171350. lajstromszámú szabadalom • Berendezés viszkózszálak folyamatos előállítására és kezelésére

3 171350 4 reit motollákon csavarvonal-alakban vezetik, és a motollákra folyadék- (kezelőfolyadék vagy mosófolyadék) -sugarat irányítanak. A motolláról lefolyó folyadékot vályúban felfogják, adott esetben regenerálják és visszavezetik. Ez a berendezés az elérhető termelékenységhez képest túlságosan terjedelmes, különösen ha a modern eljárások szerinti összes kezelési műveletet el kívánjuk végezni. Ezenkívül ez az ismert berendezés nem zárt burkolatban van elhelyezve, ezért a kezelő személyek ki vannak téve a kezelőfolyadékok káros, esetleg súlyosan mérgező hatásának. Végül legjelentősebb hátránya, hogy az egyik motolláról a másikra áthaladó szál az előző kezelés vagy mosás folyadékát átviszi a következő kezelésre szolgáló motolla tartományába, így a folyadékok egymást szennyezik. A fenti megoldásnál lényegesen előnyösebb az az ismert berendezés, amely az összes szálképző és -kezelő szerkezetet magában foglaló zárt egységként van kialakítva. Ennél a megoldásnál minden kezelési művelet különálló hengereken megy végbe, amelyhez külön-külön folyadékfelfogó tálcák tartoznak, ezért a berendezés túlságosan terjedelmes, meghajtása bonyolult, és a szálnak az egyes kezelések között hosszú utat kell megtennie. Ennél a megoldásnál már alkalmaztak egyes kezelések között folyadékeltávolítást, ehhez azonban textilanyagú folyadéklehúzót használtak, amelynek telítődését forróvizes mosással akadályozták meg. A mosás szükségessége miatt tehát ez a berendezés nem alkalmas állandó folyamatos üzemre, vagy folyamatos üzem esetén a folyadékeltávolítás nem eléggé hatékony. Lényeges hátránya továbbá ennek az ismert berendezésnek, hogy nem teszi lehetővé folyamatosan és egyidejűleg több szál párhuzamos előállítását és e szálak fonallá egyesítését. Viszkózalapú kordszálak előállítására ismert olyan berendezés, amelynél a kicsapófürdőből érkező szálat alsó és felső húzótárcsákon és ezekhez tartozó terelőrudakon többször körülvezetik, ahol az alsó és felső tárcsák között ferdén elhelyezett kezelőcsatorna van. Ez a kezelőcsatorna csővezetékek útján zárt cirkulációs rendszerbe tartozó kezelőfolyadék-tartályokkal van összekapcsolva. A folyadékkal történő kezelés tehát zárt rendszerben történik, a szálról a felesleges folyadék pedig a ferde csatornán és csővezetéken át lefolyik az alul elhelyezett folyadéktartályba. Mivel ez a megoldás meglehetősen terjedelmes és bonyolult, kizárólag a szálképzést közvetlenül követő különleges minőségjavító (a kordszálak rugalmasságát biztosító) kezeléshez alkalmazzák, míg a viszkóz szálak gyártásánál egyébként is szokásos folyadékfürdős kezeléseket ismert módon, folyadékfelfogó tálcákkal ellátott különálló hengereken végzik. Az egész berendezés terjedelmessége mellett itt is fennáll a folyadékeltávolítás nem kellő hatékonyságának problémája. Végül ismeretessé vált olyan berendezés is, amelynél a kicsapófürdőt elhagyó szálakat kezelődob körül spirálalakú pálya mentén vezetik, ahol a kezelődob tengelyirányban egymást követő, egymás mellett elrendezett kezelőszakaszokra van osztva, és e kezelőszakaszokban foganatosítják a szálnak a különböző folyadékfürdőkkel történő érintkeztetését. Az egyes kezelő, ill. mosó-5 közegeket a berendezés alsó tartományában elrendezett tartályokban vagy tálcákban gyűjtik össze. Ismertté vált olyan berendezés is, amelyben a kezelődob mentén és ez utóbbival lényegében párhuzamosan mellékhengerek is vannak, 10 s ezek alkalmazásával lehetővé vált több egyidejűleg előállított elemi szál külön-külön történő kezelése is. Ez utóbbi megoldás különösen azért bizonyult előnyösnek, mert így bár az egyidejűleg képzett elemi szálak kezelése kü-15 lön-külön történik, mégis egymás közvetlen közelében maradnak, így későbbi egyesítésük különösebb nehézség nélkül elvégezhető. E két utolsóként említett megoldásnál is megmarad azonban az a hátrány, hogy az egyes ke-20 zelési műveletek között nincs megoldva a szálra tapadó folyadék eltávolítása, így az egyes folyadékok egymást szennyezik, ül. a mosófolyadékban az előző kezelési művelet vegyszere fokozatosan feldúsul, a mosást követő kezelési mű-25 velet folyadéka pedig a mosófolyadék bejutásától egyre inkább felhígul. Ennek következtében a kezelőfolyadék állandó regenerálásáról és pótlásáról kell gondoskodni, a mosófolyadékként alkalmazott vizet pedig általában kivezetik a be-30 rendezésből és állandóan friss vizet használnak. Az elvezetett mosóvizet a környezetvédelmi igényeknek megfelelően természetesen megfelelő eljárásokkal tisztítani kell, mielőtt csatornába vagy természetes vízfolyásba engednénk. 35 A találmány célja olyan, az eddig ismert megoldások előnyeit magában foglaló, hátrányait pedig kiküszöbölő berendezés kialakítása, amely a szükséges gyártási és kezelési műveletek eddiginél nagyobb termelékenységgel történő foga-40 natosítására, a korábbinál jobb minőségű termékek előállítására, és a kezelőfolyadékok gazdaságos felhasználására alkalmas, az eddigieknél kisebb terjedelmű, és több azonos berendezésből álló gépsorrá kapcsolható össze. 45 A kitűzött célt a találmány értelmében olyan berendezéssel valósítjuk meg, amelynél a szálnak az egyik kezelőszakaszból a következőbe való áthaladási útjában a szálra tapadt folyadék-50 film, főként kezelőfolyadék-film leszakítására alkalmas folyadékeltávolító szerv van elhelyezve. Ez a folyadékeltávolító szerv lehet a szálra gázsugarakat fúvó fúvóka, vagy pedig a szál átvezetésére alkalmas, lényegében csőalakú test, 55 amelynek kamrákból álló belső ürege gáz-nyomóvezetékre van csatlakoztatva. Célszerűen a csőalakú testnek gáz-nyomóvezetékre kapcsolt belépőkamrája, gáz- és adott esetben folyadékelvezető vezetékre kapcsolt kilépőkamrája és a 60 belépőkamra és a küépőkamra között fojtási helyeket tartalmazó kamrarésze van. Ez utóbbi kamrarész egymáshoz kapcsolódó, azonosan kiképzett, a gáz áramlásának irányában divergáló szakaszokból lehet kialakítva. 65 A találmányt az alábbiakban példaképpeni ki-2