171266. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kétfázisú elegyek disszociálására

3 171266 4 veszélyt jelentő kénhidrogén eltávolítására hasz­nálják. A kénhidrogén eltávolítása különösen az élelmiszeripari technológiák (pl. konzervgyártás) esetében fontos, mivel már csekély mennyiségű jelenléte is a termék minőségét nagymértékben rontja. Ezen eljárás során a vizet vékony hártyává terítik széjjel, illetve vékony sugarakra bontják föl, majd természetes vagy mesterséges szellőz­tetés segítségével levegővel hozzák érintkezésbe. Ez történhet a víz haladási irányához viszonyít­va egyenáramú vagy ellenáramú levegőztetéssel egyaránt. Annak érdekében, hogy a víztömeget minél kisebb részecskékre lehessen fizikai módszerek­kel fölosztani, ezért különböző porlasztásos, per­metezéses, csörgedeztetéses, buborékoltatásos stb. módszerekhez folyamodtak. Az ismert mechanikus módszerek azzal a műszaki és gaz­dasági hátránnyal járnak, hogy egyrészt segítsé­gükkel nem lehet minden gázt eltávolítani (álta­lában pl. a metánt sem), továbbá az üzemeltetés­hez igen nagy mennyiségű többletlevegőre van szükség, s emiatt rendkívül nagymagasságú to­ronyszerű műtárgyakat kell építeni és fenntar­tani. Ismeretes végül a kémiai úton történő gázta­lanítás, amely egyaránt alkalmas lehet akár oxi­gén és széndioxid, akár kénhidrogén vagy más­fajta gáz eltávolítására. E módszerek elvileg azon alapulnak, hogy a vízhez olyan jellegű vegyszereket adagolnak, amelyek az eltávolítan­dó gázhoz kellő kémiai affinitással rendelkez­nek, velük stabil és a vizet nem szennyező ve­gyületté egyesülnek, és amelyek — a víznek esetleg valamilyen, az új vegyületet megkötő se­gédanyagon való átvezetésével — könyű — szer­rel eltávolíthatók. Oxigén eltávolításakor nátriumszulfitot, nát­riumpiroszulfitot, hidrazint, ferrohidroxidot; a kénhidrogén eltávolításakor klórt vagy kálium­permanganátot adagolnak a vízhez. A vizet mindkét esetben célszerűen vasforgács rétegen vezetik keresztül. Széndioxid eltávolításakor az alkalmazott vegyszer többnyire kálciumhidro­xid, míg az átvezetés valamilyen szénsav-lekötő anyagon, pl. porított márványon történhet. Az említett vegyi eljárások ugyancsak aránylag költségesek. A találmány célja olyan berendezés létrehozá­sa, amely az eddig alkalmazott módszerek mű­szaki és gazdasági hiányosságait kiküszöböli, egyszerű, megbízható, olcsó és mindenekelőtt nagy biztonságot nyújt főleg ivóvíz rendszerek és ipari vízellátások esetében azok műtárgyai­nak a gázrobbanások veszélyétől való megóvá­sára. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti berendezés kétfázisú elegyek disszociálásá­ra, főleg folyadékok által szállított és/vagy el­nyelt gázok fölszabadítására és eltávolítására, pl. ivóvíz gáztalanítására — ahol a folyadék gázta­talanítása kezelőmedencében történik, a kezelő­medence átfolyásos rendszerű és a kétfázisú elegy bejuttatására, valamint a már szétválasztott fá­zisok eltávolítására szolgáló vezetékkel van ösz­szeköttetésben —, oly módon van kialakítva, hogy a kezelőmedence egyetlen kamra, de elő­nyösen a folyadék átfolyási irányában egymás 5 után kapcsolt kamrák sorozata, az egyes kam­rák egymástól válaszfalak útján vannak elkülö­nítve, a válaszfalak fölső széle célszerűen vál­toztatható magasságú és terítőfelületben folyta­tódó bukóélként van kiképezve, a kezelőmedence 10 fölső részén hosszirányú tengelye körül forgó­mozgásra képes legalább egy, befoglaló formáját tekintve hengeralakú kefe van, a kefe átmérő­jének legalább 1/10 részéig a kézelőmedence üzemi folyadékszintje alá bemerülve és egy vagy 15 több kamrán átmenőén van elhelyezve, a keze­lőmedence fölé pedig a már kivált gázfázis föl­fogására és eltávolítására szolgáló, előnyösen mesterséges légcseréjű öblítőtér van telepítve. A találmány szerinti berendezés további 20 ismérve, hogy a kefe bemerülés! mélysége a változtatható magasságú bukóélek beállítása és/vagy járulékos szervek pl. kefe-tengely csap­ágyazásának magasságváltoztatása útján van szabályozva. A kefe fordulatszáma legföljebb 25 200, előnyösen legföljebb 150 fordulat percen­ként. A kezelőmedence feneke keresztirányban lejt, a kefe pedig a kezelőmedence mélyebb része fö­lött helyezkedik el. Az öblítőtér végfalaiban a 30 mesterséges légcsere érdekében befúvónyílás és kifúvónyílás van elhelyezve. A légöblítés áram­lása az egyik lehetséges kiviteli alak esetében a kezelőmedencén áthaladó folyadék áramlásával megegyező értelmű, míg egy másik lehetséges 35 kiviteli alak esetében, azzal ellentett értelmű. A találmány szerinti berendezés egy lehetséges célszerű kiviteli alakjánál mind a kefe, mint pe­dig a légcserét létrehozó szellőzőgépek meghaj­tásai az öblítőtér robbanásvédelme érdekében 40 szikramentes kialakításúak vagy beépítésűek. A találmány szerinti berendezés legfőbb elő­nye, hogy a gázmentesítést igen jó hatásfokkal és nagyfokú megbízhatósággal tudja ellátni. Az üzemeltetés igen kevés energiával gazdaságo-45 san hajtható végre. Kedvező az is, hogy e mód­szer esetében a kezelt víz minősége semmiféle károsodásnak nincs kitéve. Jelentős műszaki előny, hogy a berendezés már meglevő víztechnológiai, ill. közműrendsze-50 rekbe is könnyűszerrel beépíthető. A berendezés épületben és szabadtéren egyaránt elhelyezhető, külön szabályozást nem igényel, a berendezés pedig egyrészt semmiféle kényes alkatrészt nem tartalmaz, másrészt alkalmazhatósági tartomá-55 nya független a vízben levő gázok mennyiségé­től és összetételétől. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 60 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra ugyanezen berendezés fölülnézete, a 65 3. ábra a berendezés keresztmetszete. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom