171584. lajstromszámú szabadalom • Jármű tárcsafék

3 171584 4 A nyomóegység a nyomólapok között úgy megválasztott pontokon fejti ki hatását, hogy a reakció támadási vonala sugárirányú síkban feküdjék. A nyomóegységnek előnyösen egy, tömb alakjában kiképzett merevítő része van, amely hatását lényegileg a karok közötti kerületi távolság középpontján fejti ki, emellett az említett középponttól a kerület mentén számottevő távolságra ellenkező irányokban nyúlik ki. Változatképpen a nyomóegységnek egynél több tömbje is lehet, amely esetben a tömbök szimmetrikusan olyan elrendezésűek, hogy a reakció az említett középponton haladjon át. A nyomóegység tömbjének további előnyös kiviteli alakjában ez a nyomólapok között levehetően van elrendezve és a fékből sugárirányban kiemelhető, amit követően azután a súrlódó betétes egységek hasonlóképpen kiemelhetők, felülvizsgálat, és/vagy kicserélés céljára. Előnyös kiviteli alakjában a nyomóegység tömbje rugalmas eszköz révén leszerelhető módon kapcsolódik a nyomólapokhoz és rugalmas nyomótag révén fejti ki a hatását a súrlódó betétes egységekre. Kiviteli alakjának egyik változatában a rugalmas eszközök magát a nyomóegységet hozzák kapcsolatba a súrlódó betétes egységekkel. A találmány példaképpen! kiviteli alakját a következő rajzok szemléltetik: az 1. ábra a tárcsafék alaprajzi nézete, a 2. ábra ennek egyik végnézete, fele-fele részben a fék egy-egy végének a képével, a 3. ábra másfajta tárcsafék alaprajzi nézete, az 4. ábra a fék egyik végének az elölnézete, az 5. ábra a féknek metszete a 4. ábra V—V vonala mentén, a 6. ábra a fék végnézete, és a 7. ábra a féknek metszete a 6. ábra VII-VII vonala mentén. Az 1. és 2. ábrákon látható tárcsafékben van az általában véve U-szelvényű 1 tartószerv, amely olyan elrendezésű, hogy villásan fogja körül a tengelye körül forgatható (nem ábrázolt) tárcsát. "Az 1 tartószervet a tárcsa egyik oldalán valamely szilárdan álló alkatelemhez rögzíthetjük. A 2 és 3 súrlódó betétes egységeket, amelyek mindegyikében olyan 4 súrlódó betét van, amely a tárcsának a feléje fordított felületével érintkezhet, és amelyet a merev 5 hátlap tart, az 1 tartószerv sugárirányú hézagjában szereltük fel. Ütközési szakaszok vannát az 5 hátlapok egymással ellentétes végein, és a 4 súrlódási betétek nyomásközpontjaitól sugárirányban kifelé, hogy siklást lehetővé tevő módon érintkezhessenek a hézag végein levő 6 és 7 ütközőfelüíetekkel. A 6 és 7 ütközőfelületek felvehetik a 2 és 3 súrlódó egységekben a fék működtetésekor jelentkező vonszoló erőt. A 2 és 3 súrlódó betétes egységek sugárirányban befelé való elmozdulását a lapos 8 ütközők gátolják, amelyek húrmentén helyezkednek el, és amelyekkel az 5 hátlapok érintkeznek. A 2 és 3 súrlódó betétes egységeket a 9 szorító taggal egybeépült hidraulikus működtető eszközökkel szorítjuk a tárcsára. Amint ezt az ábrák szemléltetik, a 9 szorító tagnak olyan gyámja van, amely a 10 és 11 nyomólapokat tartalmazó, közzel elrendezett szervekből áll. A nyomólapok a tárcsa egyik húrja mentén helyezkednek el, és a kerület irányában szélső végeiken olyan, közzel elrendezett 5 12 karokkal kapcsolódnak egymással, amelyeknek vonórúdjuk van, és ezek tengelyirányú nyílásokon keresztül az 1 tartószerven átérnek. A 10 nyomólaphoz legalább egy, dugattyúval működő hidraulikus henger tartozik. A dugattyú a 2 súrlódó 10 betétes egységet közvetlenül rászorítja a tárcsa vele szembenálló felületére. A másik 3 súrlódó betétes egységet a tárcsa ellenkező oldalára közvetett módon, all nyomólap reakciója szorítja rá, amely reakciót a 12 kar vonórúdja és a 10 nyomólap 15 közvetítik. Ez a reakció a 9 szorító tagot arra kényszeríti, hogy a tárcsához viszonyítottan tengelyirányban elmozduljon. Minden egyes 12 kar vonórúdjában olyan csavar van, amely a 10 nyomólap furatán halad keresztül, 20 és ezzel pontosan illeszkedik, úgy, hogy a 13 csavarfeje a 10 nyomólap külső felületére szoruljon. A csavar szára a furaton áthaladva a 11 nyomólapon levő további furaton keresztül, ezzel szorosan illeszkedve nyúlik ki. Erre csavarjuk fel a 25 14 anyát, amely a 11 nyomólap külső felületére, a 15 biztosító alátételem rászorul. Az 1 tartószervnek viszonylag tág furatai vannak, és a 12 karok vonórúdjai ezeken haladnak át. A 9 szorító tagot az 1 tartószerven a 16 csapok 30 vezetik, amelyek rugalmasan, gumiperselyek segítségével vannak az 1 tartószervben ágyazva és amelyek szorosan illeszkednek a 10 és 11 nyomólapok furataival. A 12 karok vonórúdjai olyan húr mentén elren-35 dezettek, amely 4 súrlódó betétek nyomásközpontjaitői sugárirányban kifelé fekszenek. A rajz azt szemlélteti, hogy a húrok az 5 hátlapok ütköző részein haladnak át, amely részek a 6 és 7 ütköző felületekkel érintkeznek. 40 A 10 és 11 nyomólapok egymáshoz viszonyítottan párhuzamos helyzetben állnak, annak a nyomóegységnek a segítségével, amelynek merevítőjében a 17 tömb van. Ez leszerelhetően helyezkedik el a 10 és 11 nyomólapok sugárirányban 45 legszélső végei között. A 14 anyákat úgy állítjuk, hogy biztosítsák a kívánt párhuzamos állást. A 17 tömböt a rugós 19 kapocs felfelé álló 18 szárvégei rögzítik a 20 csavar közbenjöttével, emellett a 17 tömböt helyzetében megtartja az a rugós 21 rög-50 zítő, amelynek két pár 22 karja van. Ezeknek a szabadonálló végeit kiakaszthatóan fogják be a 10 és 11 nyomólapok 23 furatai. A 19 rugós kapocsból kivágott 24 rugónak van egy pár befelé irányuló 25 karja, amely a 2, 3 55 súrlódó betétes egységre hatva, ezeket sugárirányban befelé nyomja, ezzel meggátolja a laza illeszkedésükből származó zörejeket, és a nyomólapokat a 8 ütközőkre rászorítva tartja. Ha a féket működtetjük, akkor a 2 súrlódó 60 betétes egység közvetlenül szorul a tárcsára, a 3 súrlódó betétes egység pedig a 9 szorítótag által kifejtett reakció révén szorul a tárcsa ellentétes felületére. A reakció viszont visszahat a 17 tömb révén oly módon, hogy nem éri hajlítónyomaték a 65 nyomólapokat, ami egyébként a 12 karok vonó-2