalán nem 20 vagy csak igen kis mértékben vannak kitéve. Ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy a tápvízelőkészítést mindenütt szabványos előírásokkal szabályozzák, másrészt az üzemelő rendszerben keletkező és a korrózió szempontjából elsősorban veszélyes oxigén 25 és szénsav kigázosítással vagy vegyszeres közömbösítéssel kellő mértékben hatástalanítható. Ennek megfelelően ezeknél a berendezéseknél üzem közben felmerülő korróziós igénybevételről alig vagy egyáltalán nem beszélhetünk. 30 Teljesen megváltozott viszonyok uralkodnak azonban az üzemen kívül helyezett rendszerekben, illetve a rendszerek berendezéseiben, különösen azok időnként tervszerűen szükséges karbantartási periódusaiban. A rendszereket, illetve a rendszerek berendezéseit ugyanis rendkívül nehéz teljes mértékben vízteleníteni és így a fémfelületeken maradó nedvesség a levegő oxigénjével kölcsönhatásban gyors és fokozott korróziós jelenségeket okoz. A rendkívül káros jelenségek megelőzésére, illetve elkerülésére egy egész sor eljárást dolgoztak ki, melyeket alapvetően két, egy száraz és egy nedves konzerválási módszerre lehet felosztani. A száraz módszerek között a leggyakrabban használt eljárás a nitrogénes feltöltés. Ennél az eljárásnál a rendszerben levő és a levegőből származó oxigént a rendszer teljes víztelenítése után befúvatott nitrogénnel távolítják el. Ennek az eljárásnak a hátrányos tulajdonsága abban van, hogy egyrészt teljesen vagy csaknem teljesen oxigénmentes nitrogént, ún. izzólámpagyári nitrogént lehet csak felhasználni, másrészt pedig még az így elvégzett feltöltés esetén is vannak olyan, áramlástechnikailag kedvezőtlen helyek, melyekbe a védőgáz nem képes behatolni, és így nem érhető el teljes vagy kielégítő mértékű korrózió elleni védelem. Egy további és inkább gazdaságossági hátránya ennek az eljárásnak az, hogy a rendszer, illetve a rendszer berendezéseinek tömítetlenségei következtében igen nagyok a gázveszteségek, ami a lámpagyártáshoz 171600