171030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, antidepresszív hatású oximéter vegyületek előállítására
171030 8 dimetilformamidban vitelezzük ki. A reakcióhőmérséklet 0 C° és 70 C° között mozog. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R oxigénatomot tartalmaz, úgy is előállíthatjuk, hogy egy (IX) általános képletű vegyületet, ahol M' alkálifématom, egy (X) általános képletű vegyülettel, ahol R3 halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom, vagy egy—(S04 )i/ 2 csoport, és M" metil- vagy etilcsoport, reagáltatunk. A reakciót előnyösen valamely közömbös oldószerben, például toluolban, vagy dimetilformamidban hajtjuk végre. A reakció általában 0 C° és 80 C° közötti hőmérsékleten játszódik le. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R oxigénatomot tartalmaz, még úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (XI) általános képletű vegyületet, ahol R" metil- vagy etil-csoport, redukálunk. A reakciót valamely redukáló szerrel, például fémhidriddel, így lítiumalumínium-trimetoxihidriddel, valamely oldószerben, például tetrahidrofuránban, dioxánban és hasonló oldószerekben 0C° és 25 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (XII) általános képletű vegyületet, amelyben R jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik és R4 valamely védőcsoport, például tritil-csoport, hidrolizálunk. A reakciót valamely vízzel elegyíthető közömbös oldószerben, savas körülmények között, szobahőmérséklettől 100C°-ig terjedő reakcióhőmérsékleten játszatjuk le. A találmány szerinti eljárást részletesebben a következő példákban írjuk le. 1. példa 5-metoxi-4'-trifluormetilvalerofenon-0--(2-aminoetil)oxim-maleát (1:1) 20,4 mmól (5,3 g) 5-metoxi-4'-trifluormetilvalerofenon (amelynek az olvadáspontja 43—44 C°), 20,5 mmól (3,1 g) 2-aminooxietilamin-dihidroklorid és 10 ml piridin 20 ml abszolút etanollal készített elegyét 15 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A piridint és az etanolt vákuumban lepároljuk és a maradékot vízben oldjuk. Az oldatot petroléterrel mossuk és 10 ml 50%-os nátriumhidroxid-oldatot adunk hozzá. Az oldatot ezután háromszor extraháljuk 40 ml éterrel. Az éteres kivonatot először 20 ml 5%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és utána 20 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és az éteres réteget vákuumban bepároljuk. Ezután háromszor toluolt párolunk le (a piridin eltávolítása érdekében) és az így kapott olajat 15 ml abszolút etanolban oldjuk. Ezt követően mólegyenértéknyi mennyiségű maleinsavat adunk az oldathoz és utána addig melegítjük az elegyet, ameddig átlátszó oldattá nem válik. Ezután az etanolt vákuumban eltávolítjuk és a maradékot 10 ml acetonitrilből +5 C°-on átkristályosítjuk. A kristályokat leszívatással elkülönítjük, hideg acetonitrillel mossuk és levegőn szárítjuk. A keletkező cím szerinti vegyület 120-121,5 C°-on olvad. Hozam: 72%. 2. példa 5-etoxi-4'-trifluormetilvalerofenon-0--(2-aminoetil)-oxim-fumarát(l : 1) 5 A cím szerinti vegyületet, amelynek az olvadáspontja 150-150,5 C°, a fenti példában leírt módon állítjuk elő 5-metoxi-4'-trifluormetilvalerofenonból, azzal az eltéréssel, hogy fumársavat adunk az etanolos 10 oldathoz. Hozam: 70%. 3. példa 15 4-ciano-4'-trifluormetilbutirofenon-0--(2-aminoetil)oxim-hidroklorid 5,6 mmól (1,35 g) 4-ciano-4'-trifluormetilbutirofenon, 5,6 mmól (0,84 g) 2-aminooxietilamin-dihid-20 roklorid és 0,8 ml piridin elegyét 20 ml abszolút etanolban 2,5 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Az eljárás az 1. példában leírt módon megy tovább. A keletkező szabad bázist abszolút etanolban oldjuk és egyenértéknyi mennyiségű 2 n alkoholos 25 sósavat adunk az oldathoz. Az etanolt ezután vákuumban eltávolítjuk és a maradékot (1 : 5 arányú) etanol-éter-elegyből kétszer kikristályosítjuk, így a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek az olvadáspontja 136-136,5 C°. Hozam: 40%. 4. példa 5-ciano-4'-trifluormetilvalerofenon-0-35 -(2-aminoetil)-oxim-hidroklorid A cím szerinti vegyületet, amelynek az olvadáspontja 142-143,5 C°, a fenti példában leírt módon alítjuk elő 5-ciano-4'-trifluormetilvalerofenonból, 40 amelynek az olvadáspontja 51-52 C°. Hozam: 71%. 5. példa 45 4-ciano-4'-trifluormetilbutirofenon-0--(2-aminoetii)oxim-hidroklorid 8,0 mmól (4,3 g) 4-ciano-4'-trifluormetilbutirofenon-0-(2-tritilaminoetil)oximot (amelynek az olvadás-50 pontja 87-88 C"), feloldunk 40 ml 90%-os ecetsavban. Az oldatot három napig állni hagyjuk szobahőmérsékleten, majd az elegyet szárazra pároljuk vákuumban és a maradékot 50 ml éterben oldjuk. A keletkező oldatot 40 ml 0,2 n sósavval 55 extraháljuk és az így kapott kivonatot előbb 50 ml, majd 25 ml metilénkloriddal extraháljuk, 10 ml 2 n nátriumhidroxid-oldattal való meglúgosítás után. A keletkező oldatot vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot 60 80 ml abszolút etanolban oldjuk és az oldatot egyenértéknyi mennyiségű 2 n alkoholos sósavval megsavanyítjuk. Ezután az etanolt lepároljuk és a maradékot (1:5 arányú etanol-éter-elegyből) kétszer átkristályosítjuk. A termék olvadáspontja 65 136-136,5 C°. Hozam: 55%. 4
