171555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tojások keltetésére

7 171555 8 sége, lejtése független a keltető berendezésben levő tojások számától és független a tojások korától is (emlékeztetünk arra, hogy a tojás élete folyamán bizonyos arányosság van a tojás kora és ennek vizet és hőt kibocsátó képessége között). A tapasz­talatok szerint a különböző paraméterek közül bármilyen másik két paraméternek egymáshoz való viszonyát mutató diagram az ábrán vázolthoz ha­sonló tulajdonságú. A CD vonalon levő B ponthoz a keltető berendezésben 37,8 C° hőmérséklet és 50% relatív nedvesség tartozik. A keltető berendezés 10 tárolójában levő levegő hőmérsékletének és nedvességének B ponton való tartásához a fentiek alapján elegendő, ha a tá­rolóba olyan levegőt áramoltatuk be, melynek hő­mérséklete és nedvességtartalma a CD vonalon a B ponttól balra és alacsonyabban van. Az így be­áramoltatott levegő a tárolóban levő levegőt hűti az ossz nedvességtartalmat csökkenti és ezáltal kompenzálja, kiegyenlíti a tojások hatását. Ahhoz, hogy a keltető berendezés tárolójában a kívánt, B pontnak megfelelő viszonyokat tartsuk, időegysé­genként olyan mennyiségű előkondícionált levegőt kell beáramoltatni, amely a tárolóban levő tojások hatását kiegyenlíti. A beáramoítatott levegő mennyisége attól függ, hogy a tárolóba bevezetni kívánt, kondicionált levegő hőmérsékletét és ned­vességtartalmát jelző pont a CD vonalon milyen messze van a B ponttól. Abban az esetben, ha a beáramoltatott levegő állapotát jelző pontok a CD vonalon magával a B ponttal egybeesnek, a leyegőt végtelen nagy sebességgel kell a tárolóba áramol­tatni. A végtelen nagy sebességgel való beáramol­tatás esetén a tárolóban levő C02 tartalom ugyan­azon a szinten van, mint a betáplált levegőben levő C02 tartalom, azaz megfelel a normál atmosz­férikus levegőben levő széndioxid tartalomnak. A bevitt 02 mennyiség egyenesen arányos az időegységenként beáramoltatott levegő mennyi­ségével. A tojások révén időegységenként előállított C02 mennyiség arányos a tojások által kibocsátott hő és víz mennyiségével. Az időegységenként be­áramoltatott levegő mennyisége arányos a tojások révén ugyanilyen idő alatt termelt hő és víz mennyiségével. Ezekből következik (és számítással is bizonyítható), hogy ha a tárolóban a hőmérsék­letet és nedvességet állandó értéken tartjuk, akkor a tárolóban levő levegő C02 tartalma is állandó. Hasonló módon az oxigéntartalom is állandó ma­rad. A C02 tartalom tényleges szintjét annak a pontnak CD vonalon levő helyzete határozza meg, ami a beáramoltatott levegő hőmérsékletét és ned­vességét jelöli, mivel e pont helyzete szabályozza azt az átlagos sebességet, amivel a levegőt a tá­rolóba beáramoltatjuk. így azt találtuk, hogy a 22,2C°-nak megfelelő, száraz hőmérsékletet jelölő és 72% viszonylagos nedvességet mutató A pont révén meghatározott állapotban levő atmoszférikus levegő beáramoltatásakor a tárolóban levő C02 tartalom körülbelül 0,2%. A B ponthoz közelebb levő E pontnak megfelelő viszonyok között a C02 tartalom körülbelül 0,1%. Az E pontnak megfelelő viszonyok esetén a viszonyok tartásához legalább kétszer annyi levegőt kell időegységenként beve­zetni, mint az A pontnak megfelelő viszonyok esetén. Ez a keltető berendezés légkondicionáló szerkezetének és 14 ventillátorának energiafogyasz­tását megnöveli. 5 Az előbbi bekezdésben olyan állapotot tárgyal­tunk, amely talán elméleti annyiban, hogy felté­teleztük, hogy a keltető berendezésnek nincs hő­vesztesége és a levegő beáramoltatási viszonyai tö­kéletesen vannak szabályozva. A valóságban van IQ hőveszteség, ami egy olyan vektort hoz létre, amely a B ponttól függőlegesen lefelé mutat. Mivel a keltető berendezést állandó hőmérsékleten tart­juk, ez a vektor állandó, azonban ennek CD vonal ferdeségére, lejtésére való hatása meghatározatlan, 15 mivel a vonal menti hatásfokozás a tojások anyag­cseréje következtében a tojások tényleges korának és számának függvénye. így a hőveszteség helyi kompenzálását tapasztalati úton kell meghatározni. A találmány szerinti légkondicionáló ismertetett 20 alakja gazdaságosan használható, mivel energia­fogyasztása kicsi, azonban szélsőséges klímaviszo­nyok esetén a levegő előkondicionálását nem lehet olyan pontosan végezni, mint amire szükség volna. Ezért a találmány szerinti berendezés szélsőséges 25 klímaviszonyok melletti gazdaságos használatának lehetővé tételére kívánatos, hogy 20 hűtő cső­kígyókkal is el legyen látva, amelyeket száraz hő­mérő révén szabályozunk, illetve kapcsolunk be akkor, amikor a hőmérséklet a 38 C°-ot megha-30 ladja. Ilyen viszonyok között bekapcsolja a 14 ventillátort is, úgyhogy ekkor - a 2. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alaknál — a szellőzési sebesség nagyobb. Arra is van lehetőség, hogy — például mivel a 35 beáramoltatott levegő nincs pontosan kondicio­nálva — a tárolóban levő levegő hőmérséklete és vízmentes nedvességtartalma együtt, olyan módon változzon, hogy a nedves hőmérséklet állandó ma­rad. Egy csupán a nedves hőmérsékleten alapuló 40 szabályozó rendszer az ilyen változást nem észleli és az állapot helyesbítésére 16 járulékos száraz hőmérők és 12 fűtőtestek szükségesek. Ha a 16 száraz hőmérő révén érzékelt száraz hőmérséklet egy előre meghatározott minimum alá esik, egy 45 szabályozó rendszer a 12 fűtőtesteket bekapcsolja és a levegő visszaáll a kívánt állapotra. Végül ha olyan levegőt áramoltatunk be, amely­nek állapotát a 3. ábra CD vonala fölötti pont, például az F pont jelzi (azaz nedvességtartalma 50 nagyobb, mint amire egy adott hőmérsékleten el­méletileg szükség volna) a keltető berendezés tá­rolójának száraz hőmérséklete csökkenhet. Ennek kompenzálására a 16 száraz hőmérők révén vezérelt 12 fűtőtestek szolgálnak. 55 A kondicionált levegőt keltető berendezés 10 tárolójába beáramoltató 14 ventillátort ennél a példánál főként a tárolóban levő levegő nedves hőmérséklete, függvényében szabályozzuk. A 17 nedves hőmérő rendkívül érzékeny és a működési 6C körülmények között a reagálási, működésbe lépési ideje előnyösen néhány másodperc vagy ennél is kevesebb. Például egy higanyos 17 nedves hőmérő­ben belső huzal van, amely a higannyal akkor jut érintkezésbe, amikor a nedves hőmérséklet egy 65 előre meghatározott érték fölé emelkedik. Ez az 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom