171243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új dotriakontapeptidamidok előállítására

5 171243 6 írt 2,2,2-trifluor-l-terc-butil-oxi-karbonil-amino- vagy -1-benzil-oxi-karbonil-amino-etil-csoport (Weygand). A hidroxilcsoportokat nem feltétlenül szükséges megvé­deni. A ciszteincsoport merkaptocsoportja például acile­zéssel vagy alkilezéssel megvédhető. Acilezéshez alkal­mas például az acetil- vagy benzoilcsoport, az etil-kar­bamoil-csoport, vagy az adott esetben szubsztituált ben­zil-oxi-karbonil-csoport. Alkilezésre alkalmas többek között például a terc-butil- vagy benzil-tio-metil-cso­port, vagy adott esetben szubsztituált aril-metil-csopor­tok, mint a benzil-, p-nitro-benzil-, difenil-metil-, di­metoxi-benzhidril- vagy tritil-csoport, továbbá a fenil­-ciklohexil-, tienil(2)-ciklohexil-csoport [Ber. 101, 681 (1968)]; továbbá például valamely acilamino-metil-cso­port [Tetrahedron Letters No. 26 (1968) 3057 oldal, vagy a 2,060.969 számú német szövetségi köztársaság­beli nyilvánosságra hozatali irat]. Acilamino-metil-cso­port például valamely —CH2—NH— CO—R általános képletű csoport, mely képletben a —CO—R acilcso­port jelentése valamely karbonsavszármazék, mint va­lamely alifás, aromás, aralifás vagy heterociklikus kar­bonsav- vagy valamely szénsavszármazék acilcsoportja, mint szénsav-észter- vagy karbaminsavcsoport. R jelenté­se elsősorban adott esetben szubsztituált rövidszénláncú alkilcsoport, például metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil- vagy terc-butil-csoport, melyek szubsztituens­ként például klóratomot, trifiuor-metil- vagy nitrocso­portot tartalmazhatnak. R jelentése továbbá például egy adott esetben szubsztituált, 3—8, előnyösen 5—6 gyűrűatomot tartalmazó cikloalkilcsoport, mint ciklo­pentil- vagy ciklohexilcsoport, vagy valamely adott eset­ben szubsztituált aromás vagy aralifás csoport, mely­ben az aromás gyűrű előnyösen benzolgyűrű, elsősor­ban adott esetben szubsztituált fenil- vagy benzilcso­port, például nem helyettesített, vagy a fenilcsoportban rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, nitrocso­porttal vagy halogénatommal szubsztituált fenil- vagy benzilcsoport, vagy valamely adott esetben előbbiek szerint szubsztituált, előnyösen monociklikus hetero­ciklilcsoport, például tienil- vagy furilcsoport. Acilami­no-metil-csoport előnyösen az acetil-amino-metil-cso­port. A hisztidin iminocsoportját nem kell feltétlenül megvédeni, azonban a csoport előnyösen például ben­zil-, tritil-, benzil-oxi-karbonil-, adamantil-oxi-karbo­nil-csoporttal, vagy az előbbiekben megnevezett Wey­gand-féle csoportokkal megvédhető. Ezek a védőcsoportok ismert módon lehasíthatok, így a benzil-oxi-karbonil-csoport hidrolízissel; az N-tri­til-csoport ásványi savval, mint halogén-hidrogén-sav­val, például fluor-hidrogénnel vagy előnyösen klór-hid­rogénnel, vagy valamely szerves savval, mint hangya­savval, ecetsavval, klórecetsavval, vagy trifluor-ecetsav­val vizes vagy abszolút trifiuor-etanolban mint oldó­szerben, vagy vizes ecetsavban; a terc-butil-oxi-karbo­nil-csoport trifluor-ecetsavval vagy sósavval; a 2-(p-bi­fenilil)-izopropil-oxi-karbonil-csoport vizes ecetsavval, vagy például ecetsav, hangyasav (82,8 %-os) és víz (7:1:2) eleggyel lehasítható. A metil-észter hidrazin­-hidráttal hidraziddá átalakítható. Hígított nátrium­-hidroxid-oldattal a metil- vagy etil-észter-csoport hid­rolizálható. A terc-butil-észter például trifluor-ecetsav­val lehasítható, éppen úgy a terc-butil-éter is. A találmány szerinti eljárás a) eljárásváltozatánál az oldallánc karboxilcsoportjának, és adott esetben a vég­helyzetű karboxilcsoport megvédésére előnyösen terc­-butil-észter-csoportot; az oldallánc aminocsopprtjának megvédésére előnyösen terc-butil-oxi-karbonil-csopor­tot; a szerin-, treonin- és tirozincsoport hidroxilcsoport-5 jához, amennyiben ezeket egyáltalán megvédjük, elő­nyösen terc-butil-éter-csoportot; és amennyiben szük­séges, a hisztidin iminocsoportjának megvédésére elő­nyösen 2,2,2-trifluor-1 -terc-butil-oxi-karbonil-amino­-etil-csoportot használunk. Mindegyik ilyen védőcso-10 port, amennyiben kívánatos, savas hidrolízissel egy mű­veletben, például trifluor-ecetsavval, sósavval vagy fluor­-hidrogénnel lehasítható. A találmány szerinti eljárás b) eljárásváltozatánál ki­indulási anyagként alkalmazott nyíltláncú peptidek elő-15 nyösen az a) eljárásváltozatban megnevezett védőcso­portokkal ugyancsak előállíthatók. A merkaptocsoportok előnyösen benzil-, tritil- vagy acilamino-metil-csoporttal megvédhetők. Az S-tritil-cso­portok a védett peptidekből szerves oldószerben szelek-20 tív módon, a trifluor-ecetsavval lehasítható csoportok megtartásával, higany(II)-acetáttal és kén-hidrogénnel lehasíthatok. A védett peptidekből az S-benzil-csopor­tok szelektív módon, nátriummal folyékony ammóniá­ban lehasíthatok. A védett peptidekből az S-acilamino-25 -metil-csoportok vízoldható nehézfémsók, mint higany-, ezüst-, kadmium-, cink- és hasonlók acetátjainak és nit­rátjainak vizes oldatában, előnyösen szobahőmérsékle­ten keverve, lehasíthatok. A vízen kívül más oldósze­rek, mint a metanol, dimetil-formamid, vagy ezen oldó-30 szerek keverékei is alkalmazhatók. Mindegyik esetben a védett peptid szabad merkaptocsoporttal állítható elő. A merkaptocsoportok védett diszulfiddá, például jóddal ecetsavban, dijód-etánnal szerves oldószerben, vagy le­vegő oxigénjével folyékony ammóniában, oxidálhatók. 35 Különösen előnyös a merkaptocsoportot tritil- vagy acilamino-metil-csoporttal megvédeni és ezt a védett peptidből, diszulfidhíd egyidejű képzése közben jóddal, például metanolban vagy ecetsavban, eltávolítani. A di­szulfidhíd képzése a két ciszteincsoport egyikét tartal-40 mázó részszekvencia, például az 1—10 dekapeptidnek, vagy a dotriakontapeptid-amidnak az előállítási szaka­szában történhet. A kapott peptidek önmagukban ismert módon, utó­lag savaddíciós sókká és/vagy komplexekké alakítha-45 tók. A savaddíciós sók képzése ismert módon történik. A komplexek ismert módon, vagy ezzel egyenértékű módszerekkel képezhetők. A peptidek szervetlen anyagokkal képezett komple­xei, mint a cinkvegyületek komplexei, előnyösen az 50 ACTH-nál ismert analóg módon, például a megfelelő fém oldható sójával, például cink-kloriddal vagy cink­-szulfáttal reagáltatva, és valamely alkálifém-foszfáttal és/vagy -hidroxiddal kicsapva, állíthatók elő. 55 A kiindulási anyagként alkalmazott peptidek előállí­tására az aminosavakat, amennyiben szükséges vagy kívánatos, könnyen lehasítható védőcsoport alkalma­zásával az említett sorrendben egyenként, vagy előző­leg kisebb peptidegységeket képezve, összekapcsoljuk, 60 melynél adott esetben a szintézis valamely megfelelő szakaszában diszulfidhidat képezünk. Az eljárást cél­szerűen, tekintetbe véve a diszulfidhidat, a hosszúláncú peptidek előállítása szerinti megfelelő összekapcsolási módszerrel folytatjuk le, mint ahogy ez az irodalomból 65 ismert. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom