171201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonamidokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. II. 12. (WE—534) Elsőbbsége: Nagy-Britannia 1975. II. 13 (6174/75) Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. 171201 Nemzetközi osztályozás: A 61 K 31/18 A 61 K 9/2Ó Feltalálók: TORODÉ John Allan kutatóvegyész, Basildon, Essex HARDEN David kutatóvegyész, Sidcup, Kent SPENCE John kutatóvegyész, Bickley, Kent Nagy-Britannia Tulajdonos: The Wellcome Foundation Ltd., London, Nagy-Britannia Eljárás szulfonamidokat tartalmazó gyógyszerkészítmény előállítására í A találmány tárgya eljárás tabletta előállításá­ra valamely szulfonamidot, szemcséző anyagot és valamely szétesést elősegítő anyagot tartalmazó készítmény kómprimálásával, olyan kombinációt alkalmazva, amelyben a szulfonamid koncentrá- 5 ciója 80—98 súly°/o, a szemcseméret kisebb, mint 40 mp,, a szétesést elősegítő anyag és a szemcsé­ző anyag együttes mennyisége 2—20 súly% és a szétesést elősegítő anyag duzzadóképessége na­gyobb, mint 5 ml/gf 10 A szulfonamidok jól ismert baktériumellenes szerek, mivel megakadályozzák a baktériumok szaporodásához vezető anyagcserefolyamat lezaj­lását. Ez az anyagcsere-folyamat magában fog­lalja a folinsav szintézisét p-amino-benzoésavból ]5 fólsavon keresztül, és a szulfonamidok szerepe az, hogy megakadályozzák a p-amino-benzoésav átalakulását fólsavvá. Figyelembe véve igen széles körű gyógyászati felhasználhatóságukat, a szulfonamidok sokféle 2Q formában kiszerelhetők a kezelni kívánt fertőzés típusától és attól függően, hogy milyen adagolási mód kívánatos. A legelőnyösebb, és legszokáso­sabb kiszerelési forma azonban az orális adago­lásra alkalmas tabletta forma. 25 A jelenleg kereskedelmi forgalomban levő tabletták általában 100—100 mg szulfonamidot, tehát átlagosan 500 mg szulfonamidot tartalmaz­nak, ami rendszerint az egész tabletta súlyára viszonyítva nem több, mint 85 súly%, gyakran 30 75—85 súly% között van. A fennmaradó súly ál­talában a szokásos hordozóanyagokra, azaz vala­mely szétesést elősegítő szerre, szemcséző vagy kötőanyagra, tapadást gátló anyagra és egy inert töltőanyagra esik. Sajnos ezek a kereskedelmi forgalomban levő tabletták gyakran adagolási problémákat jelen­tenek, különösen gyermekek és idős emberek esetében, mivel a tabletták mérete igen nehézzé teszi lenyelésüket. Ezek a problémák méginkább megnövekednek, ha az egyes tabletták szul­fonamid tartalmát például 500 mg fölé emeljük. Következésképpen nem kétséges, hogy nagyon kívánatos lenne a tabletták átlagos méretének csökkentése anélkül, hogy a bennük levő szul­fonamid tartalmat megváltoztatnánk. A szulfonamid arányának növelése és ezáltal a tabletta méretének csökkentése azonban mind ez ideig rossz tabletta-karakterisztikákat eredmé­nyezett, azaz nagy szétesési vagy oldódási időt, magas porlódási értéket vagy alacsony kemény­ségi értéket. Ezek a karakterisztikák nyilvánva­lóan rendkívül fontosságúak, elsődlegesen azért, mert esetleg nem felelnek meg bizonyos gyógy­szerszabványoknak, melyeket egyes országok­ban az egészségügyi hatóságok felállítanak. A rossz tabletta-karakterisztikák például a tab­letták kopásához, letöredezéséhez vezethetnek a szállítás során, és ennek következtében a beteg 171201 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom