171170. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vezérlő impulzusok képzésére több beavatkozó szervhez

7 171170 8 számítőmű megfelelő jelével történik, amely a számítóimfi BÁ4 kimenetéről a TI átkapcsoló vezérlő TIES bemenetére van vezetve. A Ti átkapcsoló átváltott állapotában a vezérelhető F frekvenciaosztó FAI kimenetéről a TI átkapcsoló második T1E2 bemenetére jutó leosztott frekvenciájú jelek jutnak az LV vezetéken át mint előtoló impulzusok az Ul, U2, U3 ÉS-kapukra. Ugyanilyen frekvenciával van táplálva a számítási ütemjel-generátor is, így a pálya végpontjának környezetében a mozgás utolsó fázisában érvényesül a lehető legnagyobb felbontóképesség és a vezérelt elem a pozíciöszabályozó kör felbontásának megfelelő pontossággal fut rá a kijelölt végpontra. A második kiviteli példánál — amelynek tömbvázlata a 2. ábrán van feltüntetve — az egészszámú osztótényezőt kiválasztó, az SG tárolóban készenlétbe helyezett sebességszám összehasonlító V egység VEI bemenetére jut, amely öszszéhasonlító V egység második VE2 bemenetére második SV tároló SVA kimenete csatlakozik, ahol a második SV tárolóban összehasonlító értékek vannak tárolva. Az összehasonlító V egység a VEI, VE2 bemeneteire adott értékeket öszszehasonlítja, és az összehasonlítás eredményétől függően VA1, VA2, VA3, VA4, VA5 kimenetének egyikén jelet ad a megfelelő kimenetre kapcsolt Li, L2, L3, L4 vagy L5 jelvezetékre. Az LI, L2, L3, L4, L5 jelvezetékek az F frekvenciaosztó megfelelő vezérlő FE1, FE2, FE3, FE4, FE5 bemenetére és ezzel paralel az interpoláló B számítőmű BSl, BS2, BS3, BS4 és BS5 jelbemenetére csatlakoznak. Az F frekvenciaosztó logikailag összekapcsolt flip-flop fokozatokkal van megépítve. Ha a vezérlő FE1, FE2, FE3, FE4, FE5 bemeneteinek egyikén jel jelenik meg, ez a flip-flop fokozatok összekapcsolásának meghatározott kombinációját választja ki, amely kombináció a hozzárendelt osztótényezővel történő frekvenciaosztást idéz elő. A leírt kapcsolási elrendezéssel az SG tárolóban készenlétbe helyezett sebességszámok tartományai, amelyekhez a meghatározott osztásviszonyok (a példában öt) hozzá vannak rendelve, korlátozás nélkül variálhatók. Az SV tárolóban tárolandó összehasonlító értékeket úgy kell a sebességszám egyes tartományaihoz a lehetséges frekvenciaváltozások figyelembevételével megválasztani, hogy a számítási ütpmjel frekvenciája a legkedvezőtlenebb esetben se — pl. kézi sebességbefolyásolás vagy az erjedő pályasebességet állandó értéken tartó berendezés hatására se — lépje túl az alkalmazott MOS-FET áramkörök megengedhető működési sebességét. Attól függően, hogy az SG tárolóban tárolt sebességszám melyik tartományba esik, az összehasonlító V egység az Ll, L2, L3, L4, L5 jelveze7 tekék egyikén vagy másikán adja az interpoláló B számítőmű egyik végpontregiszterében elszámolandó osztástényezőt (pl. 5) és az F frekv«nciaosztól az osztótényezőnek (pl. 5:1) megfelelő üzemmódra kapcsolja. A leosztandó impulzussorozatot az F frekvenciaosztó T2 átkapcsolón át kapja a vezérelhető ST ütem jel-generátor^ ról. Ennek érdekében a vezérelhető ST ütemjelgenerátor STH kimenete T2 átkapcsoló T2E1 bemenetével, a T2 átkapcsoló T2A1 kimenete az F frekvenciaosztó FE6 impulzus-bemenetével vaß összekapcsolva. Az előtoló impulzusok a vezérelhető ST ütemjel-generátor kimenetéről LV vezetéken át közvetlenül jutnak el az Ul, U2, U3 ÉS-kapukra. Amikor a pálya vezérelt elem a pálya végpontjához közeledik, a vezérelhető ST ütem jel-generátor által keltett impulzussorozat frekvenciája az SG tárolóban tárolt sebességszámtól függetlenül automatikusan lecsökken. Ha az interpoláló B számítőmű végpontregiszterének tartalma kisebb mint az Ll, L2, L3, L4, L5 jelvezetékek egyikén jelzett osztótényező, akkor az interpoláló B számítőmű BA4 kimenetéről egy jel jut a T2 átkapcsoló vezérlő T2E2 bemenetére. Ennek hatására a T2 átkapcsoló átvált úgy, hogy ezután az ST ütem jel-generátor STA kimenetéről „1" jel jut a számító RT ü temjei-generátor RTE bemenetére. Ezzel egyidőben az Ll, L2, L3, L4, L5 jel vezetékek egyikén adott jel az interpoláló B számítóműben blokkolódik, és minden következő számítási ciklusban „egy" kivonódik a megfelelő végpontregiszter tartalmából. A T2 átkapcsoló alkalmazása helyett úgy is biztosítható a pálya végpontjára történő pontos ráfutás, hogy az interpoláló B számítőmű BA4 kimenete az összehasonlító V egység egy a rajzon nem ábrázolt bemenetével van összekapcsolva. Ez esetben a BA4 kimeneten megjelenő jel a V összehasonlító egység kimenetén „egy" osztótényezőt jelentet meg, függetlenül az összehasonlítás eredményétől. Ezáltal szükségtelenné válik az interpoláló B számítőmű BSl, BS2, BS3, BS4, BS5 jelbemeneteinek blokkolása is. Természetesen az is lehetséges, hogy a V öszszehasonlító egység VEI bemenetén nem az első SG tároló SGA kimenetével, hanem a vezérelhető ütem jel-generátor egy nem ábrázolt kimenetével kötjük össze, amelyen egy a vezérelt ST ütem jel-generátor által előállított impulzusfrekvenciának ténylegesen megfelelő sebességszám jelenik meg. A leírt megoldás természetesen akkor is alkalmazható, ha a sebességszám nem szisztematikus kódban van megadva, csak arra kell ügyelni, hogy az összes így kódolt olyan sebességszámoknak, amelyeknek ugyanolyan osztótényezőt kell beállítaniuk, legyen egy egyértelműen felismerhető közös jellemzőjük. Ez esetben az egyes osztótényezőknek megfelelő azonosító kód jelzőket a második, összehasonlító SV tárolóban szükséges tárolni. A 3. ábrán feltüntetett kiviteli példában a pályaadatoknak az interpoláló B számítóműbe adására szolgáló SG tárolóban a vezérlőjel kívánt sebességre vonatkozó információ binér sebességszámként van tárolva. A sebességszám 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 «