171028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antidepresszív hatású új oximéter vegyületek előállítására

3 171028 4 (I) általános képletű vegyület Norad­renalin Hal R 1 potenciro: -Cl -OC2 H 5 ++ 4,3 -Cl -CH2 OCH 3 +++ 5,3 -Cl -CH2 OC 2 H s +++ 7,4 -Cl -OC2 H 4 OCH 3 ++ 4,0 -Br -OC2 H 4 OCH 3 ++ 6,6 -Cl -CN +++ 6,8 -Cl -CH2 CN +++ 11 -Br -CN +++ 11,2 -Br -OCH3 ++ 6,6 -Cl -H ++ 5,6 -Cl -CH3 +++ 1,9 -Br -CH3 ++ 3,1 A táblázat adatai az EDS0 értékeket mg/kg-ban fejezik ki. ++ = fumarát 1:1, +++ = hidroklorid, ++++ = maleát 1:1. Az előbbi adatokat a következő kísérletekkel 35 határoztuk meg. A noradrenalin-potencirozást tetrabenazin-teszttel határoztuk meg. E tesztnél a vizsgált vegyületek meghatározott mennyiségét öt hím fehéregérnek adtuk be orálisan. Az állatoknak 45 perc után 40 szubkután módon 80 mg/kg tetrabenazint fecsken­deztünk be. További 45 perc elteltével meghatároztuk a ptózis mértékét és olyan állatok ptózis-mértékével hasonlítottuk össze, amelyek csak tetrabenazint kaptak. Az eredményekből azután meghatároztuk az 45 ED50 értékeket. A szerotonin-potencirozást 5-hidroxi-triptofán teszttel határoztuk meg. Ebből a célból a vizsgálandó vegyületeket orálisan adtuk be elkülönített hím fehéregereknek (mégpedig adagonként 5 egérnek) egy 50 adagolási sorozatban 1 órával 150 mg/kg dl-5-hidroxi­triptofán intraperitoneális beadása előtt. Harminc perccel e küszöbérték beadása után egyenként megfigyeltük az állatokat és a következő paraméte­reket állapítottuk meg: jellegzetes fejrázás, hátsó 55 végtagok megfeszülése, reszketés, menekülési hajlam, lordozis, mellső lábak klonikus görcse. Az észlelt eredményekből azután kiszámítottuk az ED50 értékeket. A monoamino-oxidáz-(MAO) gátló hatást olyan 60 kísérletekkel határoztuk meg, amelyek során a vizsgálandó vegyületek meghatározott mennyiségét 5 hím fehéregérnek adtuk be. Az állatoknak 1 órával ezután szubkután injekció alakjában 250 mg/kg mennyiségben triptamin-hidrokloridot adagoltunk. 65 Szero- Gyomor- Hörgőszű­tonin MAO fekély kületelő­potencirozás gátlás képzés idézés 36 >215 36 >215 54 >215 41 >215 35 >215 20 >215 38 >215 20 >215 22 >215 12 >215 + 14 >215 + + 10 >215 + Ettől a mennyiségtől azok az állatok nem pusztultak el, amelyek a vizsgálandó vegyületet nem kapták, viszont azok az állatok elpusztultak, amelyek hatóanyagot kaptak. A triptamin-hidroklorid beadása után 18 órával megállapítottuk, hogy mennyi kezelt állat pusztult el. Az EDS0 értékeket ezekből az eredményekből számítottuk ki. Metysova, Arzneimittelforschung 13, 1039. (1963), módszerével meghatároztuk azt, hogy a vizsgált vegyületek 200 mg mennyiség beadása esetén okozhatnak-e gyomorfekély-képződést. Konzett-Rössler-módszerrel, Arch. Exp. Path. Phar­macol, 195, 71. (1940), pedig azt vizsgáltuk meg, hogy a vizsgált vegyületek 3 mg/kg mennyiség intravénás beadás esetén okozhatnak-e hörgőszűkü­letet. Ennél a módszernél a légzésfunkció csökkenése, mint a hörgőszűkület eredménye, a kisebb levegő­mennyiség vételében jut kifejezésre. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik tulajdonságaik alapján különösen neurotikus és pszichés zavarok kezelésére alkalmasak. Ilyen esetek­ben a vegyületek felhasználhatók depressziós álla­potban levő betegek kezelésére. Az adagok mennyisége, az adagolás gyakorisága, továbbá az adagolás módja, a beteg egyén, annak természete és a zavarok súlyossága szerint változhat. Az adagolandó mennyiség felnőtteknek orális beadás esetén naponta 10-500 mg, általában azonban 50-200 mg mennyiség elegendő a kezelésre. A vegyületeket előnyösen pilulák, bevont tablet­ták, kapszulák, porok, injektálható folyadékok és 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom