171555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tojások keltetésére
171555 , 5 6 kat is annak megfelelően, hogy ezek milyen működésére van szükség a kívánt állapotok fenntartásához. A 9 nedves hőmérő érzékeli a tároló belsejében levő relatív nedvességet és ha ez túlságosan alacsony, bekapcsolja a 7 befecskendező szerke- 5 zetet, amely vizet juttat a tárolóba. Az O2 és C02 tartaiom a tároló légterében csupán azáltal tartható a kívánt szinten, hogy kellő mennyiségű levegő áramlik be a tárolóba. 10 Az ilyen típusú tárolók különböző hátrányos tulajdonságait már előzőleg ismertettük. A találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját a 2. ábrán látható vázlat mutatja. Az előbb ismertetett, szokásos berendezés- 15 -típushoz hasonlóan a keltetni kívánt tojások itt is hőszigetelt 10 tárolóban vannak. Az előző kivitelhez hasonlóan itt is vannak levegőt elosztó 11 ventillátorok, 12 fűtőtestek és 20 hűtő csőkígyók. A levegő 13 beömlőcsövön keresztül áramlik a 10 20 tárolóba és a levegő beáramlási sebességét, illetve a beáramló levegő mennyiségét 14 ventillátor szabályozza. Az eddig ismert kivitelek és a találmány szerinti megoldás közötti első különbség hogy a 14 ventillátor által beáramoltatott levegő először egy 25 légkondicionáló szerkezetbe jut, amely a levegőt előkondicionálja. E légkondicionáló szerkezetet a 2. ábrán 15 hivatkozási számmal jelöltük. A 14 ventillátor működése folyamán a levegő csupán a légkondicionáló szerkezeten keresztül tud a 10 30 tárolóba jutni. A második eltérés, hogy a 14 ventillátort a négy 16 száraz hőmérő közül valamelyik működteti akkor, amikor a hőmérséklet egy meghatározott érték fölé emelkedik, hasonlóan az eddig ismert berendezésekhez, azonban a 14 ventil- 35 lator működtetését egy a 10 tárolóban elhelyezett 17 nedves hőmérő végzi olyan esetekben, amikor a 17 nedves hőmérő révén érzékelt nedvességi szint egy meghatározott maximális érték fölé nő. így az előzőekben ismertetett, szokásos berendezéseknél 40 tapasztalttal ellentétben a levegő beáramoltatását a tárolóban levő nedves hőmérsékletre érzékeny szerkezetrész szabályozza, és a keltető berendezés 10 tárolójába áramló levegő a beáramlás időpontjában szabályozott hőmérsékletű és nedvességtartalmú. A 45 17 nedves hőmérő a levegő beáramlásának csupán átlagos sebességét szabályozza. A 12 fűtőtestek és 20 hűtő csőkígyók csupán kisegítés céljaira szolgálnak, amelyek a 10 tárolóban levő környezeti hatásokra csupán időnként dolgoznak. Ezeket a szer- 50 kezetrészeket csupán a hozzájuk tartozó száraz hőmérőkkel érzékelt száraz hőmérsékletek befolyásolják. A 15 légkondicionáló szerkezet aránylag egyszerű, amelybe a levegőt 14 ventillátor révén, ez 55 által szabályozottan vezetjük be és a légkondicionáló szerkezetbe jutott levegőt 23 fűtőelemmel fűtött 22 vízfürdőből származó vízgőzzel nedvesítjük és fűtjük. A 22 vízfürdőkből a rajzon csupán egyet tüntettünk fel. A 22 vízfürdők a 60 rajzon nem látható szerkezetrészek révén önműködően tölthetők fel. A vízbe merülő 23 fűtőelemeket a 21 nedves hőmérő révén érzékelt nedves hőmérsékletnek megfelelően szabályozzuk. 65 Ha a beáramoltatott levegő túlságosan meleg ahhoz, hogy a légkondicionáló szerkezetből kiáramló levegő a kívánt tulajdonságokat mutassa, ezt a légkondicionáló szerkezeten kívül levő 26 hőmérő érzékeli és bekapcsolja a 24 hideg vizet befecskendező szerkezetet, amely a 15 légkondicionáló szerkezeten áthaladó levegőbe hideg vizet permetezve a levegőt hűti és nedvesíti. A 21 nedves hőmérőre is .jutnak permetcseppek, úgyhogy a 22 vízfürdő tovább melegít és így a vízfürdőből is nedvesség jut a levegőbe. A 25 terelőlemez megakadályozza folyadékállapotú víznek levegőbe jutását. A keltető berendezés tárolójában kívánt viszonyok mind az ismert berendezéseknél, mind a találmány szerinti berendezésnél azonosak. A kívánt viszonyok biztosításához a tárolóban rendszerint 37,8 C° hőmérsékletnek, körülbelül 50% nedvességnek, körülbelül 20-21% oxigénnek és kis %-os mennyiségben széndioxidnak kell lenni. Az előző időkben azt tartották, hogy a C02 tartalom előnyösen 0,5%, azonban megállapítottuk, hogy előnyös, ha a széndioxid tartalmat alacsonyabbra, körülbelül 0,2%-ra állítjuk be. A légkondicionáló szerkezetből kiáramló levegő esetében előnyös, ha ennek száraz hőmérséklete 27,8 ± 2,8 C° és relatív nedvességtartalma 65% és 70% között van. Ezek az értékek a keltető berendezés 10 tárolójában körülbelül 30 C° nedves hőmérsékletre nőnek. A légkondicionáló szerkezetből kiáramló levegő jellemző értékei másképpen is beállíthatók, így például a levegő száraz hőmérséklete lehet 22,2 C°, relatív nedvessége pedig 70%. A hőmérséklet 27,8 C° nedves hőmérsékletre emelkedhet. Azt találtuk, hogy a tojás belsejében levő fejletlen csirkemagzat élete folyamán az időegység alatt elfogyasztott oxigén és a kibocsátott víz, C02 és hő mennyisége egymással mindig állandó arányban van, noha a keltetőgépben töltött idő és főként a kikelési idő folyamán ezek a mennyiségek rendkívüli módon megnőnek. E miatt szokásos a tojásokat a keltetőgépből -amelyben a tojások a keltetés kezdeti idején vannak — a keltetés utolsó időszakára egy másik keltetőgépbe átvinni, ahol intenzívebb szellőzést, levegő-áramoltatást lehet biztosítani, mert a levegőszükséglet a keltetési idő elején és végén nagymértékben eltérő. Ez a módszer találmányunk esetében is alkalmazható, azonban találmányunk ugyanannak az elméleti alapnak alkalmazásával mindkét időszakra egyformán használható, azonban a két időszakban az energiaszükséglet természetesen eltérő. A hőmérséklet és nedvességtartalom közötti viszony a 3. ábrán látható. Az ábrán B jellel tüntettük fel azt a kiválasztott pontot, amely a tárolóban a kívánt hőmérsékleti és nedvességi viszonyokat jelzi. A tojások hőt és vizet termelnek és az élő tojások tárolóban való jelenléte a hőmérsékletet és nedvességtartalmat a CD egyenesen a D irányában növeli. Természetesen a diagram a hatások, illetve folyamatok természetét csupán kvalitatív módon, minőségileg mutatja és nem alkalmas arra, hogy valamilyen tényleges folyamatnak megfelelő állapotot érzékeltessen. A CD vonal ferde-3
