171350. lajstromszámú szabadalom • Berendezés viszkózszálak folyamatos előállítására és kezelésére

3 171350 4 reit motollákon csavarvonal-alakban vezetik, és a motollákra folyadék- (kezelőfolyadék vagy mo­sófolyadék) -sugarat irányítanak. A motolláról lefolyó folyadékot vályúban felfogják, adott esetben regenerálják és visszavezetik. Ez a be­rendezés az elérhető termelékenységhez képest túlságosan terjedelmes, különösen ha a modern eljárások szerinti összes kezelési műveletet el kí­vánjuk végezni. Ezenkívül ez az ismert berende­zés nem zárt burkolatban van elhelyezve, ezért a kezelő személyek ki vannak téve a kezelőfolya­dékok káros, esetleg súlyosan mérgező hatásá­nak. Végül legjelentősebb hátránya, hogy az egyik motolláról a másikra áthaladó szál az előző kezelés vagy mosás folyadékát átviszi a követke­ző kezelésre szolgáló motolla tartományába, így a folyadékok egymást szennyezik. A fenti megoldásnál lényegesen előnyösebb az az ismert berendezés, amely az összes szálképző és -kezelő szerkezetet magában foglaló zárt egy­ségként van kialakítva. Ennél a megoldásnál min­den kezelési művelet különálló hengereken megy végbe, amelyhez külön-külön folyadékfelfogó tálcák tartoznak, ezért a berendezés túlságosan terjedelmes, meghajtása bonyolult, és a szálnak az egyes kezelések között hosszú utat kell meg­tennie. Ennél a megoldásnál már alkalmaztak egyes kezelések között folyadékeltávolítást, eh­hez azonban textilanyagú folyadéklehúzót hasz­náltak, amelynek telítődését forróvizes mosással akadályozták meg. A mosás szükségessége miatt tehát ez a berendezés nem alkalmas állandó fo­lyamatos üzemre, vagy folyamatos üzem esetén a folyadékeltávolítás nem eléggé hatékony. Lénye­ges hátránya továbbá ennek az ismert berende­zésnek, hogy nem teszi lehetővé folyamatosan és egyidejűleg több szál párhuzamos előállítását és e szálak fonallá egyesítését. Viszkózalapú kordszálak előállítására ismert olyan berendezés, amelynél a kicsapófürdőből ér­kező szálat alsó és felső húzótárcsákon és ezek­hez tartozó terelőrudakon többször körülvezetik, ahol az alsó és felső tárcsák között ferdén elhe­lyezett kezelőcsatorna van. Ez a kezelőcsatorna csővezetékek útján zárt cirkulációs rendszerbe tartozó kezelőfolyadék-tartályokkal van össze­kapcsolva. A folyadékkal történő kezelés tehát zárt rendszerben történik, a szálról a felesleges folyadék pedig a ferde csatornán és csővezeté­ken át lefolyik az alul elhelyezett folyadéktar­tályba. Mivel ez a megoldás meglehetősen terje­delmes és bonyolult, kizárólag a szálképzést köz­vetlenül követő különleges minőségjavító (a kordszálak rugalmasságát biztosító) kezeléshez alkalmazzák, míg a viszkóz szálak gyártásánál egyébként is szokásos folyadékfürdős kezeléseket ismert módon, folyadékfelfogó tálcákkal ellátott különálló hengereken végzik. Az egész berende­zés terjedelmessége mellett itt is fennáll a folya­dékeltávolítás nem kellő hatékonyságának prob­lémája. Végül ismeretessé vált olyan berendezés is, amelynél a kicsapófürdőt elhagyó szálakat keze­lődob körül spirálalakú pálya mentén vezetik, ahol a kezelődob tengelyirányban egymást köve­tő, egymás mellett elrendezett kezelőszakaszokra van osztva, és e kezelőszakaszokban foganatosít­ják a szálnak a különböző folyadékfürdőkkel tör­ténő érintkeztetését. Az egyes kezelő, ill. mosó-5 közegeket a berendezés alsó tartományában el­rendezett tartályokban vagy tálcákban gyűjtik össze. Ismertté vált olyan berendezés is, amely­ben a kezelődob mentén és ez utóbbival lénye­gében párhuzamosan mellékhengerek is vannak, 10 s ezek alkalmazásával lehetővé vált több egyi­dejűleg előállított elemi szál külön-külön törté­nő kezelése is. Ez utóbbi megoldás különösen azért bizonyult előnyösnek, mert így bár az egyidejűleg képzett elemi szálak kezelése kü-15 lön-külön történik, mégis egymás közvetlen kö­zelében maradnak, így későbbi egyesítésük kü­lönösebb nehézség nélkül elvégezhető. E két utolsóként említett megoldásnál is meg­marad azonban az a hátrány, hogy az egyes ke-20 zelési műveletek között nincs megoldva a szál­ra tapadó folyadék eltávolítása, így az egyes fo­lyadékok egymást szennyezik, ül. a mosófolya­dékban az előző kezelési művelet vegyszere fo­kozatosan feldúsul, a mosást követő kezelési mű-25 velet folyadéka pedig a mosófolyadék bejutásá­tól egyre inkább felhígul. Ennek következtében a kezelőfolyadék állandó regenerálásáról és pót­lásáról kell gondoskodni, a mosófolyadékként al­kalmazott vizet pedig általában kivezetik a be-30 rendezésből és állandóan friss vizet használnak. Az elvezetett mosóvizet a környezetvédelmi igé­nyeknek megfelelően természetesen megfelelő el­járásokkal tisztítani kell, mielőtt csatornába vagy természetes vízfolyásba engednénk. 35 A találmány célja olyan, az eddig ismert meg­oldások előnyeit magában foglaló, hátrányait pe­dig kiküszöbölő berendezés kialakítása, amely a szükséges gyártási és kezelési műveletek eddi­ginél nagyobb termelékenységgel történő foga-40 natosítására, a korábbinál jobb minőségű termé­kek előállítására, és a kezelőfolyadékok gazda­ságos felhasználására alkalmas, az eddigieknél kisebb terjedelmű, és több azonos berendezés­ből álló gépsorrá kapcsolható össze. 45 A kitűzött célt a találmány értelmében olyan berendezéssel valósítjuk meg, amelynél a szál­nak az egyik kezelőszakaszból a következőbe va­ló áthaladási útjában a szálra tapadt folyadék-50 film, főként kezelőfolyadék-film leszakítására al­kalmas folyadékeltávolító szerv van elhelyezve. Ez a folyadékeltávolító szerv lehet a szálra gáz­sugarakat fúvó fúvóka, vagy pedig a szál átve­zetésére alkalmas, lényegében csőalakú test, 55 amelynek kamrákból álló belső ürege gáz-nyo­móvezetékre van csatlakoztatva. Célszerűen a csőalakú testnek gáz-nyomóvezetékre kapcsolt belépőkamrája, gáz- és adott esetben folyadék­elvezető vezetékre kapcsolt kilépőkamrája és a 60 belépőkamra és a küépőkamra között fojtási he­lyeket tartalmazó kamrarésze van. Ez utóbbi kamrarész egymáshoz kapcsolódó, azonosan ki­képzett, a gáz áramlásának irányában divergáló szakaszokból lehet kialakítva. 65 A találmányt az alábbiakban példaképpeni ki-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom