171266. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kétfázisú elegyek disszociálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. III. 26. Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. (FO—693) 171266 Nemzetközi osztályozás: C 02 B 1/10 ;\ Tulajdonos: HEMBACH Kamill oki. mérnök, 60%, BAYER Antal oki. gépészmérnök, 30%, , FANT A Jánosné gépésztechnikus, 10%, Budapest Tulajdonos: Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Berendezés kétfázisú elegyek disszociálására i A találmány berendezés kétfázisú elegyek disz­szociálására, főleg folyadékok által szállított és/vagy elnyelt gázok fölszabadítására és eltávo­lítására, pl. ivóvíz gáztalanítására, ahol a folya­dék gáztalanítása kezelőmedencében történik, a 5 kezelőmedence átfolyásos rendszerű, és a kétfá­zisú elegy bejuttatására, valamint a már szétvá­lasztott fázisok eltávolítására szolgáló vezetékek­kel van összeköttetésben. Gyakran előforduló ipari feladat az, hogy fo- io lyadékból és légnemű halmazállapotú anyagból álló, ún. kétfázisú elegyeket szét kell választani. E feladatok leggyakrabban a vegyipari művele­teknél adódnak, de igen jelentős — főleg az el­hárítandó veszélyek, illetve megelőzendő károk 15 nagysága miatt — e módszerek szerepe a közr­műhálózatök tervezésekor is. A települések és az ipari létesítmények vízel­látó hálózatainál súlyos gondot okoz évtizedek óta az, hogy a nyert, ill. szállított vízből kiváló 20 gázok levegővel keveredve ún. „robbanó­elegyet" alkothatnak. A veszélyes koncentráció elérése után a múltban számos katasztrófát oko­zó robbanás történt, amely nem csupán víztáro­lók, aknák, gépházak és egyéb műtárgyak tönk- 2 5 rémeriétéléhez vezetett, hanem igen sok személyi sérülést, sőt halálesetet is okozott. A közműrendszerekkel kapcsolatos „gázoso­dás" jelensége azért is egyre nagyobb jelentősé­gű, mivel a városiasodás, illetve az iparosodás 30 fejlődésével mind az ivó, mind pedig az ipari vízellátó hálózatokkal egyre nagyobb mennyisé­gi igényeket kell kielégíteni. A nagyobb meny­nyiségi igények miatt egyre inkább sor kerül olyan rosszabb minőségű — és a múltban emiatt mellőzött — vizek felhasználására és hálózatba való bejuttatására is, amelyek a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak robbanás­veszélyes gázokat. Vízben oldott, illetve elnyelt gázok eltávolítá­sára eddig három alapvető módszert használtak: a termikus, a mechanikus és a kémiai úton tör-' ténő gáztalanítást. Ezen ismert eljárások elsősor­ban a vízben oldott oxigén és széndioxid eltávo­lítására voltak alkalmasak. . A termikus gáztalanítási iriódszer azon alapul,' hogy a vizet hőközlés segítségével a forráspont közelébe fölmelegítik. Ennek során vékony suga­rakra bontják a vizet, majd ellenáramú gőz se­gítségével a vízsugarakat „átöblítik", miáltal ä vízben elnyelt gázok kihajthatók. Hátránya az eljárásnak, hogy az ivóvíz melegen élvezhetet­len, s ezért a hálózatba csak költséges visszahű­tés után vezethető be. Emellett számos esetben előfordulhat, hogy a forralás során az ivóvízből olyan nyomelemeket is ezáltal eltávolítanak, amelyek annak minőségromlásához vezetnek. A mechanikus gáztalanítást elsősorban a kor" róziós károkat okozó agresszív széndioxid, vala-; mint a kellemetlen szagú és ugyancsak korrózió-171266 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom