171229. lajstromszámú szabadalom • Távvezérlésű robbantógép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VII. 7. Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. (BA—3299) 171229 Nemzetközi osztályozás: F 42 C 13/00 F 42 C 11/06 Feltalálók: KIRSCHNER József oki. villamosmérnök, 40% FOJT Lajos oki. fizikus, 20%, NÉMETH László oki. vegyészmérnök, 20%, Tatabánya, HORNYOS János dr. oki. olajmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, 20%, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Távvezérlésű robbantógép i A találmány tárgya távvezérlésű robbantógép villamos gyutacsokra épülő robbantóhálózatok indítására. A villamos gyutacsokra épülő robbantóhálózatokat hagyományos módon úgy indítják, hogy a robbantás helyétől megfelelő távolságra robbantógépet helyeznek el, amely lényegében megfelelő kapacitású kondenzátorból és ehhez kapcsolódó töltőáramkörből áll. A robbantógép és a robbantóhálózat a gyors kisütés érdekében kellően nagy keresztmetszetű vezetéken át van öszszekötve egymással. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a távolság a robbantás helye és a robbantógép között, annál nagyobb feszültségesés lép fel a robbantóhálózatot a robbantógéppel összekötő vezetéken. A távolság olajkutak rétegrepeszféses robbantásánál például több km is lehet. Ilyen esetekben, valamint nagy számú villamos gyutacsot tartalmazó robbantóhálózatoknál a hagyományos robbantógép alkalmazása nehézségekkel jár, minthogy az indítási energiaigény igen nagy. A robbantógép kondenzátorában tárolt energia a közismert E= 4 U2 C 2 összefüggés értelmében a kapacitással lineárisan, a feszültséggel viszont négyzetesen nő. Eszerint célszerű lenne nagyobb feszültségeket és — ennek megfelelően — soros kapcsolású robbantóhálózatokat alkalmazni. A feszültség növelésének azonban határt szabnak a gyutacsok vezetékeinek szigetelésével kapcsolatos problémák, valamint a vonatkozó érintésvédelmi rendsza-5 bályok. A feszültség növelésével nő a gyutacsok söntölődésének veszélye is, különösen nedves, nyirkos közegben végzett robbantásoknál, ami a töltetek állvamaradását okozhatja. Párhuzamos robbantóhálózat esetén, mivel a párhuzamosan 10 kapcsolt gyutacsok eredő ellenállása igen kicsi, a vezérlőegység által leadott energia 80—90%-a a vezetékeken vész el. Vegyes kapcsolású robbantóhálózat esetében az egy robbantógéppel egyszerre indítható gyutacsok száma növelhető 15 ugyan, a fenti problémák azonban együttesen jelentkeznek, és a robbantógép méretei is nőnek. Mélyfúrással készített fúrólyukakban hozamnövelés céljából végzett robbantásos rétegkezeléseknél újabban az ún. „szembeindításos" mód-20 szert alkalmazzák, amelynél a robbantótöltet egy vagy több detonátorpár között van elrendezve. Ezeket egy-két mikroszekundumon belül egyszerre kell indítani, hogy a detonációs hullámok pontosan középen találkozzanak. Ehhez speciális, 25 nagy energiaigényű gyutacsok kellenek. A szükséges energia biztosítása, különösen nagyobb mélységek esetén, komoly nehézségekkel jár. Az indítóimpulzust ugyanis a szerkezet tartására szolgáló sodronykötél vezeti. Ennek impedanciá-30 ja viszonylag nagy, ami egyrészt a feszültség nö-171229 1
