171179. lajstromszámú szabadalom • Új ciklopropán-karboxilátokat tartalmazó inszekticid készítmények, valamint eljárás hatóanyaguk előállítására

17 mi79 sara előnyös a reakcióelegy hőmérsékletének megemelése, és a reakció könnyű lefutásának biztosítására előnyös valamilyen közömbös oldószer, például toluol vagy xilol alkalmazása, bár az oldószer alkalmazása nem mindig elengedhetetlen. Ha a III általános képletű ciklopropánkarbonsav-származékok reakcióképes származékaiként rövidszénláncú alkanolokkal alkotott észtereket használunk, akkor a reagáltatást úgy foganatosítjuk, hogy valamely Ha általános képletű alkoholt az észterrel reagáltatunk megemelt hőmérsékleten valamilyen bázikus katalizátor, például valamilyen nátrium-alkoholát jelenlétében, és a reakció során képződő alacsony forráspontú alkanolt a reakcióelegyből folyamatosan eltávolítjuk. A reakció könnyű lefutásának biztosítására előnyös valamilyen közömbös oldószer, például benzol vagy toluol alkalmazása. A reagáltatáshoz rövidszénláncú alkanolokkal alkotott észterekként előnyösen a metil-, etil-, n-propil-, izopropil- vagy n-butilésztert használjuk. Ha valamely I általános képletű észtert egy, A helyettesítőként halogénatomot hordozó II általános képletű alkohol halogenidje) alkalmazásával kívánunk előállítani, a másik reakciópartnerként alkalmazott III általános képletű ciklopropán-karbonsav-származékot használhatjuk valamilyen alkálifémsója vagy valamilyen szerves tercier bázissal alkotott sója formájában, vagy pedig a reakció során a karbonsavval egyidejűleg a reakcióelegyhez valamilyen szerves tercier bázist adhatunk. Ebben az esetben is a reakció könnyű lefutásának biztosítására a reagáltatást valamilyen közömbös oldószerben, például acetonban vagy benzolban foganatosíthatjuk, és a reakcióelegyet előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontjára vagy az oldószer forráspontjához közeli hőmérsékletre melegítjük a reagáltatás során. A Ha általános képletű alkoholok halogenid-származékaiként rendszerint a klorid-származékokat használjuk, de használhatunk bármely egyéb halogenid-származékot, például bromid-származékot is. Ha valamely I általános képletű észtert egy, A helyettesítőként arilszulfoxicsoportot hordozó II általános képletű vegyület (vagyis egy IIa általános képletű alkohol arilszulfonátja) alkalmazásával kívánunk előállítani, akkor a másik reakciópartner és a reakciókörülmények megegyeznek az előző bekezdésben ismertetettekkel. Arilszulfonátként legtöbbször tozilátokát használunk. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal kívánjuk megvilágítani. Az I általános képletű észterek előállítása Az I. táblázatban felsorolt észtereket az A, B, C, D, E és F betűkkel jelölt, standardizált módszerek valamelyikével állítottuk elő. A módszer: Egy alkohol és egy karbonsavhalogenid reagálta tása Egy alkoholból 0,05 mólt feloldunk az alkohol térfogatának háromszorosát kitevő térfogatú vízmentes benzolban, majd a kapott oldathoz 0,075 mól piridint adunk. Másrészt egy karbonsavkloridból 0,053 mólt feloldunk a karbonsavklorid térfogatának háromszorosát kitevő térfogatú vízmentes benzolban. Az így kapott oldatot ezután adott idő alatt hozzáadjuk az alkohol fentiekben említett módon készített oldatához, amikoris egy exoterm reakció megy végbe. Ezután a reakcióelegyet szorosan lezárt reakcióedényben egy éjszakán át állni hagyjuk, majd a kivált piridin-hidroklorid feloldására kis mennyiségű vizet adunk hozzá. A vizes 5 fázist ezután elkülönítjük, míg a szerves fázist egymás után 5%-os vizes sósavoldattal, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával és nátrium-klorid telített vizes oldatával alaposan átmossuk. Ezután a szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd 10 az így szárított fázist semleges alumínium-oxiddal keverjük 30 percen át színtelenítés céljából. Ezt követően az alumínium-oxidot kiszűrjük, majd a fázisból a benzolt ledesztilláljuk a végtermék elkülönítése céljából. 15 B módszer: Egy alkohol és egy karbonsav reagáltatása (dehidratálás) Egy alkohol 0,05 mqljának az alkohol térfogatának háromszorosát kitevő térfogatú benzollal készült olda-20 tát összekeverjük egy karbonsav 0,05 móljának a sav térfogatának háromszorosát kitevő térfogatú benzollal készült oldatával, majd az így kapott elegyhez 0,08 mól diciklohexil-karbodiimidet adunk. Miután a reakcióelegyet szorosan lezárt reakcióedényben egy éjszakán át 25 állni hagytuk, a reakcióelegyet a reakció teljessé tételére visszafolyató hűtő alkalmazásával két órán át forraljuk, majd lehűtjük. Miután a kicsapódott diciklohexil-karbodiimidokarbamidot kiszűrtük, a végterméket az A módszernél ismertetett módon elkülönítjük. 30 C módszer: Egy alkohol és egy karbonsavanhidrid reagáltatása Egy alkohol 0,05 mólját feloldjuk az alkohol tér-35 fogatának háromszorosát kitevő térfogatú toluolban, majd a kapott oldathoz egy, a megfelelő karbonsavból előállított karbonsavanhidrid 0,05 mólját és ecetsavanhidridet adunk. A reakcióelegyet ezután 100 C°-on tartjuk három órán át, majd lehűtjük és semlegesítése 40 céljából nátrium-hidroxid 5%-os vizes oldatát adjuk hozzá. A savanhidrid feleslegét és a reakció során képződött karbonsavat nátriumsó formájában elkülönítjük, majd a szerves fázist az A módszernél ismertetett módon feldolgozzuk a végtermék elkülönítésére. 45 D módszer: Atészterezés egy alkohol és egy karbonsav-(rövidszénláncú)alkilészter között Egy alkohol 0,05 mólját és egy etilészter 0,06 mólját 50 feloldjuk ötszörös térfogatú vízmentes toluolban, majd a kapott oldathoz 2 g nátrium-etilátot adunk. A reakcióelegyet ezután élénk keverés közben visszafolyató hűtő alkalmazásával 10 órán át forraljuk a reakció teljessé tételére. Ezt követően a reakcióelegyhez óvatosan hideg 55 vizet adunk, majd a vizes elegyet egy vizes és egy szerves fázisra szétválasztjuk. A szerves fázist ezután az A módszernél ismertetett módon feldolgozzuk a végtermék elkülönítésére. 60 E módszer: Halogenid-származék reagáltatása egy karbonsavval Egy halogenid-származék 0,05 mólját és egy karbonsav 0,06 mólját háromszoros térfogatú acetonban fel-65 oldjuk. Az oldatot ezután 15—20 C°-on tartjuk és keve-8