171600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás leállítandó gőz- és forróvíztermelő rendszerek belső felületeinek korrózió elleni védelmére

3 171600 4 szükséges minőségű nitrogén árát figyelembe véve rendkívül költségessé teszi az amúgy sem tökéletes eljárást. A fenti hátrányos tulajdonságok következtében ezt az eljárást csak igen rövid ideig tartó üzemszüneteknél lehet alkalmazni. Az ismert nedves eljárásoknál szerves és szervetlen nitrítoldatokat, valamint hidrazinnal kevert alkalikus oldatokat használnak. Az ismert nedves eljárások hátrányos tulajdonságait abban jelölhetjük meg, hogy csak akkor használhatók, ha nem nyomás alatt álló rendszert vagy berendezéseket kell védeni. Ilyen esetekben ugyanis ezeket az eljárásokat vagy egyáltalán nem lehet alkalmazni, vagy alkalmazásuk esetén védőhatásuk rendkívüli mértékben lecsökken. Ezek a rendszerek azonban az esetek többségében leállításukkor, illetve azt követően még nyomás alatt vannak. Ezzel az eljárással teljesen biztos korrózió elleni védelmet csak akkor lehet elérni, hogyha az egész rendszer teljesen fel van töltve a konzerváló oldattal. Ebből következik viszont az is, hogy a rendszer teljes feltöltése technológiai szempontból fokozottan munkaigényes, gazdaságossági szempontból pedig rendkívül költséges. Kondenzvezetékek korrózió elleni védelmére ismertek filmképző vegyszerekkel, pl. oktadecilaminnal és emulgeátorokkal dolgozó eljárások. A filmképző vegyszereket a hőtechnikai berendezés üzeme közben folyamatosan adagolják a tápvízbe vagy a berendezésben levő folyékony fázisba, de maga a filmképződés csak meghatározott hőmérsékletintervallumban, azaz csak a kondenzvezetékekben következik be. A termelendő gőzre számított legfeljebb 5 g/Mp fajlagos mennyiségű folyamatos vegyszeradagolás mellett az oktadecilamin-védőfilm mintegy 4 hét eltelte után alakul ki. Ezt követően az adagolást 0,1-0,8 g/Mp értékre lehet csökkenteni. A berendezés leállítása előtt azonban az adagolást 1000 g/Mp értékig is fokozni kell a már meglevő védőfilm erősítésére, illetve a leállítást követő oldódás és más a védőfilmet gyengítő hatások kiegyenlítésére. Jóllehet ez az eljárás igen régóta ismert, gőztermelő berendezések, illetve azok üzem közben 150 C° magasabb hőmérsékletű részeinek védelmére. A találmány feladata olyan megoldás kidolgozása, melynek révén a leállított rendszer teljes egészét leürített állapotban lehet védetten tartani. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a folyékony fázis hőmérsékletét az üzem leállítása közben kazánüzemi intézkedésekkel, célszerűen a szívóhuzamok kikapcsolásával és a szellőzőcsappantyúk lezárásával 5—24 órán keresztül 50—150C° közötti értéken tartjuk, miközben adott esetben a rendszer üzem közben csak gőzzel telített szakaszaiba, így a közbenső túlhevítőbe, a gázvezetékekbe, a turbinába és a kondenzátorba a filmképző anyagot a főszelep megnyitásával, azeotrop gőzkeverékként juttatjuk be. A találmány szerinti eljárással előállított hidrofób védőréteg teljes mértékben kizárja az oxigén és szénsav által a leállított rendszerben okozott korróziót. Ezzel olyan lehetőség nyílik meg a hőerőművek üzemi gyakorlatában, mely optimális korrózióvédelem mellett teszi lehetővé a javító-felújító munkát a rendszer nagynyomású részeiben is. Ennek különösen a nagynyomású részek sérülése esetén van döntő jelentősége. A találmány szerinti eljárást technológiailag igen egyszerűen lehet foganatosítani, mivel az ahhoz 5 szükséges vegyszereket az erőmű rendszerébe beépített adagoló szivattyú segítségével lehet a gőztermelő berendezésbe bevinni. Az eljárás további előnye az egyszerű megvalósítás lehetőségén túlmenően az, hogy a feltöltött rendszert vagy ennek részeit a 10 védőfilm kialakulása után le lehet üríteni. Ezzel járulékosan még azt is biztosítjuk, hogy az eljárás alkalmazása egyáltalán nem befolyásolja a rendszer normál üzembehelyezését, illetve üzemelését. A találmány szerinti eljárás egy további lényeges 15 előnye abban jelölhető meg, hogy az egyébként is igen olcsó vegyszerekből kis mennyiségeket kell felhasználni. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a gőztermelő elemek után kapcsolt gőzvezető rendszer, illetve annak elemei pl. a közbenső 20 túlhevítők, a gőzvezetékek, a turbina és a kondenzátor védelme is egyidejűleg megoldható. A találmány szerinti eljárással védett rendszereknél még azt a meglepő jelenséget is tapasztaltuk, hogy a védőfilm a rendszerbe bekapcsolt hőcserélő készü-25 lékek hőátadási tényezőjét is javítja, mivel a film hatására a kondenzáló folyadék nagyobb része cseppkondenzációban keletkezik. Ez természetesen azt is jelenti, hogy változatlan körülmények között az ugyanazzal a hőcserélővel elérhető hőteljesítmény is 30 megnövekszik. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák segítségével részletesen ismertetjük. 35 1. példa Egy természetes áramlású 125 tonna/óra teljesítményű, 64 att nyomáson üzemelő kazán belső felületét kezeltük. 40 A gőztermelés leállítása előtt a rendszerben levő folyékony fázis villamos vezetőképességét só beadagolással mintegy 100 mikro Siemens/cm értékre állítottuk be. A kazán főszelepének elzárásáig a leállítást az ismert műveleti lépésekkel végeztük el. A 45 főszelep lezárása után zsíramin emulziót kezdtünk adagolni a tápvízbe. A vegyszert az adagoló szivattyúkon keresztül 6 órán keresztül adagoltuk a tápvezetékbe. A nyomásesés szerint végzett utántáplálással került a zsíramin a gőztermelő felületekre. 50 700 liter forró vízhez 30 kg 30%-os zsíramin emulziót használtunk fel. Miután a hőmérséklet 200 C° alá csökkent, vegyelemzést hajtottunk végre, mellyel a folyékony fázis vas- és zsíramin tartalmát ellenőriztük. 55 Miután a berendezésben a nyomás atmoszférikusra csökkent, a berendezés teljesen feltöltődött, és 24 órán keresztül töltve hagytuk, miközben a hőmérséklet 150C"-ról 50C-ra csökkent. Ezt követően a rendszert leürítettük. A leürítés után 60 megállapítottuk, hogy a filmképződés teljesen befejeződött. A filmképződés befejeződését arról lehet felismerni, hogy a töltetben a zsíramin koncentrációja már nem csökken tovább. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a belső készülék- és csőfalak 65 hidrofóbok voltak, levegővel telített kondenzvízzel 2