171256. lajstromszámú szabadalom • Szabaddugattyús motor

15 171256 16 nemcsak belsőégésű befecskendezéses, vagy kar­burátoros motorként alkalmazható, mivel újdon­sága a munkahengerben lejátszódó energiaköz­léssel közvetlen nem kapcsolatos. így bármilyen nyomási energiával rendelkező közeg által forgó mozgást előállító motor, például gőz, vagy le­vegő motor céljaira alkalmas. Az önindítás ezen motoroknál segédberendezést nem igényel. A találmány szerinti szabaddugattyús motor igen célszerűen alakítható ki belsőégésű és gőz­hajtású motor kombinációjaként. Ilyen kialakítá­si változatnál a nyersolaj befecskendező fúvókán kívül víz befecskendező fúvókák is alkalmazásra kerülnek és a befecskendezett nyersolaj elégési gázain kívül a befecskendett víz robbanássze­rűen keletkező gőze is előre hajtja a dugattyút. A befecskendezett víz a motor igen intenzív bel­ső hűtését hozza létre, amelyre a találmány sze­rinti dugattyús motorral elérhető magas üzemi nyomásoknál szükség is van a hengerek túlhe­vülése és a nitrogénoxidok keletkezésének el­kerülése végett. A találmány szerinti belsőégésű motor indítá­sát az ismert motoroknál használatos elektromos indítással megoldani meglehetősen komplikált. Igen célszerű nagynyomású tartályban tárolt, vagy ott előállított gázközegnek, például sűrített levegőnek a munkahengerbe, vagy feltöltőhen­gerbe áramoltatásával a meghajtórendszert len­gésbe hozni, miáltal az indítás végrehajtható. Ebből a célból a ki- és beáramló szelepek, illetve ki- és beáramló csatornák bármelyike felhasz­nálható, de ki kell képezni olyan segédszelepeket, amelyekkel kellő időben megfelelő mennyiségű indító közeg szállítható a hengerekbe. Az indí­táshoz elegendő egyetlen kilendítés létrehozása. Használhatók azonban a belső égésű motoroknál már ismert indító patronok is. A találmány szerinti szabaddugattyús motor­nál nincs meg a hagyományos dugattyús moto­rokat alapvetően jellemző állandó nagyságú lö­ket-térfogat. Átlagos löket-térfogattal lehet csak számolni, mivel a dugattyúk mindig az energia nullhelyzet­ben váltanak irányt, ami a beadagolt üzemanyag­tól a motor fordulatszámától és terhelésétől füg­gően változik. Azonos terhelés esetén a beada­golt üzemanyagot változtatva a lökettérfogat is változik, amivel a motor kompresszióvégnyomása széles határok között változtatható. Ez a magya­rázata annak, hogy a találmány szerinti dugaty­tyús motor fordulatszámát igen széles határok között lehet szabályozni a beadagolt üzemanyag mennyiségének változtatásával, olyannyira, hogy sebességváltó használata szükségtelenné válhat. Még jobban fokozható a motor fordulatszám tartománya a 11. ábrán bemutatott megoldási módozat esetén, ahol a szemben dolgozó munka­hengerek távolságát változtatva a hengerek át­lagos löket-térfogata jelentős mértékben változ­tatható. Az 1 munkahenger a 21 feltöltő henger­rel a 179 üreges szekrény közbeiktatásával egy tömböt képeznek ugyanúgy, ahogy a 2 munka­henger és 22 feltöltő henger a 180 üreges szek­rény közbeiktatásával alkotnak egy tömböt, amely két tömb a 168 gépállvány 169, illetve 170 egyenes vezetéken egymással szemben elcsúszhat. A 171 forgató szerkezet a 174 állító csavar el­forgatásával a 172, illetve 173 ellentétes menet-5 emelkedésű anyákba kapcsolódva az 1, 2 mun­kahengereket, illetve a 21, 22 feltöltő hengereket egymáshoz közelíti, illetve távolítja. Ilyenképpen a motor átlagos löket-térfogata üzemelés közben is tetszőlegesen változtatható. Ali. ábra szerinti 10 kétütemű belsőégésű változatot tekintve meg­oldandó az 1, 2 munkahengerek hosszirányú hely­változtatása közben a kipufogó gázok zavartalan eltávolítása, amit azáltal idézünk elő, hogy a 41 kipufogó csonk a 177 kipufogó csatornába 15 tömítetten csatlakozik, és tengelyirányban eltol­ható. A löket-térfogat változtatása az előzőek szerint a 171 forgató szerkezet működtetésével történik, amely lehet kézi vezérlésű, de lehet automatikus szervo rendszerű is. 20 Nagy terhelés mellett, ahol kis fordulatszámú üzemet akarunk létesíteni, például járműmotorok emelkedőn felfelé haladásakor kis lökethosszat állítunk, amikoris egy-egy munkaütem a 14 mo­tortengely 1/3 + 1/4 fordulatára esik. Kis terhe-25 lésnél, ahol nagy fordulatszámú üzemet akarunk létesíteni, például nagy sebességű takarékos üzem esetén nagy lökethosszat állítunk, amikoris egy­egy munkaütem a 14 motortengely 1 + 1,5 fordu­latára esik. Ehhez hozzászámítva, hogy a be-30 adagolt üzemanyag mennyiségét is párhuzamo­san tudjuk változtatni, könnyen belátható a kü­lön sebességváltó szükségtelensége. A 11. ábra szerinti kialakítás egyéb részleteiben és jelölésé­ben a találmány már ismertetett részeivel meg-35 egyező. A találmány szerinti szabaddugattyús motor működési elvét összegezve megállapítható, hogy működésének alapvető mechanizmusa a biológiai lények, közöttük az ember helyváltoztatásánál 40 közismert araszoló járással van analógiában. Miként az ember járó szervei, a találmány sze­rinti dugattyús motor lengőrendszere is célsze­rűen két szimmetrikus féloldalra bomlik, amelyek a középponti részekhez viszonyítva váltakozva 45 hol előre lendülnek, hol hátra maradnak. A ha­ladás irányába eső munkavégzési félütemben az egész komplexum tömegét magukkal viszik, még terhelés nélküli ellentétes irányú visszaál­lási félütemben munkavégzésre képes állapotba 50 kerülnek újra. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a kö­vetkezőkben összegezhetők. A szokásos forgattyús mechanizmussal rendel­kező dugattyús motorokkal szemben a hasznosí-55 tott energia 2 . . 3-szorosára nő, mivel az elégési gázok nyomása kb. 10-szeresére fokozható. Azonos motorsúly esetén a levehető teljesít­mény 3 .. 15-szörösére fokozódik az ismert du­gatyús motor megoldásokkal szemben. 60 A változó kompresszióviszony következtében a találmány szerinti belsőégésű motor gazdaságos teljesítményszabályozásának határai jelentősen kitolódnak. A beadagolt üzemanyag, illetve hajtóközeg 65 mennyiségével, illetve minőségével a motor igen 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom