171082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, szubsztituált imidazo[1,2-a]-sz-triazinok előállítására

171082 3 4 jezett depresszióellenes hatásuk van, amelyet fe­kélyt gátló hatás, ödémaellenes hatás, diuretikus hatás vagy vérnyomást csökkentő vagy fájdalom­csillapító hatás kísérhet. Az I általános képletű vegyületeket enterálisan vagy parenterálisan alkal­mazhatjuk, és adagjuk 0,1-10 mg lehet. Az I általános képletű vegyületeket egyéb ható­anyagokkal is kombinálhatjuk. Alkalmas galenikus készítmények például tabletták, kapszulák, kúpok, oldatok vagy porok, ezek előállítására a szokásos galenikus segéd-, hordozó-, csúsztató- vagy szétesést elősegítő anyagokat vagy depóhatás elérésére al­kalmas anyagokat használhatjuk. Tablettákat például a hatóanyagoknak ismert segédanyagokkal, így iners hígítóanyagokkal, mint a kalciumkarbonát, kalciumfoszfát vagy tejcukor, szétesést elősegítő anyagokkal, mint a kukorica­keményítő vagy alginsav, kötőanyagokkal, mint a keményítő vagy zselatin, csúsztató anyagokkal, mint a magnéziumsztearát vagy talkum és/vagy depóhatás elérésére alkalmas anyagokkal, mint a karboxipolimetilén, karbmetilcellulóz, cellulózace­tátftalát vagy polivinilacetát, történő összekeve­résével készíthetünk. A tabletták több rétegből is állhatnak, és drazsékat a tablettákkal analóg mó­don előállított magoknak a szokásos drazsébevo­natokkal, például polifenilpirrolidonnal vagy sellak­kal. arabmézgával, talkummal. titándioxiddal vagy cukorra] történő bevonásával állíthatunk elő. Depó­hatás elérésére vagy összeférhetetlenség elkerülésére a mag több rétegből is állhat. Hasonló módon a drazsébevonat is több rétegből készülhet, és ehhez a tablettáknál is említett segédanyagokat is használ­hatjuk. A találmány szerinti hatóanyagot, illetve ható­anyagkombinációkat tartalmazó oldatok adalékként édesítőszert, például szacharint, ciklamátot, glice­rint vagy cukrot, továbbá ízesítőanyagokat, például vaníliát vagy narancskivonatot is tartalmazhatnak. Ezen kívül szuszpendálási segédanyagokat vagy.töl­tőanyagokat, például nátriumkarboximetilcellulózt, nedvesítőszereket, például zsíralkoholok és etilén­oxid kondenzációs termékeit vagy tartósító anya­gokat, például p-hidroxibenzoátot is tartalmazhat­nak. Puha zselatinkapszulák vagy hasonló zárt kap­szulák előállítására a hatóanyagot növényi olajjal keverhetjük össze. Kemény zselatinkapszulák a ha­tóanyag granulátumát szilárd porított hordozó­anyagokkal, például tejcukorral, szacharózzal, szor­bittal, mannittal, keményítővel, mint a burgonya-, kukoricakeményítő vagy amilopektin, cellulózszár­mazékokkal vagy zselatinnal együtt tartalmazhatják. Injekciós oldatokat ismert módon, például tartó­sítószerek, mint a p-hidroxibenzoát vagy stabili­zálószerek, mint a komplexonok hozzáadásával ké­szíthetünk, és injekciós fiolákba vagy ampullákba steril körülmények között töltjük. Az oldatok sta­bilizálószereket és/vagy puffereket is tartalmazhat­nak. Kúpokat például a hatóanyagoknak, illetve ható­anyagkombinációknak szokásos hordozóanyagokkal, mint a semleges zsírok vagy polietilénglikol, illetve származékaik, történő összekeverésével készít-5 hetünk. Zselatin végbélkapszulákat a hatóanyag és növényi olaj vagy parrafinolaj keverékéből készít­hetünk. A következő példák szemléltetik a találmány 10 szerinti eljárást. 1. példa 15 3-(2,6-Diklór-fenil)-2-(4-klórfenil)-9-oxo­-6,7-dihidro-imidazo[l,2-a]-sz-triazin [a) eljárásváltozat] 2,3 g (0,01 mól 2-(2,6-diklór-fenilamino)-2-imid-20 azolint feloldunk 50 ml vízmentes benzolban, és 5 ml trietilamin hozzáadása után az oldathoz kö­rülbelül 15 perc alatt forrás közben hozzácsepeg­tetjük 2,4 g (0,01 mól) N<a-klór4-klór-benzilidén)­-karbamoilklorid 25 ml vízmentes benzollal készült 25 oldatát. Ezután a reakciókeveréket 1/4 óra hosszat melegítjük, majd vákuumban szárazra bepároljuk. A maradékhoz híg sósavat adva a szennyeződéseket eltávolítjuk, amelyek feloldódnak, és ezután leszí­vatjuk, vízzel, etanollal és éterrel mosva a képző-30 dött imidazo[l,2-a]sz-triazint anyagra préseljük, majd kloroformból átkristályosítjuk. Kitermelés 2,25 g (52,0%). Olvadáspontja 320-322 C°. A vegyület vízben, híg sósavban, etanolban és 35 éterben nem oldódik, dimetilszulfoxidban oldódik. 2. példa 40 3<2,6-Diklór-fenil)-6,7-dihidro-9-oxo­-imidazo 3-(2,6-Diklór-fenil)-6.7-dihidro-9-oxo­-imidazo[ 1,2-a]-sz-triazin 45 [b) eljárásváltozat] 2.73 g (0,01 mól) l-karbamoil-2-(2,6-diklór-fenil­amino)-2-imidazolint (op. 257-259 C°) 5 ml orto-50 -hangyasav-etilészterrel 15 ml hexametil-foszforsav­triamidban 2 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. A reakciókeveréket, amely vékonyréteg­kromatografálással kimutathatóan három új vegyü­letet tartalmaz, 200 ml benzollal hígítjuk, és a 55 hexametil-foszforsavtriamidos és benzolos oldatot többször vízzel mossuk. A szerves fázist vákuum­ban bepároljuk, és a maradékot híg sósavban fel­oldjuk, különböző pH értékeken végzett frakcionált éteres extrakcióval 0,15 g imidazo[l,2-a]sz-triazint 60 kapunk (vékonyrétegkromatografálással ellenőriz­hetően). Olvadáspontja 155-157 C°. Az 1. példával analóg módon állíthatjuk elő a 65 következő vegyületeket: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom