170882. lajstromszámú szabadalom • eljárás síküveg gyártására

5 170882 6 melynek értéke az anód villamos térerősségének kb. 10—50%-ának felel meg, és elegendő ahhoz, hogy az ólomionoknak az üveg felületében való katódos reduk­cióját elősegítse és ilyen módon állítjuk elő az üveg fe­lületében a kívánt fémdiszperziót. Úgy, amint a villamos áramforrásoknak az önálló szabályozása, ugyanúgy a két olvasztott fémtömeg kö­zött is a megfelelő távolság beállítása igen nagy fontos­ságú. Rendszerint mész—nátron—szilíciumüveget keze­lünk, mely szalagalakban halad végig az olvasztott fém­fürdőn és az üveg felületének a két olvasztott fémtömeg között való áthaladási idejét úgy határozzuk meg, hogy ennek az időnek a végén kellő mennyiségű nátriumion hatoljon be az üveg felületébe, vezetni tudja a kívánt katódos áramot anélkül, hogy jelentős mennyiségű fém­ion hatolna be az üvegből a második olvasztott fém­tömegbe. A találmány magába foglalja magát az eljárással elő­állított üveget is, melynek javított szoláris hőt vissza­verő tulajdonságai vannak, ugyanakkor pedig megfelelő látható fényáteresztő tulajdonságú. Ilyen üveg példaképpen felületén módosított tulajdon­ságú üveg lehet, melyen egy réz/ólom-diszperziót létesí­tettünk, legfeljebb 0,1 mikron vastagságú felületi réteg­ben és ez a réteg 25—300mg/m2 rezet és 100—600 mg/m 2 ólmot tartalmaz. A diszperzió állhat 65—120 mg/m2 rézből és 175— 470 mg/m2 ólomból és a szoláris sugárzást közvetlen áteresztő képesség 35—55% lehet. A találmány szerinti eljárással előállított módosított felületi tulajdonságú üveg egy másik típusa réz/bizmut diszperziós felülettel van kialakítva, melynek vastagsága maximálisan 0,1 mikron és a réteg 50—600 mg/m2 rezet és 5—25 mg/m2 bizmutot tartalmaz. A találmány szerinti eljárással előállított egy még további üveg felületén nikkel/bizmut-diszperziót alakí­tunk ki, melynek vastagsága 0,1 mikron és a réteg anyaga 25—500 mg/m2 nikkel és 5—100 mg/m2 bizmut. A találmány szerinti eljárással előállított üveg egy másik típusa esetében egy felületi rétegben nikkel/ón­diszperziót alakítunk ki, melynek vastagsága ugyancsak maximum 0,1 mikron és a felületi réteg 25—500 mg/m2 ónt és 1—25 mg/m2 nikkelt tartalmaz. Egy még további, találmány szerinti üvegnél a felületi rétegben kialakított diszperzió ón/nikkel, a réteg vas­tagsága maximum 0,1 mikron és a felületi réteg 50— 800 mg/m2 ónt és 5—100 mg/m2 nikkelt tartalmaz. Ugyancsak a találmány szerinti eljárással előállított üveg egy még további kiviteli alakja esetén az üveg felületi rétegében ólomdiszperziót alakítunk ki 0,1 mik­ron vastagságban és ez 50—800 mg/m2 ólmot tartalmaz. A találmány világosabb megértése érdekében a to­vábbiakban néhány példaképpeni foganátosítási módot ismertetünk a csatolt rajzokon szemléltetett berendezés alkalmazásával. A rajzokon az 1. ábra egy hosszanti tartályszerkezet metszeti oldalnézete, mely tartályszerkezet alkalmas az úsztatott eljárásban az üvegszalag elhelyezésére, és szem­lélteti a két fémforrást, melyek az üvegszalag felső felülete fölött vannak elhelyezve. A 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet vázlatos részletrajza, mely a villamos áramforrásoknak az olvasztott fémtömegekhez való csatlakoztatását szemlélteti. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a folyamatos üveg­olvasztó kemence 1 előtere a 2 gáthoz kapcsolódik. Az előtér a 3 szájnyílásban végződik, melyet a 4 nyúlvány és az 5 oldalak határolnak. Az 5 oldalak közül az 1. ábra az egyiket szemlélteti. A 4 nyúlvány és az 5 oldalak a lényegében négyszög keresztmetszetű szájnyílást ha-5 tárolják. A szájnyílás a hosszanti tartályszerkezet 6 fenékrésze fölött van elhelyezve. A tartályszerkezet a 7 oldalfala­kat foglalja magába, melyek összefüggő részt alkotnak a 6 fenékkel, és a 8 végfalban a tartály belépő végén és 10 a 9 végfalban a tartály kilépő végén végződnek. A tar­tályszerkezeten van elhelyezve a 10 olvasztott fémfürdő, melynek anyaga rendszerint olvasztott ón vagy olvasz­tott ónötvözet, melynek nagyobb részét ón teszi ki és amelynek a fajsúlya nagyobb, mint az üvegé. Az olvasz-15 tott fémfürdő 11 felszínét a rajz külön szemlélteti. A tartályszerkezet fölött a tetőszerkezet van elhelyez­ve, mely a 12 tetőből, a 13 oldalfalakból és az azokkal egy darabból kialakított 14 és 15 végfalakból áll, mely utóbbi végfalak az olvasztott fémfürdő belépő és kilépő 20 végén helyezkednek el. A 14 végfal lefelé nyúlik egészen az olvasztott fémfürdő 11 felszínéig és ezzel a felszínnel a 16 belépőnyílást határolja, melynek magassága kor­látozott és ezen keresztül történik az olvasztott üveg bevezetése, amint azt a továbbiakban ismertetjük. A 15 25 végfal a tartályszerkezet 9 végfalával kilépőnyílást hatá­rol, ez a 17 kilépőnyílás alkalmas az úsztatott eljárásban kialakított üvegszalag kivezetésére a hajtott 18 szállító­görgőkre, melyek a tartályszerkezeten kívül vannak el­helyezve, mégpedig a 9 végfal felső szintjénél valamivel 30 magasabban oly módon, hogy az üveg vezetése a 17 kilépőnyíláson keresztül a 9 végfaltól szabadon tör­ténjen. A 18 görgők az előállított üvegszalagot az edzőke­mencéhez továbbítják a már ismert módon és húzóerőt 35 fejtenek ki az üvegszalagra, hogy ilymódon annak az ol­vasztott fémfürdő felületén való mozgatását elősegítsék. A tartályszerkezet 19 nyúlványa a 2 gátig nyúlik és azzal egy kamrát alkot, melynek 20 oldalfalai vannak és ebben van a 3 szájnyílás elhelyezve. 40 A 21 olvasztott üveg, rendszerint mész—nátron—szi­lícium üveg az olvasztott fémfürdőre a 3 szájnyíláson keresztül jut. A 2 gát szabályozza a 21 olvasztott üveg beáramló mennyiségét a szájnyílás 4 nyúlványa fölött, ez a nyúlvány függőleges irányban meghatározott tá-45 volságban van az olvasztott fémfürdő 11 felszínétől és ilyen módon az olvasztott üveg szabadesésben jut a szájnyílásból az üveg felületére. Az üveg hőmérsékletét, amikor az végighalad az ol­vasztott fémfürdőn, a 23 hőmérsékletszabályozó segítsé-50 gével szabályozzuk, ezek a tetőszerkezetben, a fürdő fö­lött vannak elhelyezve. Védőgáz-forrás van csatlakoz­tatva a fürdő feletti térbe a 24 vezetékek útján, melyek egymástól meghatározott távolságban a tetőszerkezet­ben vannak felszerelve. A 24 vezetékek a 25 elágazó 55 vezetékek útján a 26 elosztócsőhöz csatlakoznak, ez kapcsolódik a védőgáz-forráshoz. A tetőtérben létesí­tett redukálóatmoszféra példaképpen 10% hidrogént és 90% nitrogént tartalmazhat. A redukálógáz betáplálása olyan mértékben történik, hogy a lényegében zárt 27 60 felső térben olyan atmoszférát létesítünk, melyet a tar­tályszerkezet fölötti tetőtér határol, a védőgáz kiáram­lása a 16 belépőnyíláson és a 17 kilépőnyíláson keresztül történik. Az olvasztott üveget olyan hőmérsékleten vezetjük 65 az olvasztott fémfürdő felületére, mely biztosítja, hogy 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom