171088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-arilamino- 2- imidazolszármazékok előállítására

3 171088 4 vegyületekkel alkotott amidjai (ún. azolidjai) ér­tendők, emellett legalább 1 nitrogénatom imino­csoport alakjában van jelen. Ilyen 5-tagú, nitrogén-tartalmú heterociklusos ve­gyületként, mint különösen alkalmasat példaképpen az imidazolt, az 1,2,3-triazolt és az 1,2,4-triazolt nevezzük meg, melyeknek az R4 -COOH általános képletű savval alkotott amidjai (III) általános kép­letű kiindulóanyagként szolgálnak a találmányunk szerinti eljárás során. Az imidazol- vagy triazol­-gyűrű benzollal kondenzálva is lehet, vagyis a benzimidazol és a benztriazol aktív amidjai ugyan­csak alkalmasak (III) általános képletű kiinduló­anyagként. Ezen túlmenően, a (II) általános kép­letű vegyület aktív amidja - melynél a savgyök az anilin nitrogénatomjához kapcsolódik - is alkal­mazható a találmányunk szerinti acilezés során. Az aktív amidokkal, különösen az azolidokkal való acilezésnek a savkloridokéhoz viszonyított el­térő alakulása igen meglepő, mivel H. A. Staab és W. Rohr „Synthesen mit heterocyclischen Ami­den" c. munkája szerint (megjelent W. Forest, Neuere Methoden der praparativen organischen Chemie, V. 53. és ezt követő oldalak) az azolidok reakcióképessége a savhalogenidekével és -anhidri­dekével azonosnak tekinthető. A (II) általános képletű vegyületeknek a (III) általános képletű aktív amidokkal való reakciója bármely, az azolid-módszer szokásos körülmények között mehet végbe. Célszerűen úgy járunk el, hogy a (III) általános képletű aktív amid oldatához az acilezendő (II) általános képletű 2-arilamino-2--imidazolin oldatát hozzáadjuk. A reakció szoba­hőmérsékleten való állás útján is végrehajtható, a reakcióelegyet azonban melegíthetjük is, a mele­gítés az alkalmazott oldószer forráspontjának eléré­séig történhet. Ilyen oldószerekként például toluol, benzol, xilol, kloroform, dimetilformamid. dioxán és tetrahidrofurán említhető. A (III) általános kép­letű aktív amidot a (!I) általános képletű vegyü­letre számolva legalább mólegyenértéknyi mennyi­ségben alkalmazzuk, célszerűen azonban 10-20% felesleget használunk. A reakcióidőt az aktív amid reakcióképességétől és a reakcióhőmérséklettől függően választjuk meg. A reakcióidő rendszerint több óráig eltart. Amennyiben (III) általános képletű aktív amid­ként olyan amidot alkalmazunk, ahol R4 a (IV) általános képletű csoportot jelenti és ebben a (IV) általános képletű csoportban, valamint a (II) álta­lános képletű vegyületben a benzolgyűrű R, és R2 szubsztituensei azonosak, nem szükséges, hogy a (II) általános képletű vegyületet mólegyenértéknyi mennyiségben vagy kis feleslegben használjuk. Eb­ben az esetben lényegesen kevesebb, célszerűen fél, sőt előnyösen egy tized mólegyenértéknyi mennyi­ség elégnek bizonyult a (III) általános képletű amidra számítva, mivel az acilezés folyamán a (III) általános képletű aktív amidből a (II) általános képletű vegyület folyamatosan felszabadul. Ez a találmány szerinti eljárásváltozat például a kiin­dulási anyagoknak valamely protonmentes, közöm­bös oldószerben, így például toluolban vagy xilol­ban, való melegítése útján egyszerűen kivitelezhető. A találmány szerinti eljárás bármelyik változa­tánál a feldolgozás úgy történik, hogy a reakció lejátszódása után az oldószert eltávolítjuk és a lepárlási maradékot átkristályosítással tisztítjuk. Bi-5 zonyos esetekben ajánlatos, ha a száraz maradékot vízzel, adott esetben alkália, így nátriumkarbonát­vagy nátriumhidrogénkarbonát-oldat hozzáadása mellett, digeráljuk, amely után vagy kristályosodás indul meg, vagy a vizes fázist valamely szerves 10 oldószerrel felvesszük. A végső bepárlási mara­dékot, illetve a kristályos terméket szükség esetén még átkristályosíthatjuk. A reakció során nem minden esetben szükséges 15 a (III) általános képletű aktív amidot külön mun­kafolyamatban előállítani. A (III) általános képletű azolidokat a megfelelő azolból és egy R4-COCl általános képletű savkloridból in situ is előállíthat­juk és közvetlenül felhasználhatjuk. így például 20 lehetőség van arra, hogy az R4-COCl általános képletű savkloridot tetrahidrofuránban imidazollal reagáltassuk és a reakció befejeződése után a reak­cióoldatba a (II) általános képletű vegyület oldatát bevigyük. Valamely (III) általános képletű imidazol 25 in situ előállítása az R4-COOH általános képletű savnak N,N'-karbonildiimidazollal való reakciója út­ján is lehetséges. Olyan aktív amidok, amelyekben X a (IV) álta-30 lános képletű csoportot jelenti, a 741 947 lajstrom­számú belga szabadalmi leírásban ismertetett mó­don állíthatók elő. Az (la), illetve (Ib) általános képleteknek meg-35 felelő vegyületek jól kristályosodó termékek. E vegyületek szerkezete oly mértékben nem állapít­ható meg egyértelműen, hogy még tisztázatlan az a kérdés, hogy a kettőskötés az imidazolgyűrűben (la) vagy a gyűrűn kívül (ib) helyezkedik-e el. E 40 vegyületek mindenesetre nagyon értékes gyógysze­részeti tulajdonságokkal rendelkeznek. Különösen értékesek azok az (la), illetve (Ib) általános kép­letű vegyületek, amelyekben a fenilgyűrű 2-es és 6-os helyzetben halogénatommal van helyettesítve. 45 Azok a származékok, amelyekben a R^O- csoport benzoil-, m- vagy p-toluilgyököt jelent, bár ugyan­olyan jó vérnyomáscsökkentő hatásúak, mint a (II) általános képletű vegyületek, például a 2-(2',6'-di­klórfenilamino)-2-imidazolin és azok az aroilszár-50 mazékok, amelyek a 741 947 lajstromszámú belga szabadalmi leírásban le vannak írva, nyugtató ha­tásuk jóval gyengébb. Különösen kedvező arány állapítható meg a vérnyomáscsökkentő hatás és a nyugtató hatás között annál a vegyületnél, ahol az 55 R4 CO-csoport benzoil-csoport, így e vegyületnek vérnyomáscsökkentőként való alkalmazásánál a töb­bek között kellemetlen mellékhatásként jelentkező fáradtság elmarad. Ezek a vegyületek orálisan be­adva kitűnően felszívódnak, különösen pedig azok 60 a származékok, amelyekben R4 CO-benzoil-csopor­tot jelent. Hasonló jellegű hatás állapítható meg más (la), illetve (Ib) általános képletű vegyületeknél is, de ez 65 a hatás különböző mértékű. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom