171343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etiléntartalmő, nedves gázelegyek etiléntartalmának visszanyerésére

171343 10 tén vezetjük vissza a 130 abszorpciós kolonnába. A szénhidrogén oldószert, amellyel a gázáramból az 1,2-diklóretánt abszorbeáltuk egy 22 vezetéken át egy 140 hőcserélőbe vezetjük, ahol azt a 160 oszlopban kihajtott oldószerrel felmelegítjük, majd egy 37 vezetéken át a 160 oszlopba vezetjük. A 160 oszlop tálcás vagy töltött oszlop lehet, melybe az 1,2-diklóretánban gazdag szénhidrogén oldószert egy a 160 oszlop feje alatt, a köpenyen elrendezett pontnál vezetjük be, majd a 160 oszlopban lefelé, elgőzölögtetett 1,2-diklóretánnal ellenáramban folytatjuk. Az elgőzölögtetett 1,2-diklóretánt egy 24 vezetéken és egy 200 hőcserélő-forralón át vezetjük a 160 oszlopba. Az 1,2-diklóretánt, melyet egy 25 vezetéken át vezetünk el a 160 oszlopból, egy 170 kondenzátorban kondenzáltatunk le és egy 26 vezetéken át egy 180 ref lux-tartályba vezetjük. A 180 reflux-tartályban összegyűlő refluxot egy 27 vezetéken át bocsátjuk egy 190 szivattyúra, amelylyel az 1,2-diklóretánt a 190 szivattyúval egy 31 vezetékbe vezetjük. A 31 vezetékbe nyomott 1,2--diklóretán egy részét egy 28 vezetéken át refluxként a 160 oszlopba vezetjük, míg az 1,2--diklóretán többi részét termékként egy 29 vezetéken át hordjuk ki a berendezésből. A 160 oszlopban kihajtott oldószert egy 23 vezetéken, egy 210 szivattyún és egy 34 vezetéken át a 140 hőcserélőbe vezetjük, ahol azt a 130 abszorpciós kolonnából kivezetett 1,2-diklóretánban gazdag oldószerrel hűtjük le, majd egy 35 vezetéken egy 150 vízhűtésű hőcserélőben vízzel tovább hűtjük, végül pedig egy 21 vezetéken vezetjük viszsza a 130 abszorpciós kolonnába. A 19 és 29 vezetékekből kapott száraz 1,2-diklóretánt tárolóba vezetjük, vagy bekeverhetjük a 20 szeparátor 3 vezetékének nedves anyagába és a nedves, nyers 1,2-diklóretánt továbbkezeljük. A 130 abszorbciós kolonnát a választott abszorbens közeg, a kolonna geometriai méretei és üzemi nyomása függvényében egy 90 °C felső határig terjedő hőmérsékletintervallumban felső hőmérsékleten üzemeltethetjük. Általában nagyobb nyomáson és alacsonyabb hőmérsékleten kedvezőbbek a körülmények az 1,2-diklóretán abszorbciója szempontjából. A kihajtóként alkalmazott 160 kolonnát viszonylag kis nyomáson kell üzemeltetni, hogy mérsékelt hőmérsékleten elősegítsük az 1,2--diklóretán elkülönítését az abszorbens közegtől. A nyomás és a hőmérséklet a kiválasztott oldószer függvényeként határozható meg, szokásos üzemi körülmények között 1—3 atm. nyomáson és 95—250 °C hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítási módját a 3. ábra segítségével mutatjuk be. Az oxiklórozási reakció hulladékgázát klórozott szénhidrogén-származékainak, reakcióvizének és sósavgázának kondenzálása után az 1 vezetéken át hozzuk be az etilén-visszanyerési eljárás technológiai folyamatába. Az oxiklórozási folyamat hulladékgázelegyét általában nagy nyomáson és 10—60 °C közötti hőmérsékleten kapjuk. A gázkeveréket az 1 vezetékből a 10 hőcserélőbe juttatjuk, ahol hőmérsékletét 5 °C és —35 °C közé csökkentjük. A reakcióvíz és a visszamaradt klórozott szénhidrogénszármazékok legnagyobb részét itt kondenzáljuk le a gáz-5 áramból. A gázt és a kondenzált folyadékot a 2 vezetéken át áramoltatjuk a 20 szeparátorba, ahol a kondenzált folyadékot elkülönítjük a gáztól, és a 3 vezetéken át visszük ki a folyamatból. A lehűtött gázt ezután a 4 vezetéken visszük to-10 vább a 30 szárítóba. A reakcióvíz nyomait olyan mértékben választjuk le, hogy a 30 szárítót elhagyó gáz víztartalma 0,025 ezrelék alatt legyen. A lehűtött gázt az 5 vezetékben vezetjük a 40 hőcserélőbe, ahol a gázt a 110 kontakt-reaktorosz-15 lopból elvezetett forrógázok hőjével hevítjük fel. A száraz, felhevített gázt a 6 vezetéken keresztül vezetjük a 110 kontakt-reaktoroszlop lábához. A 110 kontakt-reaktoroszlopban két, acél Raschig-gyűrűkkel töltött ágy van kiképezve. 20 Az alul elrendezett ágyat a 16 vezetéken át a 80 szivattyúval keringtetett 1,2-diklóretánnal öblítjük át. A keringtetett 1,2-diklóretánt ezután egy 17 vezetéken a 100 hőcserélőbe vezetjük és lehűtjük, majd a 19 vezetéken a 110 kontakt-25 reaktoroszlop alsó ágya fölött vezetjük be a 110 kontakt-reaktoroszlopba. Az l,2^diklóretán keringtetett áramába a klórt közvetlenül a 21 vezetéken keresztül vagy közvetlenül a 110 kontakt-reaktoroszlopba vezetjük be. A 110 kontakt-30 reaktoroszlop fenekén a folyadékszintet a folyadéknak a 18 vezetéken át való lecsapolásával szabályozzuk. A 18 vezetéken át lecsapolt 1,2--diklóretán azonban egy kis mennyiségű klórt is tartalmazhat. Ezért a 18 vezeték 1,2-diklóretán-35 ját híg nátronlúggal hozhatjuk össze és ezután szárítjuk. Az oxiklórozási eljárás szárított hulladékgázát ellenáramban vezetjük be az áramló 1,2-diklóretánba és klórba. Ezzel az etilént a gázáramból az 1,2-diklóretánba abszorbeáljuk és a 40 klórral 1,2-diklóretánná reagáltatjuk el. Az etilén oxiklórozási folyamatának hulladékgázelegyét ezután felvezetjük a 110 kontakt-reaktoroszlop felső töltött szakaszába, ahol a gázt a 22 vezetéken bevezetett 1,2-diklóretánnal ellen-45 áramban vezetjük át. A 110 kontakt-reaktor oszlop felső töltött szakaszában végzett művelettel biztosítjuk azt, hogy a 110 kontakt-reaktoroszlop alsó töltött szakaszában az 1,2-diklóretánból kihajtott klórt az atmoszférába bocsátott gázból 50 abszorbeálhassuk és így a rendszert elhagyó gáz klórmentes legyen. Az etilén oxiklórozási folyamatának hulladékgáza, amelynek etiléntartalmát klórral lényegében reagáltattuk, még komoly mennyiségű gőzfázisban levő 1,2-diklór-55

etánt tartalmaz. Ezért a gázelegyet a 110 kontakt-reaktoroszlopból a 7 vezetéken a 40 hőcserélőbe vezetjük, ahol a 30 szárító hideg gázaival lehűtjük, majd a 8 vezetéken át egy 50 szeparátorba vezetjük, ahol az 1,2-diklóretán és más 60 klórozott szénhidrogénszármazékok 40 hőcserélőben kondenzált folyadékfázisát választjuk el a gázfázistól. A kondenzátumot a 9 vezetéken vezetjük el. A lehűtött, atmoszférába vezetendő gázokat a 11 vezetéken visszük egy 60 hőcseré-65 lőbe, ahol második lépésként kb. —35 °C hőmér-5